Magyarország történeti földrajza II. Magyarország az első világháború után

A trianoni békeszerződés Magyarország nemzetiségi szerkezete a XX A trianoni békeszerződés Magyarország nemzetiségi szerkezete a XX. század elején A magyar anyanyelvűek éppen csak többségben vannak a Kárpát-medencén belül 1910-ben. A dualizmus korában a magyarok aránya növekszik: Asszimiláció: elsősorban a németek (német [jiddis] nyelvű zsidók is) és szlovákok; a szerb, román asszimiláció elhanyagolható. A városi asszimiláció gyorsabb, a paraszti társadalom kevésbé asszimilálódik, különösen vallási törés esetén (szerbek, románok, ruszinok) Kivándorlás: jobban érinti a nemzetiségi lakosságú területeket (ruszinok, szlovákok, kisebb részben románok, bánáti németek). Alföldről alig. Természetes szaporodás: a magyarok javára kedvez. A nemzetiségi függetlenedési törekvések felerősödnek. Már a szabadságharc idején probléma (szerb, román, szlovák; horvát). A dualista berendezkedés csalódás a nemzetiségek szemében (Szerb Vajdaság felszámolása, a területi autonómia elmaradása stb.) Rossz és érzéketlen magyar nemzetiségi politika Közoktatási törvény (Lex Apponyi); egyetlen szlovák nyelvű gimnázium sincsen 1910-ben Nemzetiségi vezetők elleni perek (memorandum per), A nemzetiségiek gyakran bojkottálják a választásokat, de gazdasági, egyházi szervezetek hoznak létre (bankok stb.)

A trianoni békeszerződés Magyarország nemzetiségi szerkezete a XX A trianoni békeszerződés Magyarország nemzetiségi szerkezete a XX. század elején A nemzetiségek jó része tömbszerűen, a határ mentén él. Ráadásul határos az államalkotó nemzetével (szerb, román). A magyaroktól éles nyelvhatár (szlovákok, ny-dunántúli németek) Néhány területen kevert etnikai viszonyok (Bánát, erdélyi Mezőség). Gyakran egy-egy település is többnemzetiségű A városok túlnyomó része magyarajkú

A trianoni békeszerződés Asszimilációs folyamatok (A táblázat adatai Horvátországgal együtt) A vesztes háború katalizálja a nemzetiségi törekvéseket. Előnyös külpolitikai helyzet. Változatos érvrendszer. Számunkra előnytelen határmegvonás. Talán csak a nyugat-dunántúli határ nevezhető etnikai szempontból igazságosnak.

A trianoni békeszerződés A békeszerződés területi konzekvenciái

A trianoni békeszerződés:a nyugat-dunántúli határ

Forrás: Cholnoky Jenő: Földrajzi és statisztikai atlasz. Budapest, 1934.

A trianoni békeszerződés A békeszerződés társadalmi és gazdasági vonatkozásai Magyarország nemzetiségi szerkezete leegyszerűsödött. A nemzetiségi területek nagy része az új államokhoz került. Magyarok aránya: 88,2%; ugyanakkor a magyar anyanyelvűek 34%-a a határokon kívül. Gyorsan beinduló disszimilációs folyamatok (a városokban, szórványokban). Magyarok (elsősorban a tisztviselők) elmenekülése kb. 350 ezer fő A magyarok aránya a korábbi tendenciával ellentétben csökkenni kezdett. Magyarország „fejlettebbé” vált. Az „elmaradott,” perifériális területek leszakadtak az országról növekedett az írni-olvasni tudás átlaga, csökkent a mg. keresők aránya stb. A működő gazdasági kapcsolatokat viszont szétvágta a határ Ipar – nyersanyaglelőhelyek, Mezőgazdasági termőterületek – felvevőpiac Városok és vonzáskörzetük Magyarország gazdasági helyzete nagyon nehézzé vált a Monarchia védett piaca is elveszett

A trianoni békeszerződés: a városi vonzáskörzetek a Nyugat-Dunántúlon

A két világháború között A stagnáló gazdaság A mezőgazdaság piacvesztése és értékesítési válsága. A továbbra is meghatározó gabonatermelést érinti elsősorban (alföldi mezővárosok helyzetén nem javít). Gyümölcs és kertkultúra terjedése (gazdaságpolitika is támogatja) Duna-Tisza közén (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd). A tanyásodás nagy lendületet vesz A szarvasmarhatatás visszaesik, sertéságazat jelentősége növekszik. Ipar: világgazdasági válság, háborús konjunktúra. A Monarchia szétesése néhány iparágat válságba sodor: Malomipar (a kapacitások többsége kihasználatlan) Textilipar fellendül (cseh és osztrák vetélytársak nélkül) Vas-, fémipar, gépgyártás, vegyipar a háborús konjunktúra alatt élénkül meg (ún. győri program). Új ásványkincsek kihasználása: kőolaj (Zala), bauxitbányászat (Gánt, Bakony) – alumíniumipar (Móvár, Csepel, Ajka) Az ipar korábbi területi szerkezete megmarad.

Alföldi mezővárosok külterületi lakossága, 1930

BECSEI József: Az alföldi tanyarendszer történeti földrajza. (Vázlat BECSEI József: Az alföldi tanyarendszer történeti földrajza. (Vázlat.) In: FRISNYÁK Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. (Konferenciakötet.) Nyíregyháza, 1996. pp. 171–197.; p. 187.

