Bankügyletek

Tananyag Kötelező irodalom: Előadások anyaga, ami a Pénzügy Tanszék honlapjáról letölthetők. Gál Erzsébet: Bankok, bankügyletek (egyetemi jegyzet)

Ajánlott irodalom: Bozsik Sándor: Banküzemtan ME Pénzügytan Szöveggyűjtemény II. 7. 8. 9. 10. fejezetek (elektronikusan letölthető a tanszék honlapjáról) Dr. Huszti Ernő: Banktan Meier Kohn: Bankok és pénzügyi piacok Osiris 1996

Számonkérés módja: Az aláírás feltétele: hitelezési esettanulmány prezentálása Gyakorlati jegy: zárthelyi dolgozat írása a szorgalmi időszakban

Érdemjegy megállapítása Zárthelyi dolgozat: 50 pont Ponthatárok: 0 – 25 pont 1 elégtelen 26 – 31 pont 2 elégséges 32 – 37 pont 3 közepes 38 – 43 pont 4 jó 44 - 50 pont 5 jeles

Mi a bank?

Bank fogalma Olyan intézmény, amely hivatásszerűen vesz igénybe és nyújt hitelt, illetve amely sajátos szervezete pénz teremtésére is képessé tesz Szó eredete: banca (olasz) – pad banque (francia) – láda, fiók

A pénzügyi közvetítők szerepe Deficites Pénztulaj-donosok (végső adósok) Pénzügyi közvetítők (bankok) Szufficites Pénztulaj-donosok (végső hitelezők) Sok adós szükséglete: 1. Hosszú távú hitelek 2. A kölcsönző vállaljon lényeges kockázatot 3. Nagyobb összegű hitel Sok hitelező szükséglete: Likviditás Befektetés biztonsága 3. Kényelem 4. Kis összegű befektetés lehetősége

A közvetlen és közvetett pénzközvetítés összehasonlítása

A bank monetáris pénzügyi közvetítő Bank = hitelintézet Pénzügyi közvetítő, kapcsolatot teremt a beruházók és a megtakarítók között: betétet gyűjt; hitelez; pénzforgalmi számlát vezet más szolgáltatásokat nyújt (bankgarancia, pénzváltás, értékpapírügyletek, széf, letét, tanácsadás, ügynöki tevékenység).

A bank monetáris pénzügyi közvetítő közgazdasági jelentősége A Bankok (elméletben) Összehangolják a megtakarítók és a hitelfelvevők igényeit (lejárat, kockázat, összeg és hely transzformáció) Kezelik a kihelyezések kockázatait (hitelbírálat, portfólió diverzifikáció) A bankok közötti verseny csökkenti a kamatmarzsot és a pénzügyi szolgáltatások díjait, jutalékait Veszélyek Információs asszimmetria Morális hazárdírozás Törvényi szabályozás és felügyelet szükséges!!

A bank pénzügyi szolgáltató üzem a szolgáltatások jellemzői: elválaszthatatlanság, tárolhatatlanság, élőmunka-igényesség, szállíthatatlanság, megfoghatatlanság. a pénzügyi szolgáltatók kockázatokkal kereskednek a pénzügyi szolgáltatókra speciális és kifinomult szabályozás vonatkozik

A kétszintű bankrendszer magyarországi kialakítása – 1987.01.01 Mesterséges kialakítás a meglevő elemekből: MNB – csak jegybank 3 újonnan létrehozott kereskedelmi bank (MHB,OKHB,BB) MKB és ÁÉB kereskedelmi banki jogosítványt kap OTP, takarékszövetkezetek Vegyesbankok Decentralizált pénzalapok banki jogosítványt kapnak (kisbankok)

A bankrendszer problémáinak felszínre kerülése –az 1990-es évek első fele Átláthatóság iránti igény: 1990. vége szabályozási változások („törvénykezési sokkterápia) – Pénzintézeti törvény; hitelek minősítése, céltartalék képzési kötelezettség; Számviteli tv.; Csődtörvény; A bankrendszer strukturális gyengeségei és a transzformációs válság összekapcsolódása – rossz hitel probléma kiéleződése.

Bankkonszolidáció és bankprivatizáció Miért volt szükség konszolidációra? 1. Hitelkonszolidáció 2. Adóskonszolidáció 3. Bankkonszolidáció Stabilizáció, privatizáció 1995-1996; A bankrendszer 1997. után…

A szereplők számának csökkenése A banki szolgáltatások piaca oligopol piac, Legnagyobb hazai szereplők. (Hogy mérjük a bankok nagyságát?) Legkisebb szereplők (takarékok) Fúziós hullám a világban Ennek lecsapódásai Magyarországon Pl. K&H, Erste, Unicredit, CIB+Inter-Európa,

A kiemelkedően magas külföldi tulajdon Miért jönnek ide a külföldi bankok? „Defensive expansion” hipotézis Az üzleti lehetőségek kihasználása A székhely szerinti országban lévő erős verseny és kevés üzleti lehetőség Miért jó megnyitni a hazai piacot? Hazai tőkehiány Technológia, tudásátadás Külföldi befektetők (nem banki) bizalmának növelése

„Boldog békeidők” (2002-2008) Gyors hitelállomány bővülés (lakossági hitelezés) Nagy jövedelmezőség Jelentős külföldi befektetések a bankszektorban

Pénzügyi válság Hitelezés megtorpanása, visszaesése Romló hitelportfólió Kormányzati különadók, eseti beavatkozások (végtörlesztés, árfolyamgát, fogyasztóvédelmi intézkedések) Gyenge jövedelmezőség

