Regionalizáció és közlekedés Romániában

Földrajzi probléma legitimációs zavarok leküzdése –Fro. idealizált mintáját követik → egységes államnemzet → akadály nemz.id. szerint: nemzeti és vallási kisebbségek jelenléte + többségi etnikum regionális identitása nemzettállam ↔ decentralizálás főváros túlzott szerepe falu-város különbség regionális paradoxon: egységes nemzetállam ↔ erős regionális sajátosságok

Regionalizmus XX. sz. eleji nemzetállami nacionalizmusok fellángolása + I. vh.-t követő utódállami pillanatnyi sikertörténetek → visszafojtották a regionális szellemiség természetes érvényesülését Románia történelmi tartományainak geokulturális sajátosságai Tudatos negatív politika Magántulajdon Szovjet mintájú rajonok – nem valódi reg. – tartalom nélküli formák → jelenben?

Rsz.váltás utáni regionális pgm.-ok Altera – Pro Europa Liga elméleti folyóirata Problema transilvana c. kötet; Provincia folyóirat Politikai szinten is Romániában elindult egy lassú regionalizálási folyamat: –Létrejöttek a fejlesztési régiók –Létezik egy a regionalizmusról szóló közbeszéd –A civil társadalom is tematizálta a regionalizmus kérdését

3 szintes adminisztratív tér es tv. alapján 1999-ben létrehozott 8 fejlesztési régió (megyehatárok átrendezése nélkül): gazdaságfejlesztési területeken döntéshozási jogkörrel is rendelkeznek, de nincs politikai és adminisztratív autonómiájuk, jogi személyiséggel nem rendelkeznek Alsó közigazgatási szint: községek és városok (2686 község, falu, 262 város)

Régiók ÉK régió: nagyjából a történelmi Moldva megyéi; Botosani, Suceava, Neamt, Bacau, Vaslui, Iasi DK régió: Vrancea, Galati, Buzau, Braila, Tulcea, Constanta megyék D Munténia: Ialomita, Calarasi, Giurgiu, Teleorman, Arges, Dambovita, Prahova megyék DNy Olténia: Valcea, Gorj, Mehedini, Dolj, Olt megyék Ny: Temes, Arad, Krassó-Szörény, Hunyad megyék Ény: Bihar, Szatmár, Máramaros, Beszterce-Naszód, Szilágy, Kolozs megyék Közép: Maros, Fehér, Szeben, Hargita, Kovászna, Brassó megyék Bukarest-Ilfov: Bukarest főváros, Ilfov körzet

Forrás:

Forrás:

Gazdasági régiók kialakítása Természetellenes szimmetrikus megoldások –T –Népesség → egyetlen érv: mindenfejlesztési régióhoz tartozzon 1-2 fejlettebb megye is sürgősségi eljárással elfogadott új régiófejlesztési tv.: semmiben sem különbözik NUTS 1: Románia egésze (22 mió fő) A regionális identitást nem lehet dekrétumok útján kinyilvánítani; hosszan tartó sajátos történelmi folyamatok

Adatok forrása: Zöld könyv. A regionális fejlődés politikája Romániában – in: Lakatos M

Fenntartások Bukarest „provincia” képe Többségében magyarlakta Hargita és Kovászna megye helyzetéről való tájékozatlanság Decentralizáció az állam tekintélyének gyengülése Regionális nacionalizmusként értelmezik

Regionális szintű intézmények Regionális Területfejlesztési Tanács Döntéshozó szerv Élén: elnök(végrehajtó szerv)+alelnök Tagjai: megyei tanácsok elnökei+érdekelt helyi önk. képviselői Feladata: reg. fejl. pol. célkitűzéseit megvalósító tevékenységek összehangolása Regionális Területfejlesztési Hivatal (Ügynökség) Élén: regionális fejlesztési tanács által kinevezett igazgató Kidolgozza a Tfejlesztési stratégiát + regionális fejlesztési alap kezelésére vonatkozó terveket → Tanács elé terjeszti → gyakorlatba ültet

Országos szintű intézmények Országos Területfejlesztő Tanács Elnök: miniszterelnök Tagjai: reg. fejl. tanács elnökei+alelnök+korm. által kinevezett korm. képvis. Jóváhagyja országos regionális fejlesztési stratégiát Strukturális alap felhasználásáról is ők döntenek Országos Területfejlesztési Hivatal OTT végrehajtó szerve Élén államtitkári rangú elnök Javaslatot tehet különleges támogatásra Kapcs.tart. Eu-i Biz. Kohéziós Pol. Igazgatóságával

Közlekedés Vasút: régiókon belül mszh-ek közt gyakran cs. átszállással –Helyi szervek közti kapcs.tartást nehezíti Közút: jobb, mint vasút, de állapota rossz Nagy távolságok mszh-ek közt –Ésszerűbb lett volna kisebb régiót »Ellene: T-ek fejlettségi egyenetlenségei »Mellette: alapok reálisabb elosztása

Közlekedés Hegységek hálózatmódosító hatása → légvonalbeli és legrövidebb hálózati távolság lényeges eltérései Autópályák kiépítése alig kezdődött meg → differenciálatlan hálózat → nincsenek főbb közlekedési tengelyek

A közúthálózat helyzete –Messze európai átlag alatt –Közutak hossza: km (17813 km korszerűsített (24,3 %)) –Közutak sűrűsége: 30,6 km/100km 2 (7,4) –Régiók közúti ellátottságában jelentős különbségek nincsenek ÉK r.: km (20% korsz.) Ny r.: 8801 km (28% korsz.) –Korszerűsített utak/100km2 –Ny r., D-Munténia: 28% legj. –Buk.-Ilf.: 48,3% –DK r.: 19,6% legr. –többi > 20% –Erdélyi régiókban: 7km [Kerekes-Mezei 2000]

Urbanizáció (%) Adatok forrása: Zöld könyv. A regionális fejlődés politikája Romániában – in: Lakatos M

Nagyszámú vidéki népesség jelentős nem román városi lakossággal egyesült – uralták helyi közigazgatást + betöltik vállalkozói réteg szerepkörét 100 %-os központosítás: pedig a tartományok meghatározott, saját politikai és szociális autonómiájuk megőrzésére vonatkozó megkötésekkel csatlakoztak Romániához Alkotmány: a román állam egyetlen nemzet saját, csak a nemzetet szolgáló államaként nyer meghatározást Régiósítás: –olyan regionális politikai pártok alapítása, melyek egy adott terület közigazgatása feletti nagyobb befolyás megszerzését célozzák –források helyi adminisztrációja + adófizetők pénzével való gazdálkodás szigorúbb ellenőrzése

Összegzés Regionális fejlesztési tervekben megfogalmazott irányelvek: Infrastrukturális ellátottság fejl. Humánerőforrás fejl. Munkaerőpiac rugalmasabbá tétele Tfejl. + reg.pol., helyi, regionális, országos intézmények fokozottabb együttműködése → egyenlőtlenségek csökkentése → versenyképessé, dinamikussá válás

Felhasznált irodalom: Kurkó I Regionális fejlettségi különbségek a posztszocialista Romániában – in: Területi Statisztika 48.évf. 5. sz. pp Szokoly E a, Regionalizmus és regionalizáció Romániában. 1. – in: Comitatus. 15/6. pp Szokoly E b, Regionalizmus és regionalizáció Romániában. 2. – in: Comitatus. 15/7. pp Lakatos M Románia regionális politikája és a regionális térbeosztás – in: Comitatus : önkormányzati szemle 14. évf. 9. sz. pp Szalkai G A közúti térszerkezet és a hálózatfejlesztés vizsgálata Romániában – in: Falu - Város - Régió. 8. pp Culic, I Vidék és főváros. A román állam és a regionalizáció problematikája – in: Regio 2002/1 pp Kerekes J; Mezei G Gazdasági régiók Romániában – in: Területi statisztika: a Központi Statisztikai Hivatal folyóirata (1968-) 40. évf. 2. sz. pp Képek forrása: Nagy_Romania_1923.png Diagram adatainak forrása: Zöld könyv. A regionális fejlkődés politikája Romániában – in: Lakatos M Készítettte: Kolár Anna Földrajz BSc. III. évf.