A vizes élőhelyek természeti értékeinek hazai és nemzetközi védelme

A vizes élőhelyek "mocsarak, ingoványos és tőzeges területek, vagy vízi élőhelyek, melyek lehetnek természetesek, mesterségesek, ideiglenesek, és állandóak, folyó- vagy állóvizek, édesvizűek avagy félsósak (brakkvíz) és sósak ide értve azon tengeri területeket, melyek mélysége nem haladja meg a 6 métert apály idején." Kárpát-medencei viszonyok: 2 méter makrovegetáció – nyílt vízfelület aránya, hidromorf talajok, stb.

A Föld vizes élőhelyeinek kiterjedése: 8,6 millió km2 (kb A Föld vizes élőhelyeinek kiterjedése: 8,6 millió km2 (kb. a szárazföldek 7%-a). Nagyobb részük a trópusokon és a szubtrópusokon, harmaduk a tajga övezet láp- és mocsárvidékei teszik ki. Mérsékelt övben kevesebb, mint 20%-uk található Világszerte rohamos ütemben pusztulnak, különösen Európában és Észak-Amerikában

A ramsari jegyzékre jelölt felszín alatti vizes élőhelyek

Magyarországi helyzet Folyószabályozások előtt: a Kárpát-medence kb. negyedét borították Ezredfordulón 2-3%-ra becsülték kiterjedésüket

I. Jogszabályi lehetőségek 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 14. § Tilos a nem őshonos halfajok természetes vagy természetközeli vizekbe telepítése, továbbá halgazdasági célú halastavakból az ilyen halfajok más élővizekbe való juttatása. 16. § (5) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. 18. § (1) A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott vízmennyiséget a vízügyi hatóság - az igazgatóság szakhatósági hozzájárulásával - állapítja meg, amelynek megállapítását az igazgatóság is kezdeményezheti.

Ökológiai vízmennyiség Sem a vízkivétel, sem a vízpótlás nem változtathatja meg az adott víztér és közvetlen környezete ökológiai jellegét, vízháztartását, vízjárását és szezonális dinamikáját. A káros hatások lényegileg nem érinthetik a víztérrel közvetlenül kapcsolatban lévő területek élőlény-együtteseinek minőségi és mennyiségi mutatóit. A vízpótlás során használni szándékozott víz minőségi és mennyiségi mutatóival, illetve a vízpótlás szezonális dinamikájával kapcsolatos igényeket és elvárásokat a természetvédelmi hatóság által megszabott – sokszor egyedi – irányelvek alapján kell meghatározni. A vízkivétel és a vízpótlás a természeti rendszerek minél zavartalanabb működésének biztosítása érdekében hajtható csak végre. A vízkivételt és a vízpótlást a víztérben és annak közvetlen környékén található életközösségek ökológiai igényeihez kell igazítani. A vízmozgatás megítélése esetenként egyedi elbírálás alapján lehetséges (NP Igazgatóságok bevonásával), mivel az esetek többségében az adott élőhelyen azért tekinthető unikálisnak, mert a közösségszerkezet kialakításában bizonyos tényezők (pl. szélsőséges vízjárás) döntő szerepe van.

Ökológiai vízmennyiség Ökológiai vízigény: (Dévai és munkatársai, 2001): az a vízmennyiség és vízminőség, ami valamely földrajzi térség valamennyi adottságához alkalmazkodott élővilág alapvető létfeltételeit korlátozás nélkül biztosítja, azaz a rá jellemző szerkezeti (strukturális) és működéi (funkcionális) sajátosságok szabályszerű és folyamatos fenntartásához szükséges. A mennyiségi és a minőségi követelményrendszernek mindig együttesen kell érvényesülni!

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (3) Természeti területen - a jogszerűen beépített területek kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. A vízi létesítmények, a hajózást, a halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a külön jogszabályban meghatározott módon és esetben, az igazgatóság hozzájárulásával kerülhet sor. (4) Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül - a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 21. § (1) Természeti területen az igazgatóság engedélye szükséges: a) a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához; b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. (2) Természeti területen az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges: c) vizekben a halászati üzemtervek jóváhagyásához. (3) Természetes és természetközeli állapotú a) vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, b) vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 23. § (1) Természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre. (2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek minősülnek. 39. § (1) Védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre, így különösen: d) vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat …. engedélyezése során

20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról Tevékenységek, illetve a megvalósításukhoz szükséges létesítmények, amelyekre környezetvédelmi engedély csak a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése után adható Duzzasztómű vagy víztározó, 10 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől Víziút 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára

20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról Tevékenységek, illetve a megvalósításukhoz szükséges létesítmények, valamint jelentős módosítások, amelyeknél a felügyelőség döntésétől függ, hogy szükséges-e a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) védett természeti területen, természeti területen Duzzasztómű vagy víztározó 2 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől (ha nem tartozik az „A” fejezetbe); vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, természeti területen méretmegkötés nélkül Halastó vagy tórendszer 30 ha-tól; vízbázis védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén, természeti területen, érzékeny természeti területen méretmegkötés nélkül

20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról Tevékenységek, illetve a megvalósításukhoz szükséges létesítmények, valamint jelentős módosítások, amelyeknél a felügyelőség döntésétől függ, hogy szükséges-e a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése Állóvíz- és holtágszabályozás 5 ha szabályozandó vízfelülettől vagy 1 km partvonal hossztól; vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, természeti területen, érzékeny természeti területen, ökológiai (zöld) folyosón méretmegkötés nélkül Folyószabályozás vagy folyócsatornázás 3 fkm-től; kanyarátvágás esetén vagy vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, természeti területen, érzékeny természeti területen, vagy ökológiai (zöld) folyosón hosszmegkötés nélkül Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezető-képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsűrendezést) 1 km vízfolyáshossztól; vízbázis védőövezetén, természeti területen, érzékeny természeti területen, ökológiai (zöld) folyosón 200 m vízfolyáshossztól, védett természeti területen méretmegkötés nélkül

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja. 17. § Védett természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető. 24. § A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 8. § (1) (4) A 7. § hatálya alá nem tartozó kijelölt Natura 2000 területen - a 4. § figyelembevételével - tilos engedély nélkül olyan tevékenységet folytatni vagy olyan beruházást végezni, amely a terület védelmi céljainak megvalósítását akadályozza. 9. § (3) A 7. § hatálya alá nem tartozó Natura 2000 területre irányuló hatósági eljárás során az igazgatóság vagy a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges c) vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat engedélyezéséhez; f) halászati hatósági eljárásban;

46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról 3. § (3) A parti sávban épületet, építményt csak kivételesen - ha azt a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, különösen a természeti területekre, illetve a védett természeti területekre vonatkozó rendelkezései lehetővé teszik, továbbá az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekről szóló külön jogszabály szerint meghatározott körben, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági hozzájárulásával - lehet elhelyezni. 6. § (3) A hullámtér mint az ökológiai hálózat szerves és meghatározó része - ha nem minősül védett természeti területnek - természeti területként kezelendő, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét kell figyelembe venni.

A védelem előzményei 1840. évi törvénycikk: folyók és tavak szennyezésének tiltása 1888. halászati törvény: tilalmi idő és méretkorlátozás 1931: átfogó természetvédelmi szabályozás

Kócsagőr alkalmazása (Kis-Balaton) 1. Tájvédelmi Körzet Tihanyban (1952) 1976. évi II. törvény a környezetvédelemről 1996. törvény a természet védelméről

Hatályos jogszabályok Ex lege védelem (víznyelő, barlang, forrás, láp és szikes tó) Természeti területek általános védelme (nádas) Élőhelyek általános védelme Mező-, erdő-, nád-, hal-, vad-, é vízgazdálkodás, bányászat esetében fenntartható használat, természetkímélő megoldások, tömeges pusztítás kizárásával Ökológiai célú vízkészlet elvonásának tilalma; természetes vízparttól 50, ill. 100 méterre új létesítmény nem hozható létre; 1km-en belül vegyi anyagok kijutásának megtiltása Ólomsörét használatának tilalma 2005 augusztustól

Böddi-szék, Kiskunság

Egyéb szakmapolitikai eszközök Wetland Policy NTA, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Országos programok Regionális - kistérségi kezdeményezések Agrár-környezetvédelem, ÉTT Nemzetközi együttműködés, több- és kétoldalú megállapodások

Nemzetközi együttműködés Egyezmények a vizek, a vizes élőhelyek védelméért Ramsari egyezmény (1971) vizes élőhelyek Helsinki egyezmény (1992) határokon átlépő vizek Szófiai egyezmény (1994) Duna védelme New Yorki egyezmény (1997) nemzetközi vízfolyások

Ramsari Egyezmény 145 ország aláírója 1200 vizes élőhely világszerte, 100 m km2 kiterjedéssel Bölcs hasznosítás Részes felek konferenciája Aláíró országok közötti együttműködés Nemzeti vizes élőhely bizottságok

Vizes élőhelyek bölcs vagy fenntartható használata

Vizes élőhely leltár Láp- és szikes tó kataszter Nemzeti Vizes Élőhely Adatbázis program 2003-2005 Regionális felmérések (holtágak) Lokális felvételezések (kistavak, stb.)

Kezelési tervek – ökológiai jelleg változása 23 nemzetközi jelentőségű vizes élőhely 60% elfogadott és végrehajtás alatt lévő kezelési terv 10 területen ökológiai jelleg változása Kis-Balaton Gemenc, Béda-Karapancsa és Szaporca Pacsmag Mártély

Helyreállítás - rekonstrukciók Dinnyés-Fertő, Velencei-tó Ócsai TK Kelemen-, Fehér-szikek, Kolon-tó Gemenc Egyek-Pusztakócs, Nagyiváni-puszta Borsodi-Mezőség Hanság

Hansági vizes élőhely rekonstrukció