Gábris Gyula-Mari László: A Zala-folyó lefejezése Földrajzi Értesítő 2007. LVI. Évf. 1-2. füzet, pp.39-50 Készítette: Szabó Katalin 2008. 11. 12.

Lóczy L. (1913), Cholnoky J. (1918) – folyólefejezés gondolata Kutatástörténet Lóczy L. (1913), Cholnoky J. (1918) – folyólefejezés gondolata Horváth K. (1908) – teraszok vizsgálata Szádeczky-Kardos E. (1938) – a Zala idősebb teraszai átszolgálnak a Marcal-medencébe Kéz A. (1943) – a Zala eredetileg ÉK-i irányban a Kisalföld felé folyt, a késő pleisztocénben a hátravágódó Alsó-Zala lefejezte, vizét dél felé vezette

Ősföldrajzi helyzet A Duna a pliocén végén: Ősföldrajzi helyzet A Duna a pliocén végén: →Bécsi-medence→Kisalföld beltava→(D-i irányban) Szlavóniai-beltó nagyrészt keresztrétegzett homokból álló üledék, nagy területen terjedt el az Alpokból érkező mellékfolyói (Rába, Mura, Dráva) a Kárpát-medence DNy-i peremén nagy hordalékkúp-rendszert építettek, zömmel kavicsos hordalékból 2. ábra

Alsópleisztocén közepe: Alsópleisztocén közepe: Keszthely−Gleichenbergi-hátság emelkedése (Ny-K) elzárta a Duna régi D-i irányú útját; K-felé, a Visegrádi-völgyszoros felé terelte az Alpi folyók távolabb nyújtották a medencébe hordalékkúpjukat, a Kisalföld ill. a Dráva süllyedéke felé folytak le; a günztől ezen folyók felszabdalták a kavicstakarót 3. ábra

Zala: A kavicstakaró magasabb részén eredő, viszonylag fiatal vízfolyás (csak a pleisztocénben alakult ki) völgyének teraszanyaga az Ős-Rába kavics- anyagának (zömmel kvarckavics) áthalmozásából származik. A nyugat-dunántúli kavicsmező részei anyagukat tekintve kevéssé különböznek, azonban jól használható adatokat nyújt a kavicsok méretének és koptatottságának vizsgálata: Strausz L. (1949): a kavicsok a fiatalabb teraszok felé és a folyás mentén lefelé is fokozatosan finomodnak

A Zala teraszai V. terasz: günz IV. terasz: mindel III. terasz: hiányzik II/b. terasz: würm II/a. terasz: hiányzik I. terasz: óholocén A Zala teraszai 4.ábra

5. ábra A Zala különböző teraszainak elhelyezkedése, a folyó szintje feletti magasságaik Felső szakasz: a teraszok szabályosan fejlődtek ki, lejtésük II egymással és a folyóval Türjénél: drasztikus változás→ V. terasz eltűnik, alsóbb szintek lejtése erősen megnövekszik

V. terasz: Türjétől csak ÉNy-i irányban követhető IV. terasz: Türjétől mind ÉNy-i, mind D-i irányban fellelhető, völgyi vízválasztó III. terasz: Türjétől csak dél felé 6. ábra

7. ábra

Következtetések - A IV. terasz felkavicsolódása (mindel) kezdetén a Zala még ÉK-felé folyt, völgye felé fokozatosan hátravágódva közeledett az Alsó-Zala, amelynek erózióbázisa süllyedt. - Az alsó szakasz elérte a felső folyást (mindel), egy ideig bifurkált. A végleges irányváltoztatás oka: erózióbázis süllyedése ill. a Zala-Rába közötti hátság emelkedése, általános völgybevágódás (interglaciális alatt). - A Felső-Zala ekkor végleg D-felé fordult, elhagyta régi völgyét. Nagymértékű bevágódás→ III. terasz nem érte el a későbbi II/b. szintet. 8. ábra

A felsőpleisztocénben a Balaton vonalában újabb süllyedék kezdett kialakulni, amely a Zala É-D-i völgyét kettémetszette → megváltozott a folyó esése (IV, II/B) A Balaton-vonaltól D-re eső völgyszakasz É-i részében a tómedence süllyedése miatt a vízfolyás iránya ellenkezőjére fordult 9. ábra

Összefoglalás A Zala eredetileg ÉK-i irányba, a Kisalföld felé tartott. A középső pleisztocénben az Alsó-Zala É-felé hátravágódva, lefejezte az Ős-Zalát. A kaptura helyétől ÉNy-i irányban húzódó völgyben az Ős-Zala idős terasza jól mutatja az egykori folyásirányt. A fiatalabb teraszok kizárólag a jelenlegi É-D-i szakaszon követhetők. A hirtelen irányváltás oka a Zala alsó szakaszának megsüllyedése, a folyó erős hátravágódása volt.

Felhasznált irodalom: Gábris Gyula-Mari László: A Zala-folyó lefejezése, Földrajzi Értesítő 2007. LVI. Évf. 1-2. füzet, pp.39-50 Ábrajegyzék: 1. ábra: Földrajzi Atlasz, Carthographia 1995. pp. 6. 2. ábra: Gábris Gyula-Mari László: A Zala-folyó lefejezése, Földrajzi Értesítő 2007. LVI. Évf. 1-2. füzet, pp. 41. 3. ábra: uo. pp. 41. 4. ábra: uo. pp. 43. 5. ábra: uo. pp. 45. 6. ábra: uo. pp. 46. 7. ábra: Google Earth 2008 8. ábra: Gábris Gyula-Mari László: A Zala-folyó lefejezése, Földrajzi Értesítő 2007. LVI. Évf. 1-2. füzet, pp. 41. 9. ábra: uo. pp. 42. 10. ábra: saját felvétel 2008. 10. 12.

Köszönöm a figyelmet!