A bolgár acélipar átalakulása Jakucs Györgyi

Vaskohászat Kohászat: a Föld szilárd kérgében található ércekből és a hulladékfémekből állít elő további feldolgozásra alkalmas fémeket. Acél: általában 2%-nál kevesebb C-tartalmú, több-kevesebb egyéb elemet is tartalmazó vasötvözet, amely izzó állapotban jól, de bizonyos mértékig hidegen is képlékenyen alakítható. Vaskohászat jelentősége: az acél a legnagyobb mennyiségben termelt és legolcsóbb fém. Az acél a 20. század legfontosabb szerkezeti anyaga volt, a világtermelés 100év alatt húszszorosára növekedett. A vaskohászat a 20. században stratégiai iparág volt, mely szoros kapcsolatban állt a bányászati és feldolgozóipari fejlődéssel. Termékeit a feldolgozóipar (gépipar, hadiipar, vegyipar) és az építőipar hasznosítja, illetve a közlekedési infrastruktúra kialakításában is jelentős a szerepe (vasúti sínek, csővezetékek..) Fontosabb acéltermelő országok (2005): Kína (32%), Japán (10%), USA (8%)

Probléma A szocialista iparosítási politika erősen befolyásolta a bolgár ipar alakulását. –Nem illeszkedett az ország hagyományaihoz –Természeti erőforrásaihoz –A nemzeti piac nagyságához és igényéhez –Illetve teljesen elmaradt a világpiac fejlettségi szintjétől. Jelenleg a legfontosabb kérdés, hogy a bolgár iparszerkezet sikeresen át tud-e alakulni?

1944.szeptember 9-ig, a nép hatalomra jutásáig Bulgária gazdasági fejlődése sokban hasonlított az akkori Jugoszláviáéhoz és Romániáéhoz. Egy sor gazdasági mutató alapján azonban az összes európai ország közül – kivéve Albániát – Bulgária volt a legelmaradottabb. Elmaradott agrárország volt, gyengén fejlett iparral és közlekedéssel. A tőkés ipar az ország lakosságának alig egytizedét foglalkoztatta. A nehézipart csak néhány bányászati ágazat képviselt.

A nehézipar ágazatai közül csak a szénbányászat, az elektromos ipar és a cementipar ért el bizonyos mértékű fejlődést. A nehézgépgyártás, a fémkohászat stb. egyaránt fejletlen maradt. Az ipar területi eloszlása rendkívül egyenlőtlen volt. Elsősorban a nagyobb városokban összpontosult. Bulgária sokkal később tért a tőkés fejlődés útjára (Közép- és Nyugat-Európához viszonyítva).

II. Világháború után Bulgária a Szovjetunió érdekszférájává vált. Erőteljes iparosítási politika. Kiépítették a kohászatot. (egyenlőtlenség: ipari üzemeket az ország középső részén építették ki a munkaerő miatt, de nem vették figyelembe, hogy a nyersanyagban gazdag országrészek máshol helyezkednek el (Dobrudzsa, Rodope). A 43 éves „szocialista” időszak alatt Bulgária egy agrár- ipari országgá vált. Az 1939-es ipari termelési szintet 95-szörösen múlták felül. A nemzeti jövedelem 70%-a már az iparból származott. Bár az ország természeti erőforrásai jelentősek (de gyenge minőségűek), az ipar nyersanyagigényét már ekkor is csak részben tudta kielégíteni.

Az ipari termelés évi átlagos növekedése az európai szocialista országokban (%) ( és ) forrás: Benedek-Dudás (1989): Az európai szocialista országok gazdaságföldrajza

1950es években vette kezdetét a nehézipar fejlesztése 1960as évektől: gépgyártás, majd elektronika eszközök gyártásával bővült (gyenge minőségük miatt a világpiacon nem értékesíthetőek) 1965-ig a fémkohászat ugrásszerű növekedést ért el az összipari termelésben. A bolgár ipar legkritikusabb része az energiagazdaság. Az import 1/3-át energiahordozók teszik ki.

A szocialista időszakban kiemelt helyen szerepelt a vaskohászat. Szófia tartomány: hagyományos fő profilja a vaskohászat, ám a kormányzati támogatásokból fenntartott nehézipari kombinát jövője kérdéses. –Szófia-Pernik (barnaszén)-Kremikovci (vasérc) háromszögben összpontosult a legtöbb nyersanyag. Plovdiv tartomány: színesfémérc-bányászat és –kohászat Burgasz-sztrandzsai érclelő körzet. Ide tartoznak a Malka Tărnovo környéki és a krumovói réz-, réz-vas- és vasérclelőhelyei. –Telepítő tényező itt az olcsó tengerentúli, ill. szovjet vasércbázis volt. A balkán-hegységi érces övezet a belogradcsiki, a vraca- iszkari, a kremikovci és az etropole-botevgradi körzetet foglalja magába. Jelentős mangánérc készletek: Várna megye, Balcsik.

