A gerecsei és budai-hegység termálkarszt fejlődésének összehasonlító vizsgálata a forrásmészkövek alapján a felső- pannóniai emelettől napjainkig Scheuer Gyula, Hidrológiai közlöny évf. 3.sz. Készítette: Krajczár Balázs

Bevezetés Gerecse és a Budai-hg peremein sok hévforrás (18-62°C ) Szorosan kapcs. alacsony hőm. termálkarszt rendszerhez. Kial: égh.váltok, ül.képződés, lepusztulás, a tektonikai események (kiemelk, süllyedések, törések, vetők) hatására, ezek elvezetnek a rendszer mostanáig tartó fejlődési szakaszáig. Rendszer nyitott részét vizsgálja a Gerecsében és Budai-hg-ben a forrászmészkövek megjelenésétől kezdődően.

Forrásmészkövek megjelenése jelzi: A termálkarszt rendszerben kialakultak olyan adottságok, melyek a hévforrások létrejöttének feltételei Vastagságából, mennyiségéből, nagyságából típusából, kiválás dinamikájából, köztes üledékeiből v. hiányából és korukból következtetni lehet a karsztrendszer fejlődésére, változásainak főbb szakaszaira, folyamataira Hévforrások hőm-re, kémiai összetételére és ezek változásaira. Tehát a forrásmészkövek alapján rekonstruálni lehet a karsztrendszer nyitott részein végbemenő főbb fejlődési szakaszokat!

A két hegység hévforrásaival és mészüledékeivel foglalkozó irodalom gazdag (gyógyászati, földtani jelentőség + kp-i helyzet) Forrás mészkövek előfordulásának számbavétele és korbeosztásuk: Szabó J. (1879) Schréter Z. (1953): forrásmészkövek főbb típusainak meghatározása (tavi, lejtői, kúpos) Schweiter F. – Scheuer Gy. ( ) FKI

A termálkarszt rendszer a felső-pannóniai emelettől napjainkig tartó fejlődésének vázlata a forrás-mészkövek alapján Duna jobb parti területeit vizsgálta Forrásmészkövek a pliocén előtt a felső-pann.emeletben jelentek meg először a Budai-hg-ben (Széchenyi- Szabadság- Budaörsi-hegy) Gerecsét vizsgálva alapvető eltérés a Budai-hg-el szemben: pliocén elötti mészkövek csak elszórtan, peremi részeken, törmelékben. Termálkarszt rsz.fejlettsége még kezdeti állapotban Budai-hg: kialakultak alá- és feláramlási pályák, lehetővé vált a vízforgalom, amely a termálkarszt rendszer működéséhez szükséges. Felszíni akkumulációs megnyilvánulásként megjelentek a forrásmészkövek.

A.Recens hévforrások és mészkiválásaik, B.Hegységperem,. C.Holocén Dunavölgy. I.Felső-pannóniai forrásmészkő, II.II. A negyedidőszak másodikfelében feltörő palco-hévforrások és mészkiválásaik. Szabadság-hegy — Széchenyi-hegy-i forrásmészkövek, 1. Majdán, 2. Budakalász, 3. Puszta-hegy, 4. Kápolna-tető, 5. Ezüst-hegy, 6. Felső-hegy, 7. Péter-hegy, S. Üröm-hegy, 9. Üröm-hegy alsó, 0. Csillaghegy, 11. Római- fürdő, 12. Farkastoroki út, 12/a. Fehérítő gyár, 13. Kisceti, 14. Hűvösvölgy, 15. Kondor utca, 16. Szemlőhegy, 17. Törökvész, 18. Vérhalom, 19. Szőlészeti Kutató, 20. Budai-Várhegy, 21. Naphegy, 22. Gellért-hegy, 23. Sashegy. 1. Ábra: Helyszínrajz a budai- hegységi főbb forrásmészkő előfordulásokról és a mai hévforrásokról

A termál karsztrendszer pliocén fejlődési szakasza és főbb jellemzői Folytatódott a termál-karsztrendszer fejlődése + nagy mennyiségű forrászmészkő keletkezett: ugrászszerűen megnőtt a fedetlen karsztos területek nagysága (beszivárgás) Égh.adottságok is pozitívan változtak (több csapadék) Fszín alatti vízforgalom növekedett, létrejöttek azok a mészképző paleo-hévforrások amelyek jelentős forrásmészkő előfordulásokat hoztak létre.

Gerecsében igen jelentős hévforrástevékenység, új karsztosodási szakasz mutatható ki a pliocénben. Forrászmészkövek egészen az Által-ér völgyétől kezdve megtalálhatóak, a hegység ilyen típusú kőkészletének 70%-át képviselik. Gerecse egész é-i részén kialakultak olyan hévizi feláramlási pályák, amelyek biztosították a rsz. fedett része felől a hévforrások igen jelentős víz- utánpótlását, 10 fő paleo-hévforrás feltörés (Ny-G:3, Központi- G:5, K-G:2