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

A banküzem sajátosságai és főbb szabályai Bankügyletek

A pénzügyi intézményrendszer Közvetlen tőkeáramlás Pénzügyi közvetítők Elsődleges piac Másodlagos piac Monetáris közvetítők Nem monetáris közvetítők Bankjellegű intézmények Befektetési bankok Jelzálogbankok Lakástakarék-pénztárak Befektetési alapok Nem bankjellegű intézmények Biztosító-társaságok Nyugdíjalapok Egészség-biztosítók Bankok Szövetkezeti hitelinté-zetek Kockázati tőketársaságok Befektetési társaságok Tőzsde Értékpapír-bizományosok Értékpapír-kereskedők

Tőkepiaci finanszírozás két alaptípusa - közvetlen finanszírozás, amely értékpapírok (pl. kötvény, részvény) kibocsátásán és forgalmán alapul. - közvetett finanszírozás, amely pénzügyi közvetítők (pl. hitelintézeteket, üzleti biztosítók, nyugdíjalapok) beiktatódása révén valósul meg.

Finanszírozási szolgáltatás - tőkeáramlás Közvetlen Közvetett Másodlagos piaci szereplők Elsődleges piaci szereplők Nem monetáris közvetítők Monetáris közvetítők Monitor szervezetek

A bank monetáris pénzügyi közvetítő és kockázatokkal kereskedő üzem A bankok, a bankrendszer biztosítja a gazdaság számára a pénzt, a mai pénz a bankrendszerre szóló követelés. A bank pénzt gyűjt, teremt, helyez ki, amely tevékenységekkel kockázatokat kezel, és maga is kockázatot vállal.

A bank monetáris pénzügyi közvetítő Vagyona (eszközök) Pénzeszközök Jegybankképes értékpapírok Kihelyezések (hitelek, egyéb) Befektetések Stratégiai~ Portfólió~ Kényszer~ Banküzemi eszközök A vagyon finanszírozási forrásai Idegen források Ügyfélbetétek, Vásárolt források Jegybanki források Tőke

A bankok fontosabb eszközei Millió forint 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Eszközök összesen 25 465 177 30 479 939 30 439 382 29 610 233 28 797 269 26 300 681 25 528 209 Pénztár és elszámolási számlák 824 283 613 810 544 508 575 725 611 946 767 794 621 739 Forgatási célú értékpapírok 1 715 835 1 998 956 3 653 998 3 978 454 2 622 347 3 469 769 3 851 825 Befektetési célú értékpapírok 1 892 531 2 986 045 3 229 843 2 385 753 3 824 532 4 093 802 3 780 785 Jegybanki és bankközi betétek 1 775 700 1 469 166 1 699 686 1 581 081 1 907 550 1 254 584 1 497 437 Hitelek 17 070 495 20 711 169 19 135 552 18 994 498 17 492 831 14 643 829 13 706 406 Vagyoni érdekeltségek 587 383 668 044 687 580 736 486 718 695 722 261 713 411 Aktív kamat-elhatárolások 279 252 476 466 437 719 306 323 340 015 326 348 286 848 Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök 676 793 964 352 518 015 514 102 726 694 512 156 536 724 Saját eszközök 642 905 591 931 532 481 537 811 552 659 510 138 533 034 Forrás: PSZÁF, MNB

A bankok legfontosabb forrásai Millió forint 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Források öszesen 25 465 177 30 479 939 30 439 382 29 610 233 28 797 269 26 300 681 25 528 209 Betétek 10 778 041 12 266 339 11 974 286 11 635 116 12 170 056 12 330 820 12 418 104 Monetáris intézményektől származó betétek 4 060 801 4 864 685 5 253 546 5 307 259 5 237 254 4 131 376 3 335 577 Felvett hitelek 3 585 782 4 801 357 4 955 866 4 693 014 4 013 711 3 114 289 3 537 717 Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 2 796 153 3 394 952 3 497 131 3 022 573 2 378 502 2 056 969 2 378 247 Passzív kamatelhatárolások 287 606 504 373 442 510 282 559 308 339 327 948 230 834 Egyéb passzív elszámolások 953 879 1 357 349 807 938 1 188 803 1 412 608 926 895 827 775 Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek 636 134 666 897 689 415 655 779 720 142 753 317   Céltartalék 205 227 244 150 237 711 171 592 222 651 192 438 129 462 Saját tőke 2 161 554 2 379 837 2 580 979 2 602 951 2 334 006 2 466 629 2 670 493 Forrás: PSZÁF

Minősített hitelek alakulása Millió Ft 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Minősített hitelek összesen 1 997 865 1 867 897 4 243 014 4 977 077 6 648 384 5 910 768 5 588 287 Külön figyelendő 1 462 227 1 078 544 2 779 514 2 829 816 3 334 308 2 753 888 2 377 968 Átlag alatti 158 668 309 443 541 084 806 481 1 118 577 870 845 712 422 Kétes 147 117 223 451 453 349 655 416 1 230 331 1 288 183 1 332 409 Rossz 229 853 256 459 469 067 685 364 965 168 997 852 1 165 488