A két világháború között A területi gyarapodás A magyar revíziós politika csak a ’30-as évek végén sikeres (az 1921-es soproni népszavazást leszámítva); ideiglenesnek tekintik (k.e.e.vm.) A döntéseket a tengelyhatalmak szavatolják, ezért a háború után visszaállnak a trianoni határok. Az első bécsi döntés szinte csak magyarlakta területeket csatolt vissza, Kárpátalja megszállása viszont szinte tisztán nemzetiségi területen történt A második bécsi döntésnél (Észak-Erdély) a magyarok aránya az 50%-ot haladta meg, a Délvidék is vegyesebb lakosságú volt.

A két világháború között A területi gyarapodás

A második világháború után A népességpusztulás A háborús népességveszteség kb. 800-850 ezer fő Ebből 340-360 ezer fő a katonai veszteség A zsidó holocaust áldozatainak számát 410-460 ezer főre teszik (a területi revíziók során szerzett területekkel együtt). A háború során elveszett egyéb polgári népesség: 50-60 ezer fő. Német kitelepítés 1946 és 1948 között (mintegy 185-240 ezer fő) Politikai megfontolások és szerencsés megmenekülők. Helyükre máshonnan áttelepített magyarok. Szlovák-magyar lakosságcsere mintegy 75 ezer embert érintett. Magyarországra menekülők száma mintegy 300 ezer fő. Felvidékről lakosságcsere útján kitelepítettek (Benes-dekrétumok) Bukovinai székelyek hányattatott sorsa.

A második világháború után A koalíciós idők és a közigazgatás átszervezése 1945 és 1947 között koalíciós kormányzás a kisgazdapárt vezetésével Számos radikális intézkedés (németek kitelepítése, földosztás) A földosztás 1000 kh-on felüli birtokok és a középbirtokoknak a 100 kh feletti része A mezőgazdaságilag művel terület 35%-a Új tanyásodási hullám, a nagybirtokos majorok részben létalapjukat vesztik Néhány nagybirtokból állami gazdaságok jönnek létre A földigénylők egy részét nem tudják helyben kielégíteni, Alföldről az egykori nagybirtokos területekre, illetve a német lakosságú vidékekre vándorolnak. A közigazgatás átszervezése: A megyerendszer racionalizálása 1950. Kk.e.e. vm. beolvasztása, új megyeszékhelyek; 19 megye + Bp. . A tanácsrendszer kiépítése (járások megerősítése)

A szocializmus időszaka A hatalom törekvései, korszakolás Az ideológia elemei: Egalitárius eszmék A tervezés mindenhatósága A kontinuitások tagadása A gazdaságfejlesztés is ideológiailag alárendelt: Magántulajdon megszüntetése Erőltetett iparosítás (munkásosztály), felgyorsuló urbanizáció A mezőgazdaság és a falu kiélése Az infrastruktúra elhanyagolása A hiány Korszakok, töréspontok: Az ’50-es évek kemény diktatúrája 1956 utáni „konszolidáció” Az 1968-as reformoktól a ’80-as évekig Az 1980-as évek felpuhulása

Irodalom BELUSZKY Pál: Magyarország településföldrajza. (Általános rész.) Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs 1999. BELUSZKY Pál: A Nagyalföld történeti földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs. 2001. BELUSZKY Pál – GYŐRI Róbert: Magyar városhálózat a 20. század elején. Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs 2005.; 2007. BELUSZKY Pál (szerk.): Magyarország történeti földrajza. I–II. Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs 1999. FARAGÓ Tamás (szerk.): Magyarország társadalomtörténete a 18–19. században. I–II. (Szöveggyűjtemény.) Dico Kiadó – Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2004. FARAGÓ Tamás (szerk.): Bölcsőtől a koporsóig. (Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához.) Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2005. FRISNYÁK Sándor: Magyarország történeti földrajza. (Főiskolai tankönyv, második kiadás.) Tankönyvkiadó, Bp. 1992. GYÁNI Gábor – KÖVÉR György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris Kiadó, Bp. 1998. HAJDÚ Zoltán: Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs. 2001.

Irodalom KOCSIS Károly: Az etnikai térszerkezet változásai a Kárpát-medencében. In: FRISNYÁK Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. (Konferenciakötet.) Nyíregyháza, 1996. pp. 49–58. KÖVÉR György: Iparosodás agrárországban (Magyarország gazdaságtörténete 1848–1914). Gondolat Kiadó, Bp. 1982. KÖVÉR György (szerk.): Magyarország társadalomtörténete. I–II. (A reformkortól az első világháborúig). (Szöveggyűjtemény.) Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1997. MAJDÁN János: Modernizáció – vasút – társadalom: tanulmányok a vasútépítések hatásáról a XIX–XX. századig. ISZE Integral-Egyetemi Kiadó, Pécs. 2001. BARTA Györgyi – ENYEDI György: Iparosodás és a falvak átalakulása. KJK, Bp. 1981. BARTA Györgyi: A magyar ipar területei folymatai1945-2000. Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs. 2001. BELUSZKY Pál: Magyarország településföldrajza. (Általános rész.) Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs 1999. BELUSZKY Pál: Vég kiárusítás I–II. (Válogatott társadalomföldrajzi tanulmányok). MTA RKK, Pécs 1994., 2002. BULLA Béla – MENDÖL Tibor: A Kárpát-medence földrajza. Lucidus Kiadó, Bp. 1999. (Első kiadás: 1947.) NEMES Nagy József: Regionális folyamatok a ’80-as évek első felében. TGI Tervgazdasági Közlemények, 1987/2. VALUCH Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris Kiadó, Bp. 2002.