1. Les-hegy, 2. Csúcsos-hegy, 3. Kőpite, 4. Dunaalmás, 5. Új-hegy—hegy, 6. Meleges- hegy, 7. Alsóvadács, S. Margit-tető, 9. Süttő, 10. Pockő,11. Öreg-hegyek, 12. Réz- hegy, 13. Muzslai-hegy, 14. Kőhegy, 15. Kiskő, 16. Kőrtvélyes-hegy. 2.ábra A gerecsei pliocénben és pleisztocén alsó felében működő paleo-hévforrások és mészkiválásaik áttekintő helyszínrajza

Budai-hegységből teljesen hiányoznak a pliocén korú mészkövek Feltételezés: tápterületen a karsztvíz áramlási és esés viszonyok az utánpótlódó vizmennyiséget a G é-i része felé irányították, mivel nem alakultak ki még a karsztrendszer megcsapolására alkalmas adottságok itt. Két hegséget külön-külön vizsgálva: míg a pliocénben a Gerecse északi részén igen dinamikus paleo-hévforrás tevékenység és mészképződés volt, addig a Budai-hegység ebből kimaradt. Két hegység között lényegi eltérések mutathatók ki a termálkarsztos megjelenésformák szempontjából, amely a két hegység között eltérően végbement termálkarszt fejlődésre vezethető vissza.

A termálkarszt rendszer negyedidőszaki fejlődése és főbb jellemzői Gerecsében a pleisztocén elején folytatódott a forrástevékenység 1,2 – 1,1 mill.évvel ezelőttig Pleisztocén második felében új fejlődési szakasz: Központi-Gerecsében megszűnt, Keleti-Gerecsében pedig csak esetenkénti hévforrás-tevékenység Gerecse nyugati pereme csapolja a termálkarszt rsz-t Paleo-vízföldtani átrendeződés jelentős vízkészlet csökk-el járt,ezáltal jelentősen csökkent a kivált mészkő mennyisége is. Gerecsén kívüli, új megcsapolási helyek keletkeztek

3. ábra Áttekintő helyszínrajz a gerecsei, a negyedidőszak második felében fakadó paleo- hévforrásokról és mészkiválásaikról 1. Csokonai forrás, 2. Dunaalmás alsó, 3. Malom-hegy, 4. Fényesforrások, 5. Kender- hegy, 6. Cseke-tó – Öreg-tó, 7. Porhanyó-bánya, 8. Baj –Szőlőhegy, Vértesszőlősi előfordulások, 12. Pörösföldek, 13. Tokod, 14. Epõl – Juhállás. 15. Sárisápi forrás.

Dél-pilisi egység, Észak-budai egység, Dél-budai egység Dél-pilisi egység: megmaradt mkő mennyisége 21,8 mill.m³ Legidősebb mészkő kiválások kb.1 millió évesek. Napjainkban is tart a hévforrás tevékenység (Csillaghegy, Rómaifürdő, Békásmegyer). Hiányoznak azok a mkövek, amelyek a Gerecsében a pleiszt. első felében, kb. 2,6-1 millió évek között képződtek. Rózsadomb, Hűvösvölgy, Gellérthegy, Budai Várhegy, Kiscell stb. területeken lévő mkövek sem idősebbek 1,1-1,2 mill.évnél Valószínűsíthető, hogy a Budai-hg fejlődése 1,2-1 mill.év körül ért abba a szakaszba, amikor megindult a vízkiáramlás, vagyis a termálkarszt megcsapoló területévé vált. Átrendeződött a karsztvíz áramlása és megosztás jött létre a felszín alatti vizekben a Gerecse és a Budai-hg között. Budai-hegység

A.Recens hévforrások és mészkiválásaik, B.Hegységperem,. C.Holocén Dunavölgy. I.Felső-pannóniai forrásmészkő, II.II. A negyedidőszak másodikfelében feltörő palco-hévforrások és mészkiválásaik. Szabadság-hegy — Széchenyi-hegy-i forrásmészkövek, 1. Majdán, 2. Budakalász, 3. Puszta-hegy, 4. Kápolna-tető, 5. Ezüst-hegy, 6. Felső-hegy, 7. Péter-hegy, S. Üröm-hegy, 9. Üröm-hegy alsó, 0. Csillaghegy, 11. Római- fürdő, 12. Farkastoroki út, 12/a. Fehérítő gyár, 13. Kisceti, 14. Hűvösvölgy, 15. Kondor utca, 16. Szemlőegy, 17. Törökvész, 18. Vérhalom, 19. Szőlészeti Kutató, 20. Budai-Várhegy, 21. Naphegy, 22. Gellért-hegy, 23. Sashegy. 1. Ábra: Helyszínrajz a budai-hgi főbb forrásmészkő előfordulásokról és a mai hévforrásokról

Összegzés Gerecsében döntően a pliocéntől a pleisztocénen át egészen napjainkig követhető a forr.mkövek alapján a termálkarszt rendszer nyitott részének fejlődése Budai-hegységben a mészképző paleo-hévforrás tevékenységben hosszú szünet mutatható ki. A kezdeti felső-pannóniai jelentős paleo-hévforrás tevékenység után a hegységben a pliocénben és a pleisztocén alsó felében kb. 2,6-1,1 mill.évek között paleo-hévforrás működés forrásmészkővel nem igazolható, de a pleisztocén második felében megindult egy dinamikus mészképző paleo-hévforrás tevékenység, amely csökkent forrásmészkő keletkezés mellett még napjainkban is tart.