Banki eredmény alakulása Millió forint 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Kamat és kamatjellegű bevétel összesen 1 917 826 2 268 769 2 536 462 2 110 934 2 019 665 2 088 778 1 748 632 Kamat és kamatjellegű ráfordítás összesen 1 177 624 1 526 963 1 746 804 1 212 910 1 171 274 1 316 643 960 720 Kamatkülönbözet 740 202 741 806 789 658 898 024 848 391 772 135 787 912 Kapott osztalék 49 338 163 522 66 759 68 495 89 669 55 281 60 088 Jutalék és díjeredmény 247 472 249 620 266 971 262 056 232 574 228 011 355 017 Pénzügyi műveletek eredménye 178 606 137 245 302 558 190 216 256 478 77 151 100 790 Egyéb üzleti tevékenység eredménye -102 947 -208 004 -88 168 -341 402 -328 079 -459 584 -484 212 Általános igazgatási költségek 601 122 -659 733 -606 359 -613 557 -566 971 -562 715 -500 831 Értékvesztés és kock.céltart. változása előjellel -104 093 -148 250 -459 900 -377 098 -681 948 -148 086 -262 386 Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye 407 456 276 206 271 519 69 236 -149 886 -37 807 2 273 Rendkívüli bevétel 49 662 33 087 56 454 130 456   142 493 Rendkívüli ráfordítás 52 110 17 369 78 621 165 278 -61 246 -54 537 -46 514 Adózás előtti eredmény 405 008 291 924 249 352 34 414 -211 132 -92 344 98 252 Adózott eredmény 336 875 245 399 211 311 12 282 -32 192 -71 656 21 173 Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény) 235 437 158 365 127 335 -19 644 -243 324 -164 000 -86 093

A bank „kockázatokkal kereskedő „üzem” a különböző gazdasági szereplők kockázatait diverzifikálja; jövedelme az általa vállalt kockázatokkal arányos. A kamatrésben a közvetítés költsége és az elvárt hozam jelenik meg. a gazdasági szereplők kockázatait átvállalja; Σ nagy tőkeáttétel

A bank alapvető konfliktusai- a „mágikus háromszög” Likviditás = fizetési kötelezettségeinek időveszteség és vagyoni veszteség nélkül eleget tud tenni. Szolvencia = tőkéje pozitív érték, ezért fedezetet nyújt kihelyezéseinek és kötelezettségeinek értékkülönbözetére. Jövedelmezőség = biztosítani tudja tulajdonosai jövedelemelvárásait, eredménye képes növelni tőkéjét. A három követelmény egymás rovására tud érvényesülni.

Konfliktusok főbb fajtái Likvid eszközök alacsony jövedelmezősége Magas nyereséget csak kockázatos ügyletek vállalásával lehet elérni Források között a legdrágább a saját tőke „To big to fail” Bank csődje a számlavezetési körbe tartozó vállalkozások csődjét is jelentheti Bank csődje más bankok csődjét is jelentheti Bank csődje megrendítheti az egész pénzügyi rendszerben a bizalmat

Bankszabályozás fontossága Bankokkal kapcsolatos törvények és a felügyelet a likviditás és a szolvencia követelmény teljesülését igyekszik erősíteni Alapítási és engedélyezési szabályok Tőkemegfelelési szabályok Kockázatos tevékenységek korlátozása Versenyfelügyelet Fogyasztóvédelem

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Pénzügyi intézmények és pénzügyi szolgáltatások fajtái Bankügyletek

Az előadás tartalma A Hitelintézeti törvény felépítése, a hitelintézeti rendszer elemei; A hitelintézeti tevékenység tartalma; A pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások;

A Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996/CXII A Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény (Hpt) felépítése A Hpt tartalmilag négy logikai részre bontható: 1. A pénzügyi szolgáltatások meghatározása. A fenti tevékenységek végzésére felhatalmazott szervezetek típusai; 2. A banküzem működési feltételeinek meghatározása (alapítás, engedélyek, prudenciális szabályok); 3. Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) működési szabályzata. 4. A Pénzügyi Szolgáltatók Álllami Felügyelete (PSZÁF) szervezeti felépítése;

Pénzügyi szolgáltatás betétgyűjtés; hitel és pénzkölcsön nyújtása; pénzügyi lízing; pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; elektronikus pénz kibocsátása; készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása; bankári kötelezettség vállalása valuta és devizaügyletek pénzügyi szolgáltatás közvetítése; letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; hitel referencia szolgáltatás Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás pénzváltási tevékenység;42 fizetési rendszer működtetése; pénzfeldolgozási tevékenység; pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

A Hitelintézeti tevékenység tartalma A hitelintézetek által végezhető tevékenységek besorolása: Aktív bankügyletek; Passzív bankügyletek; Értékpapírokkal végzett ügyletek; Deviza- és valutaügyletek; Fizetési forgalommal kapcsolatos bankügyletek; Egyéb bankügyletek. Semleges bankügyletek

Mi a pénzügyi intézmény? Hitelintézet vagy Pénzügyi vállalkozás, melyek a pénzügyi szolgáltatások végzésére jogosultak. (Ezen kívül üzletszerűen végezhetnek még egyéb szolgáltatásokat is!)

A pénzügyi intézmények által egyéb, üzletszerűen végezhető tevékenységek Biztosítási ügynöki tevékenység; Árutőzsde-ügynöki tevékenység; Befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek; Aranykereskedelmi ügyletek; Részvénykönyvvezetés; Elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározott szolgáltatások; Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése.

 Biztosítás ügynöki tevékenység; A hitelintézetek által nem, vagy csak korlátozottan végezhető tevékenységek  Biztosítás ügynöki tevékenység;  Árutőzsde-ügynöki tevékenység;  Befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet;  A hitelintézeti tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet.