Ez a viszonylag bő nyersanyagbázis lehetővé tette a vas- és színesfémkohászat fejlesztését. Az évihez viszonyítva az ércbányászat termelése több mint százszorosára növekedett. A szocialista Bulgária megkezdte saját fémkohászati bázisának kiépítését. (korábban ezek az iparágak szinte nem is léteztek) Első: Lenin Kohászati Művek: 1953, Pernik –Nem tudta kielégíteni az ország növekvő szükségleteit, ezért: Kremikovicban: „bolgár vaskohászat óriása” Bulgária azonban nem rendelkezik elég nyersanyaggal. Importál: nyersvas, acél, hengerelt áruk

Nyersacélgyártás az európai szocialista országokban (millió tonna) ( és ) Jugoszlávia Bulgária MagyarországNémet Demokratikus Köztársaság RomániaCsehszlovákiaLengyelország forrás: Benedek-Dudás (1989): Az európai szocialista országok gazdaságföldrajza

Az egy főre jutó nyersacél mennyisége az európai szocialista országokban (kg/fő) ( és ) forrás: Benedek-Dudás: Az európai szocialista országok gazdaságföldrajza

Rendszerváltás után A még állami kézben levő vaskohászat az alacsony helyi energiaárak miatt a világpiacon eleinte versenyképesnek bizonyult, a hanyatlás jelei csak újabban látszódnak. A rendszerváltás után a privatizáció lassan haladt: 1996-ig a bolgár ipart az állami vállalatok uralták, magáncégek a kibocsátás egyötödét adták elején a GDP drasztikusan visszaesett, amit a vegyipar és kohászat ös konjunktúrája szakított meg után a kohászati termékek iránt a nemzetközi kereslet csökkent.

Az energiaárakat a kormány a nemzetközi színvonalhoz közelítette, ezzel akadályozta az energiaintenzív bolgár ipar versenyképességét : súlyos gazdasági válság. A GDP közel 10%-kal visszaesett, a bankrendszer összeomlott. 1997: stabilizációs program kihirdetése 2000-re a gazdaság stabilizálódott a működőtőke beruházásoknak köszönhetően. Ma már a magánszektor adja a GDP 2/3-át.

Nemzeti Szerkezet Átalakítási program Az EU-hoz való csatlakozás meghatározta az acélipar szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatások átmeneti szabályozásának feltételeit. A támogatás nyújtása szigorú feltételekhez kötött: –Az érintett vállalatoknak el kell érniük a gazdasági életképesség szintjét. (Bulgáriában az acélipari ágazat a teljes ipari foglalkoztatottság 2 %-át és a GDP 3 %-át biztosítja.) –A Kremikovci AD volt az egyetlen olyan vállalat, amely szerkezetátalakítási folyamatát közpénzből támogatták. (2006. december 31-ig nem volt képes megvalósítani a szerkezetátalakulást, ezért 2008 végéig hosszabbították meg a támogatást)

A bolgár kormány megszegi a Bizottsággal szemben tett kötelezettségeit: –Nem megfelelőek a technológiai és környezeti beruházások –Az értékesítés, a költségcsökkentés sem megfelelő Ezek mind hatással vannak a gazdasági életre, illetve a vállalatirányítás hatékonyságára és eredményességére. Ahhoz, hogy az acéltermelés fellendülhessen, elengedhetetlen a tőke jelenléte illetve a regionális és globális piaci kapcsolatok kialakulása.

Az ArcelorMittal Bulgáriában terjeszkedne júliusában kötött megállapodás alapján nyersanyagot biztosít a bulgáriai Kremikovci acélművének. Vállalta azt is, hogy környezetvédelmi berendezésekkel látja el az acélművet és hogy ott a szükséges felújításokat, javításokat is elvégzi. Cél: Meg akarja szerezni a bolgár acélipari vállalatot, amely a csőd szélén áll. A vállalat 71 százalékban már Mittal érdekeltség. A Kremikovci acélműt egy másik indiai cég, az Essar Steel is szeretné megkapni.

A bolgár Kremikovci csődben augusztus 6-án a bolgár Kremikovci acélmű csődjét mondta ki egy bolgár bíróság. Az acélmű a balkáni ország legnagyobb ilyen létesítménye, és termelése a bolgár export mintegy 10%-át adta. Ugyanakkor az acélmű már huzamosabb ideje a csőd szélén állt. A hitelezőkkel szembeni adóssága 1,6 milliárd dollár körüli. Az indiai acélmágnás, Pramod Mittal 71%-os részesedéssel rendelkezik a bolgár cégben, amely 8 ezer embert foglalkoztat. A vállalatban 25,3%-os tulajdonhányada van a bolgár államnak. Bolgár kormányzati álláspont szerint a bíróság csődöt kimondó határozata megnyitja az utat a 71%-os részesedés eladása előtt a stratégiai befektető számára.

Felhasznált irodalom Ljubor Dinev- Kiril Misev (1981): Bulgária földrajza – Gondolat könyvkiadó, Budapest, 350 p. Dr. Benedek Endréné- Dr. Dudás Gyula (1989): Az európai szocialista országok gazdaságföldrajza – Tankönyvkiadó, Budapest, 217 p. Probált Ferenc- Szabó Pál (2007): Európa regionális földrajza - Eötvös Kiadó, Budapest, 539 p. Vidéki Imre (2008): Fejezetek ipar- és közlekedésföldrajzból, Eötvös Kiadó, Budapest, 311 p. Európai Unió Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Első ellenőrzési jelentés a bolgár és román acélipar szerkezetátalakításáról: eur-lex.europa.eu: lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52008D C0511:HU:HTML arcelormittal-bulgariaban-terjeszkedne.html