Az Európai Unió agrárfejlesztési politikája (CAPCARPE)

Kialakulása II. vh. után élelmiszerhiány, de a keresletet a családi gazdaságok nem tudták kielégíteni 1957. Római Szerződés (39. cikkely): lefektetik a Közös agrárpolitika alapelveit Mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése Termelésből élők számára megfelelő életszínvonal biztosítása Termékek piacainak stabilizálása Élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása Elfogadható árú termékek biztosítása a fogyasztók számára

1958-ban elfogadják a működtetés alapelveit Egységes piac  A tagországok egységes piacot alkotnak és a belső szabad kereskedelmet semmilyen eszközzel nem akadályozzák Közösségi preferencia  a közösségi termékek elhelyezése elsőbbséget élvez egy harmadik ország termékével szemben Pénzügyi szolidaritás  a közös politika költségeit megosztják egymás között. Közös pénzügyi alap létrehozása

1962 létrehozzák a közös pénzügyi alapot Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF) Ágazati struktúrpolitika kialakítása Intervenciós politika

Eszközök (közös piaci rendtartások) Külső védelem: küszöbár megállapítása világpiaci ár felett  „lefölözés” Közvetlen kifizetések: kezdetekben a termelés fokozása céljából, később a piacok telítődése után csak bizonyos kultúrákra, adott termésszintig, majd bizonyos területekre és összmennyiségig (kvótáig) Intervenciós felvásárlás: piaci zavarok kezelésére Exporttámogatás: külső piacokon, akár az előállítás költsége alatti dömpingáron is értékesíthetnek a termelők

„A „köz” gazdasága szempontjából abszurd kör ezzel bezárul „A „köz” gazdasága szempontjából abszurd kör ezzel bezárul. Adóból származó közpénzekből termékfelesleget állíttatunk elő a gazdákkal, majd azt felvásároljuk tőlük, és végül ugyancsak közpénzekből a kereskedőknek nyújtott exporttámogatásokkal igyekszünk megszabadítani saját belső piacainkat ezektől a feleslegektől” (Ángyán József Az agrár- és vidékfejlesztés európai trendje és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (folyamat- és helyzetelemzés: 2007. szeptember))

Külső konfliktus: GATT/WTO Belső támadások: a ráfordítás (költségvetés >50%-a) és az eredmények nem voltak arányosak Vidék (kedvezőtlen demográfiai helyzet, elvándorlás) és a környezet problémái (iparszerű mg. következményei) nem oldódtak meg, inkább fokozódtak. Támogatások elosztásának aránytalanságai

Első átfogó reform: McSharry 1992 Célja az ár és jövedelempolitika szétválasztása; csökkenő agrártámogatások, növekvő jövedelemkompenzáció Főbb intézkedései -gabonaárak -30% - fehérje- és olajnövények garantált árának eltörlése -marhahús intervenciós árának 10%-kal való csökkentése - jövedelemtámogatások növelése -kistermelők preferálása -termelés extenzifikálása (erdősítés, extenzív állattartás, területpihentetés)

1990-es évek második felében a globális helyzet változása (EU versenyképességének csökkenése, USA-é növekedése, WTO konfliktusok, közelgő keleti bővítés) és a továbbra is fennálló belső konfliktusok újabb reformokat hívtak életre

AGENDA 2000 versenyképesség növelése EU nemzetközi kereskedelmi pozícióinak megerősítése fogyasztók védelme Az agrártársadalom megfelelő életszínvonalának biztosítása környezetvédelmi szempontok integrálása a Közös Agrárpolitikába Egy új vidékfejlesztési koncepció mint a CAP második pillére: fenntartható vidékfejlesztési koncepció kidolgozása. A pénzelosztás decentralizációja

Allan Buckwell javaslata, CAPCARPE (Common Agricultural and Rural Policy for Europe) Azon a felismerésen alapul, hogy a mezőgazdaság szerepe nem merül ki az élelmiszerek előállításában. A minőségi termékek előállításán túl környezeti, társadalmi, foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia. Többfunkciós mezőgazdaság

A Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika négy fontos elemre épül: Az átmenettel kapcsolatos alkalmazkodás segítése, A piac stabilitása, A környezethez és kultúrtájhoz kötődő támogatások, A vidékfejlesztési ösztönzők.

A CAP és a CARPE elemei Buckwell Report, 1998 Forrás: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program

Megvalósulás 2005 1698/2005/EK EU tanácsi vidékfejlesztési rendelet  egységes, önálló vidékfejlesztési agráralap EFARD (EMVA= Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) létrehozása, források 25%-ának (70 mrd euro) hozzárendelése a 2007-2013-as tervidőszakban (2000-2006-os tervidőszakban 4,3-4,37 %)

Agrártermelők és az erdészet versenyképessége (1. tengely) Környezetvédelem és a termőföld (2. tengely) Tevékenységek diverzifikálása és életminőség vidéken (3. tengely) Közös finanszírozási, programozási, monitoring és ellenőrzési jogszabályok Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) LEADER tengely (4. tengely) Közös Agrár és Vidékfejlesztési Politika (CARPE) 2007-2013

1. versenyképességi tengely Források min. 10% közösség versenyképességének, társadalmi hatékonyság növelése 2. kedvezőtlen adottságú területek és agrár-környezetgazdálkodási rendszerek támogatása Források 25%-a 3. Tevékenységek diverzifikálása, vidéki élet minőségének javítása Források 10%-a Alapvető szolgáltatások megteremtése, mikrovállalkozások segítése stb… 4. helyi kezdeményezések (LEADER) Források 5%-a EU keretfeltételei alapján helyi, közösségi fejlesztések (10+25+10+5= 50% nemzeti mozgástér túl nagy)

Felhasznált irodalom Ángyán József Az agrár- és vidékfejlesztés európai trendje és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (folyamat- és helyzetelemzés: 2007. szeptember) Ángyán József Válaszúton a mezőgazdaság In. Gadó György Pál (szerk.): A természet romlása, a romlás természete Bp. , Föld Napja Alapítvány, 2000. p. 37-54 Pásztor Judit A magyar mezőgazdaság integrációja az Európai Unióba Széchenyi István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, 2004 Bernek-Kondorosi-Nemerkényi-Szabó Az Európai Unió Cartographia, Budapest, 2004. Gutpintér Júlia Földrajz Bsc II.