Mi a hitelintézet? Az a pénzügyi intézmény, amely a Hpt. 3.§-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább az alábbiakat végzi: Betét gyűjtés; Hitel vagy pénzkölcsön nyújtása; Elektronikus pénz kibocsátás;

Kizárólag hitelintézet jogosult: Betét gyűjtésére; Pénzváltásra;

A hitelintézeti rendszer elemei  A Hpt. a hitelintézeti rendszernek alapvetően négy elemét különbözteti meg, melyek hitelintézetként működhetnek: 1. Bankok; (A hitelintézeti tevékenységek teljes körének végzése!) Mi a bankként történő működés feltétele? 2. Szakosított hitelintézetek; (A hitelintézeti tevékenység meghatározott körének végzése, szavatoló tőke és egyéb feltételek alapján!) 3. Szövetkezeti hitelintézetek; (Betét és hitelnyújtás a Hpt-ben megfogalmazott kivételekkel!) 4. Külföldi hitelintézet fióktelepe; (A végezhető tevékenységeket a Hpt rögzíti. Székhely szerinti felügyeleti hatóság engedélyével!)

Mi a pénzügyi vállalkozás? A hitelintézetek 4 felsorolt típusa mellett, illetve azok kiegészítése céljából működnek; Hitelintézeten kívüli jogi személyek; A Hpt-ben meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül (a Hpt. 3. § (1) alapján) csak egyet vagy azok egy meghatározott körét végezhetik; Mit nem végezhet? (betétgyűjtés, pénzforgalmi szolgáltatás, pénzváltás) Pl: pénzügyi holding, faktoring- és lízingcég

Közvetítő Pénzügyi szolgáltatás közvetítése - függő ügynök Versengő szolgáltatók termékeiből választó többes ügynök Alkusz

Még egyszer a fogalmakról! Pénzügyi intézmény Hitelintézet Bank Szakosított hitelintézet Szövetkezeti hitelintézet Fióktelep Pénzügyi vállalkozás Pénzforgalmi intézmény Elektronikus pénz kibocsátó intézmény Hitelszövetkezet Faktoring- és lízingcégek

Szervezeti és alaptőke követelmény neve Alaptőke követelmény (mFt) Szervezeti forma Bank 2.000 RT vagy fióktelep Szakosított hitelintézet Változó Szövetkezeti hitelintézet 250 Szövetkezet Pénzügyi vállalkozás 50 Rt, szövetkezet, alapítvány, fióktelep Pénzügyi holding Rt Pénzforgalmi intézmény 37,5 Rt, Kft, szövetkezet, fióktelep Elektronikus pénz kibocsátó intézmény 100 Többes ügynök Rt, Kft, szövetkezet

Semleges bankműveletek: bankszolgáltatások, banki kötelezettségvállalások (A kereskedelem finanszírozás és a hitelnyújtási kötelezettségvállalások)

Bankügyletek kategorizálása Aktív bankügyletek – bank pénzt ad át és követelése keletkezik Passzív bankügyletek – bank pénzt fogad el és kötelezettsége keletkezik Semleges bankügyletek Olyan bankügylet, ami nem aktív, illetve passzív Bankszolgáltatások és banki kötelezettségvállalások Olyan ügyletek, amelyeknek volumene nem jelenik meg a bank mérlegében (mérleg alatti tételek) Olyan ügyletek, amelyek jutalék- és díjbevételt jelentenek a bank számára

Semleges bankügyletek Banki kötelezettségvállalások Kereskedelem-finanszírozás Garancia- és kezesség Akkreditívek Elfogadvány-hitel Hitelnyújtási kötelezettségvállalás Folyószámla-hitelkeret Rulírozó hitelkeret Készenléti hitelkeret Jegyzési garancia Értékpapírosítás Kockázatkezelés kamat- és devizaswap kamatminimum és maximum ügylet határidős ügyletek Bankszolgáltatások pénzforgalom tanácsadás közvetítői tevékenység letét- és széfügylet (nyomtatvány-árusítás)

Mérlegen kívüli tevékenységek: 1. Kötelezettségvállalások: A bank vállalja, hogy valamely jövőbeni időpontban finanszírozni fog. 2. Bankszolgáltatások: Azon pénzügyi szolgáltatások, melyeket a hitel-betét üzletágon kívül a bank még ellát. A legfontosabb a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítása!

Kötelezettségvállalások I. Kereskedelem finanszírozás: A vevő fizetőképességét erősíti; Banki kötelezettségvállalás; Formái: kereskedelmi garancia, elfogadvány hitel és kereskedelmi akkreditív 1. Kereskedelmi garancia = Bankgarancia  A vevő fizetőképességét vizsgálni kell;  A vevő garancia díjat fizet;

Akkreditív Exportőr bankja Importőr bankja Exportőr (szállító) 7. okmányok átadása, jóváírás Exportőr bankja Importőr bankja 3. értesítés akkreditív nyitásról 4. akkreditív nyitás megerősítése 8. Jóváírás 6. okmányok benyújtása, fizetés 2. akkreditív nyitás 5. áruszállítás Exportőr (szállító) Importőr (vevő) 1. szállítási szerződés

3. Elfogadvány hitel (akcept hitel)  Bankgarancia, mely váltó formát ölt;  Normál esetben nem kerül sor hitelnyújtásra; A vevő fizetéséért a bank vállalja a kötelezettséget; A bank kényszerhitelezővé is válhat, a vevő nemfizetése esetén; Számos előnye van a szállító számára.

Elfogadvány-hitelezés menete Vevő bankja 3. elfogadvány 2. idegen váltó intézvény 5. fizetés 4. áruszállítás, váltóval fizetés Exportőr (szállító) Importőr (vevő) 1. szállítási szerződés 2008.09.08. Bankügyletek 59

Váltó alapfogalmak Intézvény – idegen váltó (fizetési felszólítás aláírás előtt) Intézvényez – idegen váltót bocsát ki (és küld az elfogadónak) Elfogadvány – aláírt idegen váltó (elfogadott fizetési felszólítás) Rendelvényes – váltófizetés kedvezményezettje Forgatmányozás – váltó átruházása (váltó hátlapjára írva) Forgatmány – átruházott váltó (váltó hátlapján) Forgatmányos – váltót átruházó Óvatolt váltó – lejárt váltó

Váltó előnyei Szállító számára Vevő számára Forgatmányos/Bank számára váltókövetelés absztrakt váltó lejárat előtt forgatható váltó leszámítoltatható Vevő számára hitelben szerez árut/fizetőeszköz Forgatmányos/Bank számára üzletszerzési eszköz befektetés korábbi forgatmányosok készfizető kezessége

Váltó kellékek Váltó megnevezése kiállítás nyelvén Váltó összege (devizanem) Váltó lejárata Váltó beváltásának helye Kiállítás dátuma Rendelvényes neve, székhelye (Kibocsátó neve, székhelye) Fizetésre kötelezett neve, székhelye

II. Hitelnyújtási kötelezettség vállalások Rendelkezésre tartás; Rendelkezésre tartási jutalék; 1. Hitelkeret: 2. Rulírozó hitelszerződések: Hitelszámlához kapcsolódik; Limit kerül előírásra; Rövid lejáratú finanszírozás eszköze;

Folyósítás több ütemben történik 3. Készenléti hitel Hosszú lejáratú Folyósítás több ütemben történik Részletek folyósítása feltételhez (elsősorban beruházási készültségi fok) kötött Pénzt nem a hitelfelvevőnek folyósítják, hanem a projekt beszállítóit fizetik ki

a.) Kötvénykibocsátás (banki kötelezettségvállalással); 4. Értékpapír ügyletek: a.) Kötvénykibocsátás (banki kötelezettségvállalással); Állampapír, kincstárjegy b.) Értékpapírosítás Célja, hogy az egyedileg kis összegű illikvid követeléseket likviddé, pénzpiacon eladhatóvá tegye. Magyarországon előfordulása nem jellemző. Használata válság miatt nemzetközileg is visszaszorul

Kockázatkezelő eszközök Swap – pénzáramok cseréje Kamatminimum/kamatmaximum – hitelkamat korlátozása Határidős ügyletek Futures/forward Opciós ügyletek

További hasznos információk Hitelintézeti számvitel (Saldo Rt. 2005); Bozsik Sándor: Banküzemtan Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény www.pszaf.hu

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

A fizetési rendszer működése Bankügyletek

Fizetési rendszer Pénzforgalom: a fizetési műveletek összessége. A fizetési rendszer funkciója: a gazdaság különböző szereplői között megvalósuló pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. E rendszer áthidalja a fizikai távolságokat és az időbeni eltéréseket, csökkenti annak tranzakciós költségeit. Minél fejlettebb a fizetési rendszer annál kisebbek a tranzakciós költségek és kockázatok. Hatásai: 1. Egészséges gazdaságban javítja a gazdaság működését. 2.Növeli a pénz forgási sebességét, 3. Egyensúlyi zavarok esetén a feszültségek közvetítője.

A fizetési rendszerek alaptípusai Nettó elszámolás: Az elszámolás és a kiegyenlítés két lépésben, speciális szabályok szerint történik. Ez a rendszer lényegesen kisebb technikai likviditást igényel, mint a bruttó. A rendszerben a nemfizetés kockázata nagyobb. Bruttó elszámolás: Az elszámolás és a kiegyenlítés egy időben történik. Amennyiben van elegendő fedezet, akkor a tranzakció a küldés időpontjában véglegessé válik. Jelentős technikai likviditási igénye van. A nem fizetések kockázata alacsony.

Magyarország 1987 előtt nem működtek fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek: az MNB vezette – az egyszintű bankrendszer elveinek megfelelően – a gazdálkodó szervezetek számláit és „ő” bonyolította le a vállalatok számlapénzforgalmát. 1987 után az MNB-nek kulcsszerepe volt a fizetési és az elszámolási rendszerek kialakításában és fejlesztésében Nemzetközi pénzügyi tendenciák: Dereguláció, liberalizáció Technikai fejlődés, forgalom növekedése

A hazai pénzforgalmi infrastruktúra Az MNB alapvető feladata a pénzforgalom, valamint a fizetési és elszámolási rendszerek megbízható és hatékony működésének elősegítése A hazai felvigyázott rendszerek 2011-es éves forgalma az éves GDP 54,6 szorosa (1536 ezer milliárd Ft)! Forrás: MNB

A fizetési rendszer résztvevői 1. Pénzügyi intézmények: Hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások Befektetési szolgáltatók Giro Elszámolásforgalmi Rt.: Tulajdonosai a hitelintézetek, az MNB és a KELER Rt. Pénzügyi szerepet nem játszik a rendszerben; az adatforgalom lebonyolítása és a központi adatfeldolgozó rendszer működtetése a feladata. A Bankközi Klíringrendszer (BKR) üzemeltetője.

A fizetési rendszer résztvevői 2. Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. KELER ZRt.: Kezeli a fizetési rendszer napközbeni likviditását biztosító értékpapír fedezeteket és a kapcsolódó információs rendszert KELER Központi Szerződő Fél Zrt: kizárólagos tevékenységként végzi a garantált piacok vonatkozásában a központi szerződő fél tevékenységet a Klírintagok számára. GIRO Bankkártya Rt.: Nincs pénzügyi szerepe a rendszerben, birtokolja az egyetlen magyarországi kártyavédjegyet (GBC). Tagjai számára bankkártya elszámolási szolgáltatásokat nyújt

A fizetési rendszer résztvevői 3. Magyar Posta Rt.: Nem vezethet pénzforgalmi számlát ügyfelei számára, készpénzfizetési szolgáltatásokat nyújt. Magyar Államkincstár: Kb. 2.000 költségvetési intézmény számára nyújt bankszámla-vezetéshez hasonló szolgáltatásokat a ktgvetés által finanszírozott tevékenységekhez kapcsolódó kifizetések céljaira.(Előirányzatok)

A fizetési rendszer résztvevői 4. Az MNB, …mint szolgáltató …mint felvigyázó …mint szabályozó PSZÁF: célja a fizetési rendszer zavartalan és eredményes működése: átlátható üzleti folyamatok; tisztességes verseny Magyar Bankszövetség: Tv. és jogszabályalkotásban vesz részt Fogyasztóvédelem: célja a problémás ügyek bíróságon kívüli elintézése

A végső kiegyenlítő Magyar Nemzeti Bank Szabályozza, felügyeli és működteti a belföldi fizetési rendszert, Vezeti a következő gazdasági szereplők elszámolási számláit: Hitelintézetek(kereskedelmi bankok), Országos Betétvédelmi Alap, Elszámolóházak, Befektetővédelmi Alap, Magyar Posta Rt. Magyar Államkincstár, Államadósság Kezelő Rt. ÁPV.Rt.

Fizetési módok 1. Készpénzfizetés: azonnali lebonyolódás, hamisítás és rablás veszélye Készpénzkímélő és –helyettesítő fizetési módok: a pénz valós fizikai formájában nem vagy csak a ki/be fizetéskor jelenik Átutalás: Egyszerű átutalás Csoportos átutalás Beszedési megbízás Azonnali beszedési megbízás Csoportos beszedési megbízás (inkasszó) Okmányos meghitelezés (akkreditív)

Fizetési módok 2. Csekk Bankkártya Betéti k. Hitel k. Egyéb fizetési módok: Kereskedői kártyák Postai eszközök: Készpénzátutalási megbízás(sárga csekk) Belföldi postautalvány (rszín csekk) Kifizetési utalvány

A fizetési módok időigénye és költségei Készpénz: Azonnali lebonyolódás, magas tranzakciós költség. Kockázata a hamisítás és rablás. Kp. kímélő módok: Lebonyolítása technika függő(on line, off line),fajlagos költsége kisebb, időigénye van. Kockázata a hamisítás, nem fizetés ~, működési~. Átutalás, inkasszó: Lebonyolítás technika függő, működési~, nem fizetési~ és csalási kockázat merül fel. (Az inkasszónál pluszban hitelezési kockázat van jelen!)

A fizetési rendszer globális kockázatai- és kezelésük a korszerű fizetési rendszerekben Szolgáltatás ellátásának kockázata: az ügylet menet megszakadásának és/vagy meghiúsulásának valószínűsége. Elszámolási és kiegyenlítési kockázat: elszámolás és kiegyenlítés elmaradása vagy késedelme Kapcsolódó rendszerek kockázata: Rendszerek egymásra épülése nem zökkenőmentes

A magyar belföldi fizetési rendszer Bankközi Klíring Rendszer (BKR) + Valós idejű bruttó elszámolás (VIBER)

A magyar belföldi fizetési rendszer 1. Bankközi Klíring Rendszer (BKR): Késleltetett elszámolású, fedezetvizsgálatot is végző bruttó rendszer. Sok, kis összegű fizetések elszámolása Napi legalább 5 elszámolási ciklus (4 óra alatt a pénznek meg kell érkeznie) Résztvevők: MNB, hitelintézetek, GIRO Rt. , KELER Rt.

A magyar belföldi fizetési rendszer 2. Valós idejű bruttó elszámolási Rendszer (VIBER) A kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata időben nem válik el egymástól. Sürgős, nagy összegű bankközi fizetési megbízások kiegyenlítése és elszámolása. Résztvevők: hitelintézetek, KELER Rt., Magyar Államkincstár, MNB.

Fizetési módok alakulása Magyarországon 2010 I. – 2013 II. n.év között

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

A bank passzív műveletei A bank passzív műveletei. Befektetési és megtakarítási számla konstrukciók. Bankügyletek

Az előadás tartalma A passzív bankügyletek definiálása; A passzív bankügyletek csoportosítási lehetőségei; A betétgyűjtés definiálása; Az EBKM; Betétbiztosítás itthon és külföldön; A betétek csoportosítási lehetőségei; Látra szóló betétek és kamatszámítási módszerei; Lekötött betétek (megtakarítási és befektetési számla konstrukciók); Egyéb betétek.

A passzív bankügyletek Segítségükkel pótlólagos pénz érkezik a bankba, amellyel egy időben tartozása keletkezik a bankoknak azzal szemben, akitől a pénz érkezik, vagyis a pénz tulajdonosával szemben. A passzív bankügyletek során a hitelintézet más pénztulajdonosok átmenetileg vagy tartósan szabad pénzeszközeit összegyűjti abból a célból, hogy saját forrásait kiegészítse, illetve az aktív bankügyleteit finanszírozza.

Csoportosítási lehetőségek -1 a.) betétgyűjtés; b.) banki értékpapír kibocsátás (pl. bankkötvény vagy letéti jegy formájában); c.) hitelfelvétel (a Jegybanktól vagy más kereskedelmi banktól).

Csoportosítási lehetőség - 2 a.) aktív módon szerzett források; b.) passzív módon szerzett források.

A betétgyűjtés jellemzői Az ügyfél a bankkal kötött szerződés alapján meghatározott pénzösszeget, meghatározott időszakra helyez el; A bank a betét után kamatot ad, és lejáratkor a betét összegét kamattal növelve fizeti vissza. A betétszerződéshez nem feltétlenül szükséges bankszámlát nyitni. (pl. nyereménybetét) Futamidő lehet 1,2,3,6,9,12 hónap illetve éven túli. A kamatfizetés mértéke fix vagy változó. Látra szóló és lekötött betétek (egyszeri, folyamatos). Küszöbös és sávos kamatozás. A betét devizaneme lehet forint vagy más deviza (árfolyamkockázat). Minimum leköthető összeg.

Az EBKM A különböző betéti termékek jövedelmezőségének összehasonlításában lehet segítségünkre az egységesített betéti kamatlábmutató (EBKM). Ennek segítségével lehet összehasonlítani a betéti kamatokat és a betéteket terhelő költségeket. Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe. Ha a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) levonás terheli, akkor a kamatösszeget a levonás összegével csökkenteni kell.

Betétbiztosítás itthon… Befektetési értékhatár - személyenként és bankonként kamatokkal együtt maximum 100 ezer euró. Elszámolási számla betét Banki lekötött betét Bank által kibocsátott hitelezési jogot megtestesítő értékpapír (2003. január 1 után) Egy esetleges bankcsőd esetén az OBA 100 ezer euróig a betét és kamatai 100%-át fizeti ki.

A betétek csoportosítási lehetőségei Látra szóló betétek; Lekötött betétek: Megtakarítási számlák; Befektetési számlák 3. Egyéb betétek;

Látra szóló betétek Helye: A fizetési forgalom lebonyolítására szolgáló elszámolási betétszámlán képződik a látra szóló betét. Kamatozása: Ezen betéttípus után a bank vagy egyáltalán nem fizet kamatot, vagy mindössze egy minimális összegű kamat íródik jóvá a számlán. Célja: A számla lehetővé teszi, hogy a bank lebonyolítsa az ügyfél fizetési forgalmát, kifizetéseket és jóváírásokat enged.

Kamatszámítási módszerek Német: Minden hónap 30 nap, az év 360 nap. A legegyszerűbb kamatszámítási módszer. Francia: Minden hónap annyi napos, amennyi a naptári napok száma, de az év 360 napos. Angol: A hónap napjainak száma megegyezik a naptári napok számával, az év napjainak száma 365 (szökőévben 366).

Lekötött betétek Megtakarítási számlák: Azonnali elérésű számlák; Értékpapírral gyűjtött források; Takarékbetétkönyv. 2. Befektetési számlák: Tagi betét; Befektetési jegy; Indexhez kapcsolt számlák; Nyugdíj előtakarékosság; Életbiztosítással egybekötött betét.

Egyéb betétek Befektetési célbetét; Importfedezeti betét; Váltófedezeti számla; Csekkfedezeti számla; Letéti számla.

További hasznos információk Hitelintézetekről és pénzügyi; vállalkozásokról szóló 1996/CXII. törvény; Bozsik Sándor: Banküzemtan; www.oba.hu; www.pszaf.hu; www.mnb.hu;

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

A bank aktív műveletei I. A hitelek! (Csoportosítási lehetőségek) Bankügyletek

Debt is a drug as powerful as alcohol or nicotine. as much an economic problem as a social one. growing faster than incomes in the rich world. (Economist, előfizetői levél)

Ez előadás tartalma Az aktív bankügyletek definiálása. A hitelek definiálása, szerepe a gazdasági életben. A hitelek csoportosítása és az egyes csoportok jellemzése.

Aktív bankműveletek Eszközök Források Hitel Betét Pénz

Aktív bankműveletek Az aktív ügylet eredménye a mérleg eszköz oldalát mindenképpen befolyásolja, amit két módon tehet meg: növeli annak nagyságát: pénzteremtő hitel esetében; az eszközök összetételét változtatja meg: pénz-újraelosztó hitel esetében.

Mi a hitel? A hitel (a legáltalánosabb definícióval élve) nem más, mint pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében, melynek során a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás időben elválik egymástól.

Mi a hitel szerepe a gazdasági életben? 1. A gazdasági szereplők bevételei és kiadásai (pénzáramai) időben eltérnek egymástól. 2. Hitel nélkül a gazdálkodók folyamatos termelése nem lenne biztosított: a.) a magas készpénzállomány visszavetné a jövedelmezőséget. b.) a beruházások elhalasztása a technikai haladásnak szabna gátat. 3. A betétesek szempontjából: a.) a hitelkamat és jutalékbevételek  banki bevételek b.) a betétek kamata csökken  csökken a megtakarítási kedv

A hitelek csoportosítási szempontjai Fedezet szerint; Lejárat szerint; Technikai forma szerint; Döntési szint szerint; Kamatláb szerint; Devizanem szerint; Ágazat szerint; Hitelcél szerint; Hitelfelvevő szerint.

1. Fedezet szerint I. Személyi hitelek II. Reálhitelek a.) Biankó hitelek a.) Lombardhitelek b.) Kezeshitelek b.) Cessziós hitelek c.) Váltó leszámítolási hitelek c.) Jelzálog hitelek

2. Lejárat szerint a.) Rövid táv: ez 1 évnél rövidebb futamidő; b.) Közép táv: ez 1-5 év közötti futamidő; c.) Hosszú lejárat: 5 évnél hosszabb futamidő.

3. Technikai forma szerint a.) Folyószámlahitel; b.) Rulírozó hitel; c.) Készenléti hitel; d.) Eseti hitel.

4. Döntési szint szerint a.) Bankfiók hatásköre; b.) Központi hitelosztály hatásköre; c.) Igazgatói hatáskör; d.) Igazgatótanácsi hatáskör; e.) Közgyűlési hatáskör.

5. Devizanem szerint Forint Deviza 1. Devizahitel: olyan hitel,amelynek összegét nem forintban,hanem valamely más pénznemben határozzák meg (pl. svájci frank, euro). 2. Alkalmazott árfolyamok:Korábban: folyósításkor: deviza vételi, törlesztéskor: deviza eladási Jelenleg: MNB középárfolyam 3. Árfolyamrögzítés: 2015 február 1: rögzített árfolyamon forintosítás: Deviza vagy deviza alapú fogyasztói jelzálogkölcsön Ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing Nem vonatkozik az árfolyamrögzítés: autóhitel, autólízing, fedezetlen fogyasztói hitel, vállalkozói és vállalati hitelek

A devizahitelek buktatói 1. Devizahiteleknél a tőketörlesztés és kamatfizetés nagysága is változhat. 2. Az adott deviza kamatának függvényében gyakrabban változhat a kamatláb. Ez egy hosszabb lejáratú hitelnél a törlesztő részlet jelentősebb növekedését is okozhatja. 3.Az árfolyamgyengülés mértékével azonos arányban növekszik a havi törlesztő részlet forintban kifejezett nagysága. 4. A devizahitelek kamatai a külföldi kamatok ingadozása miatt is változhatnak.

Lakossági hitelezés korlátozásai Lakossági devizahitelre csak nagyon komoly feltételek mellett jegyezhető be jelzálog Lakossági hitelek kamatait referencia-kamatlábhoz kell kötni Lakáshitelek egyéb díjai, jutalékai nem lehetnek magasabbak, mint a szerződéskötéskor voltak Lakáshitelek esetében maximum 70%-os LTV arány kell LTV: Loan to Value: Hitel-fedezet arány: (Hitel összege/A hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értéke).

Államháztartás hitelfelvételi korlátozásai Központi alrendszer amíg el nem érjük az 50%-os GDP arányos bruttó államadósságot, elsődleges egyenleg pozitív Államadósság növekedése = 3% - ½ GDP változás Önkormányzat Működési kiadásra nem Projektekhez kormányzati engedéllyel és maximum saját bevételek 50%-a lehet az adósságszolgálat

7. Ágazat szerinti csoportosítás ipari; mezőgazdasági; szolgáltató; kereskedelmi; állami; lakossági.

8. Hitelcél szerint a.) beruházási hitelek; b.) tartós forgóeszköz finanszírozási hitelek; c.) átmeneti forgóeszköz hitelek.

9. Hitelfelvevők szerint Lakossági; Vállalati; Költségvetési; Bankközi.

6. Kamatozás szerint Fix kamatozású; Változó kamatozású; Diszkont kamatozású. A hitel ára a kamat!

Egy nem tipikus hitel a „diákhitel” Jogosult: Felsőfokú intézmény adott képzési időszakra bejelentkezett hallgatója. A hiteligénylőnek nincs másik érvényes hitelszerződése. Bejelentett lakcíme van. 40 év alatti. Magyar állampolgár.

További hasznos információk Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó Bozsik Sándor – Vígvári András (2002): Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény, Bíborka kiadó, Miskolc Magyar Nemzeti Bank Rt.: A pénz beszél! Te is érted? (www.mnb.hu) PSZÁF (2006): Amit a devizahitelekről tudni kell (www.pszaf.hu)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

A bank aktív műveletei II A bank aktív műveletei II. (Lízing, faktoring, forfeting, tartozásátvállalás, váltó) Bankügyletek

Ez előadás tartalma Az aktív bankügyletekről még egyszer. A lízing definiálása, fajtái. A hitel és a lízing. A faktoring definiálása, a faktor szolgáltatásai. A forfeting definiálása. Forfeting és faktoring. Tartozásátvállalás definiálása. A váltó típusai; váltó és a kockázat; a váltó, mint finanszírozási és hiteleszköz.

Aktív bankműveletek (ismétlés) Eszközök Források Hitel Betét Pénz

A lízing definiálása Szállító Lízing- társaság Lízingbe vevő adás-vétel lízingszerződés szállítás  A lízing olyan bérbevételi, illetve bérbeadási tevékenység (általában három szereplős ügylet), amelynek során a bérlő valamely termelőeszközt a lízingtársaságtól használat céljára, előre meghatározott időtartamra bérbe vesz. A lízingbe vevő rendszeres, a szerződésben előírt lízingdíj fizetésére kötelezett.

A lízing fajtái Pénzügyi lízing; Operatív lízing; