Iskolaújítási kísérletek a XVII. században Comenius, Apáczai

Történeti háttér 1492: Amerika felfedezése  Ipar és kereskedelem fejlődése  a mezőgazdasági termelés feudális korlátai Demográfiai válság Háborúk: 1642-1649: az angol polgári forradalom 1618-1648: a 30 éves háború

Természettudományok Kopernikusz: heliocentrikus, napközpontú világkép Kepler: bolygómozgás törvényei Galilei: a mechanika megalapozása kiállt a heliocentrikus világképért Newton: Fizikai világkép Modern intelligencia

Racionalizmus - René Descartes Egyéni ész Módszeres kétely Deduktív gondolkodás

Empirizmus Francis Bacon Érzékszervi tapasztalat Idolumok (ködképek) Induktív módszer: megfigyelés  következtetés  ellenőrzés kísérlettel

Comenius életét meghatározó események Tanulmányok: Elemi ismeretek: „Cseh Testvérek” elemi iskolája Középszintű képzés: Prevov latin iskolája Felsőfokú tanulmányok: Hernborn és Heidelberg  enciklopédizmus irányzata (Alstedt), empirizmus, racionalizmus Politika: 1618-1648: 30 éves háború

Comenius oktatói munkássága Fulnek-lelkész, tanár; Lesno -tanár, igazgató; Anglia –London; Svédország-Stockholm; Lengyelország –Lesno; Magyarország –Sárospatak; Németország-Hamburg; Hollandia-Amsterdam

Comenius Magyarországon 1650-1654 Lorántffy Zsuzsanna meghívása Cél: A kollégium modernizálása Összeesküvés a Habsburgok ellen 1651: ”A hétosztályos panszofikus iskola terve”

A panszofia és a panszofikus iskola Panszofia: az egyetemes tudomány, a tudományok tudománya Panszofikus iskola

Comenius főbb művei Tankönyvek: Pedagógiai mű: Didactica Magna (1657) Vestibulum Ianua Atrium Orbis Pictus (1658) Pedagógiai mű: Didactica Magna (1657) Filozófiai mű: Egyetemes tanácskozás (1660)

Comenius ember- és gyermekképe Az ember Adottságai Eszes teremtmény Képzettség Teremtmények felett uralkodó teremtmény Erkölcsösség Teremtőjének képmása és gyönyörűségére szolgáló teremtmény Jámborság

Az iskolai munka megszervezése tanév osztályrendszer tanórarendszer tanterv tanmenet felvételi vizsga

Oktatással kapcsolatos gondolatok Korai oktatás – gyermekkor, reggeli órák Általános képzés – mindenki oktatható Az iskola: csendes helyen legyen kellemes hely legyen és "hozzon a szemnek gyönyörűséget" Anyanyelv szerepe az oktatásban Tanulási vágy - kérdések Mindent okain keresztül tanítsunk Fegyelmezés – testi fenyítés elvetése

Comenius didaktikai alapelvei Szemléletesség Tudatosság Rendszeresség Következetesség A tananyag koncentrikus bővítése

Comenius iskolakoncepciója Anyaiskola (0-6) Anyanyelvi iskola (6-12) Latin iskola (12-18) Akadémia (18-24)

Erdély a XVII. században 1571: Erdély önálló fejedelemség Erdély aranykora: Bethlen Gábor fejedelemsége (1613-1629): Gazdaság fellendülése Kultúra támogatása: Gyulafehérvári kollégium Külföldi tudósok: Alstedt, Opitz

Apáczai Csere János Tanulmányai: 1643-ban: kolozsvári iskola (Porcsalmi András) 1644-ben a gyulafehérvári kollégium növendéke lesz: enciklopédizmus 1648-53: holland egyetemeken ösztöndíjas

Apáczai oktatói tevékenysége 1653-1655: Gyulafehérvári kollégium A bölcsesség tanulásáról: Át kell szervezni a kollégiumot Természettudományos ismeretek 1656 -1659: Kolozsvári kollégium Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról: sok tanuló anyagi érdekből megy az iskolába sok tanító csak átmenetinek tekinti a tanítói foglalkozást

Magyar Enciklopédia (1653) Alapvetés: I-V. rész: 22% Természettudományok: VI-VIII. rész: 50 % Humán tudományok: IX-X. rész: 17 % Teológia: XI. rész: 11%

További művei Magyar logikátska (1654) Egy akadémia felállításának módja és formája (1658) Philosophia Naturalis

Felvilágosodás és iskola

Felvilágosodás képviselői Komoly iskolakritika – magánnevelőség Locke – gentleman nevelése szenzualizmus tabula rasa Praktikus ismeretek = utilitarizmus Az oktatás célja: "a művelt (de nem tudós!) úriember" A művészeti nevelést (pl. zene) nem tartja fontosnak!

Rousseau – Emil – a boldog ember nevelése Praktikus, gyakorlati ismeretek Kevés, de megértett ismeret Önálló gondolkodásra való nevelés A könyvek helyett érzékszervi tapasztalás A nevelő feladata: felkelteni a tanulási vágyat Életközeli szituációk teremtése A társadalmi ember számára elengedhetetlen kötelesség a munka

Felvilágosult abszolutizmus Habsburg Birodalom Mária Terézia (1740-1780) II. József (1780-1790) Poroszország II. Frigyes (1740-1786) Oroszország I. Péter (1689-1725) II. Katalin (1762-1796)

A felvilágosult abszolutizmus oktatásügye nagyszabású iskolareform központi közokatás-irányítás állami érdekek érvényesítése az iskola az államhatalmi kérdés utilitarizmus elve vallási türelem elve

Mária Terézia (1740-1780) Habsburg központosítási törekvések "Die Schule ist und bleibt ein Politicum” 1760: Udvari Tanügyi Bizottság 1769: rendelet - királyi felségjog Oktatási reformok: 1773: a jezsuita rend feloszlatása  tanulmányi alap létrehozása Tankerületek létrehozása. Helytartótanács tanulmányi bizottsága irányító munkája

Felsőoktatással kapcsolatos újítások: 1769: orvosi kar felállítása - Van Swieten 1777: Nagyszombati Egyetem Budán, megalapították az Egyetemi Könyvtárat 1782: az egyetem Pestre került

I. Ratio Educationis (1777) rendelet nem terjedt ki a protestáns iskolákra és az Erdélyi Nagyfejedelemségre sem. Kidolgozói: Ürményi József udvari tanügyi tanácsos Tersztyánszky Dániel, Makó Pál és Kollár Ádám

Nem mondta ki direkten az általános tankötelezettséget. az iskolákban folyó oktatás-nevelés legfőbb célja: a közboldogság, a közjólét

Iskolarendszer alapszint: egy-, két- és háromtanítós anyanyelvű népiskola középszint: két iskolarészlegből állt: Kisgimnázium: 3 latin grammatikai osztály Nagygimnázium a 3 grammatikai osztály mellett kibővült egy retorikai és egy poétikai osztállyal. felsőfok: 2 évfolyamos akadémiai bölcselettagozat egyetem

Normaiskola rögzítése Osztrák tankönyvek Határozott szervezeti kereteket és tananyagbeli tartalmakat kaptak az egyes iskolafokok Reálismeretkörök, a természetismereti tantárgyak megjelenése, új tantárgyak Gimnáziumi tantárgyak hasznosság szerinti felosztása

Ellentmondások a Ratio Educationis intézkedései között A magyar nyelv nem kapott helyet a közép- és felsőfokú oktatásban. A tanítás nyelve a latin volt A német nyelv tanításának minden iskolai szinten kiemelt szerepet biztosított Nem vette figyelembe a 10-15 éves korú tanulók lélektani sajátosságait. Tandíjat vezet be a gimnáziumtól kezdve

II. József (1780-1790) 1781- A Ratio Educationis megerősítése 1781 - Norma Regia- A Ratio érvényének kiterjesztése Erdélyre 1781 - A türelmi rendelet és tanügyi következményei „közös iskolák” 1784 - A nyelvrendelet és tanügyi következményei

II. Ratio Educationis (1806. nov. 4.) Változások az iskolarendszerben: alsó szint: Lányok anyanyelvű iskoláztatása Az alsó fokú oktatásnak ingyenesnek kell lennie. Büntetést helyezett kilátásba azoknak a szülőknek, akik saját hibájukból nem járatják iskolába gyermekeiket.

középszint: legkorábban 9 éves kortól kisgimnázium (grammatikai iskola) 4 osztályos lett + 2 év humán osztály nemzetiségi és vallási türelem a német nyelv választhatóvá vált, és a magyarnak is egyre nagyobb tere nyílt.