Európa határai, felosztásai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Regionális politika
Advertisements

A NATO létrejötte, bővítésének állomásai
Az Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai
EU alapismeretek E-Learning.
Az Európai Unió nyelvpolitikája
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
Nemzetgazdaságunk ágazati megoszlása a GDP%-ában
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Az adórendszerek változásai az elmúlt évtizedekben Halmosi Péter.
Az Európai Unió története
A nem EU-tagállamok lehetőségei és korlátai az Európai Unió Duna Régió Stratégiájában Lőrinczné Dr. Bencze Edit.
Térszerkezeti sajátosságok Közép-Kelet-Európában
Földünk a második világháború után
EU II..
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
„Családtámogatások, rugalmas munkavégzési formák és társadalmi kohézió” műhelykonferencia Budapest, november 24. Dr. Pulay Gyula, főigazgató, ÁSZ.
1914.
RÉGIÓK ÉS REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁS EURÓPÁBAN Horváth Gyula.
Európai Unió regionális politikája. Az EU alapító atyjai Jean Monnet ( ) Robert Schuman ( )
Bevezetés.
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Az Európai Unió regionális politikája I.. Európában eltérő természeti, társadalmi, gazdasági adottságú térségeket találunk  eltérő életfeltételek, jövedelmek,
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Az Európai Unió bővülése Vincze János, 12. osztály Fazekas Mihály Gimnázium Debrecen >
MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.
Hogyan pályázzunk ? Az EUGA program az innováció szolgálatában Vicze Gábor.
Az Európai Unió.
Európa regionális földrajza
Regionális gazdaságtan 7.
1 Regionális gazdaságtan 9. előadás A regionalizmus és regionális politika az Európai unióban.
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban
Politikai és szociálgeográfia I.
1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO /2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés.
Áttekintés a mozgóképes tartalomfogyasztás átalakulásáról Magyarországon és a CEE régióban.
Európai Uniós ismeretek Az európai integráció kialakulásának története.
Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II.
Nemzeti Európa-politikák Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
Önkormányzati Egészségügyi Napok
Európai és regionális integrációs folyamatok magyar szemszögből
And what else?... Leszakadó gyerekek.
Tágabb, mint a kereskedelmi szerződések köre
Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai
Az EU regionális politikája
Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Európa fogalma, határai, ismérvei
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
Európai Uniós ismeretek
A kormányzati rendszerek
Európa regionális földrajza
TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
33. EURÓPA FELOSZTÁSA.
Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Friedrich Ebert Stiftung Szociális párbeszéd és ipar 4.0 konferencia
Előadás másolata:

Európa határai, felosztásai

HATÁROK Humboldt: „Eurázsia nagy nyugati félszigete” Európa természetföldrajzi határai (kompromisszumok): tengerek, óceán (É, Ny, D) - szorosok; K-n: Urál, Kaszpi-tenger, Kaukázus

emberföldrajzi, kultúrtörténeti okok miatt önálló földrész; Európa társadalomföldrajzi határai: változó Európa-fogalom, változó határok; ma: nincsenek éles határok; természetföldrajzét veszi át, de országhatárokhoz is szeretné kötni (Oroszország és Törökország: európai államok-e?, tengerentúli régiók-EU) emberföldrajzi, kultúrtörténeti okok miatt önálló földrész; Európaiság? (Jordan) vallás (keresztény), nyelv (indoeurópai), embertani jelleg (europid), egészség (csecsemőhalandóság), fejlett gazdaság (GDP/fő), képzettség (írástudatlanság), fejlett közlekedési hálózat (közút sűrűség), ipari-tercier fogl. (mg-ban dolgozók aránya), nagyfokú urbanizáció (városlakók aránya), stabil népességszám (term. szap.), parlamentáris demokrácia

FELOSZTÁS (tagolódás-tagolás) – Európa részei Jordan: Európa egyszerre egységes és sokszínű („both one and many”) Létezik az európaiság, létezik Európa, mint egy kulturális térség, mint egy gazdasági erőtér, ugyanakkor európai civilizáció sajátos vonása a sokszínűség (Probáld F.), európai gazdasági, szociális tér erősen tagolt (Horváth Gy.) Európa felosztása - tudományágak széles körét érintő vitatéma lett, amelyben természeti, történeti, társadalmi stb. tényezők és súlypontok egyaránt szerepet játszanak Probáld F.: a régiók elkülönítése mindig valós különbségeken alapul, ám az már a diszkurzív pozíciótól függ, hogy e különbségek közül melyik milyen jelentőségre tesz szert

Természetföldrajzi TAGOLÁS Hajdú-Moharos (1988) – geológiai-földtörténeti beosztás alapul véve 5 (Ős-, Ó-, Mezo-, Fiatal-Európa és Izland), valamint erre építve 13 részre osztja a kontinenst; Nemerkényi (2000) – döntően szerkezeti-morfológiai alapú beosztást választva 10 nagytájat különít el

Társadalomföldrajzi TAGOLÁS (hivatalos): - Közigazgatási egységek: települések, régiók, országok vitatott területek, határok (Észak-Ciprus, Gibraltár, Transznisztria, Koszovó …)

Országok csoportosítása államforma köztársaság (pl. HU), elnöki köztársaság (pl. F), parlamentális köztársaság (pl. I), szövetségi köztársaság (pl. A, D), államszövetség (pl. CH), alkotmányos monarchia (pl. E, B, GB), parlamentáris monarchia (NL) - területi közigazgatás föderalizált államok (pl. D, A, B) regionalizált államok (pl. I, E) decentralizált államok (pl. F, P) unitárius államok (pl. GR, DK, SF, NL)

- Katonai együttműködés: NATO (országok) egykor Varsói szerződés és NATO

- Gazdasági együttműködések: EU, EFTA. FÁK egykor EGK és KGST

- Nemzetközi szervezetek - ENSZ, OECD, IMF, WTO stb. + különböző szerveződések, hivatalos együttműködések (országok, régiók, települések) pl. Eurorégiók, Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa

Európa társadalom- és gazdaságföldrajzi TAGOLÓDÁSA (homályos határok, mozaikszerűség…): Sokszínűség… Társadalmi jellemzők: népek - embertani típusok

nyelvi szempontból nemzetalkotó népek, kisebbségek, etnikumok

vallási szempontból

Gazdasági jellemzők: zónák, térségek stb. lehatárolása - mezőgazdasági övezetek (típusok) ipari térségek nagyvárosi térségek (tercier szektor)

Klasszikus dimenzió Város-Vidék

Egyszerűbb módszerek Felosztás alapulhat közigazgatási térségek (országok, régiók) statisztikai adatain Egyszerűbb módszerek

Összetett módszerek

Európa térfelosztása - égtájak leginkább vitatott Közép-Európa Probáld F.–Szabó P. (2005) Európa térszerkezetének modelljei. http://geogr.elte.hu

Klasszikus felosztás - Észak-Dél (EU15, éghajlat, népesség, népességmozgás [régen és jelenleg], mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés, táplálkozás, italfogyasztás, görög-római – barbár, vallás, nyelv, turizmus, gazdasági aktivitás, EU-vita, fejlettség…) Nyugat-Kelet (csapadék, tengeri-szárazföldi, germán-szláv, nyelv, vallás, ipari Ny-mg.-i K, kap. – szoc. - sok tényezőben jelen van: demográfia, gazdaság, fejlettség … ) Centrum-Periféria (társadalmi-gazdasági fejlettség, nép-, gazdasági sűrűség, …)

Összegző modellek?

A fejlettség területi különbségei

Miért fontos? Európában eltérő természeti, társadalmi, gazdasági adottságú térségeket találunk – eltérő életfeltételek, jövedelmek, eltérő fejlettségű térségek DE egyazon „keretben” vagyunk = EU KÖZÖSSÉG EU-ban jelenleg egyik kiemelt feladat: a térségek közötti társadalmi-gazdasági különbségek mérséklése = KOHÉZIÓ, konvergencia (ugyanakkor cél: VERSENYKÉPESSÉG…) ennek eszköze a regionális politika, költségvetés közel 1/3-ával (kb. 350 MRD euró)

EZ is EURÓPA REGIONÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZA Regionális politikához szükséges: területi beosztások (NUTS), statisztikai adatok, területi elemzések (kutatások) EZ is EURÓPA REGIONÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZA Európai Unióban jogszabály (Szerződés 159. cikke) írja elő: Bizottságnak háromévente jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a gazdasági és társadalmi kohézió állásáról (Kohéziós jelentések [utolsó: 2007], köztes évek: Progress Report-ok) Cél: a társadalom és gazdaság regionális egyenlőtlenségeinek feltárása, az egyes területi folyamatok nyomon követése Alapkutatások – Kohéziós Jelentés – Kohéziós Fórum – Bizottsági döntés regionális politikáról

EU-ban a fejlettség mérése: GDP/fő (PPS, Euró, EU25)=100% Kiemelt: a fejlettség Fejlettség több dimenziós, több mutatós, hely-, idő- és társadalomfüggő jelenség Nemzetközileg használt: GDP/fő, GNP/fő (GNI/fő) Állandóan kritika tárgya, de elfogadott EU-ban a fejlettség mérése: GDP/fő (PPS, Euró, EU25)=100% Szabó P. (2008) A fejlettség és ami mögötte van. Comitatus

Európa gazdasági centruma (fejlett térsége(i)) - a különböző korokban máshol leljük fel Európa „magterületét”; a centrumtérség időről-időre területileg áthelyeződött a magterület szomszédságában volt a következő fejlődési fok lépcsője fordista gazdaság, posztfordista gazdaság

Országok közötti különbségek GDP/fő (pps), 2006

  1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Súlyozott relatív szórás (%) 31,88 31,74 30,94 29,85 28,97 28,21 27,55 26,57 Az országok közötti fejlettségbeli (GDP/fő) különbségek változása 1999-2006

Regionális különbségek

Hoover-index GDP (PPS) és népesség - NUTS3 – stagnálás? Módszertan … NUTS 2 régiók 1995=100%

Országokon belüli különbségek – összevethetők?

Országokon belüli különbségek – általában növekednek (egységek száma, NUTS-2006) Súly. relatív szórás (%) 1995 2005 Differencia (százalékpont)   Szlovákia (4) 41,9 52,1 10,2 Magyarország (7) 29,3 41,3 12,0 Csehország (8) 25,9 39,6 13,7 Románia (8) ***23,1 16,5 Nagy-Britannia (37)+ 30,5 38,0 7,5 Belgium (11) 36,5 36,4 -0,1 Bulgária (6) **21,4 30,0 8,6 Görögország (13) *21,9 28,5 6,6 Franciaország (26) 26,0 26,8 0,8 Lengyelország (16) 26,3 9,8 Olaszország (21) 27,1 26,1 -1,0 Portugália (7) 24,5 1,4 Németország (39) 22,6 23,0 0,4 Ausztria (9) 23,8 21,2 -2,6 Svédország (8) 14,1 20,4 6,3 Spanyolország (19) 20,9 20,0 -0,9 Szlovénia (2) 19,0 2,5 Dánia (5) - 18,8 Írország (2) 14,4 16,6 2,2 Finnország (5) 14,9 16,3 Hollandia (12) 12,3 14,3 2,0 *2000, **1996, ***1998, + két skót régió (ukm5, ukm6) nélkül A gazdasági fejlettség (GDP/fő, PPS) NUTS2 szintű regionális különbségei

Régiókon belüli különbségek – összevethetők?

A regionális egyenlőtlenség területi képe összetett É-D Ny-K Centrum-Perif. Város-vidék szomszédság

A fejlettség makroregionális egyenlőtlenségei (2002) – a bővítés hatása Peri- Centrum féria Észak Dél Nyugat Kelet EU15=100% GDP/fő(pps) EU25=100%

A fejlettség makroregionális egyenlőtlenségei (EU25=100%) - enyhülő ellentétek Peri- Centrum féria Észak Dél Nyugat Kelet 1995 GDP/fő(pps) 2002

A centrum változó súlya

Szomszédság (korrelációs együttható) NUTS3 … (Hoover-index GDP (PPS) és népesség) Szomszédság (korrelációs együttható)   1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 PPS 0,73 0,71 0,69 0,68 0,67 0,66 0,64 0,61 EURÓ 0,85 0,83 0,81 0,80 0,78 0,77 0,75 fővárosi, nagyvárosi régiók egyre inkább elszakadnak környezetüktől (negyedik kohéziós jelentés: „… a gazdasági tevékenység a korábbinál erősebben összpontosult a fővárosi régiók köré szerte az EU-ban, Berlin és Dublin kivételével. 1995–2004 között átlagosan 9%-kal növekedett a fővárosi régiók részaránya a nemzeti GDP-ből, míg lakosságuk csak 2%-kal. Ez a tendencia különösen 1995–2000 között jelentkezett markánsan, elsősorban Varsóban és Bukarestben.”

Összességében a fő területi folyamatok az Európai Unióban egyes elmaradott országok, régiók felzárkózása, a makroregionális különbségek mérséklődése (konvergencia), valamint a város-vidék ellentét fokozódása, egyes mikrotérségek leszakadása (divergencia). Ezek együttes hatása az Európai Unió szintjén egyelőre még a lassú kohéziót hozza ki végeredményként. Ezek közül azok a tények, hogy – az Európai Unióban az országok és régiók közötti fejlettségbeli különbségek jelenleg is nagyok, – ezek az elmúlt években csökkentek, – a csökkenés nem gyors, de biztos és biztató; lényeges érvek amellett, hogy az EU regionális politikájában továbbra is folytatni kell jelentős súllyal a kohézió célkitűzésének megvalósítását.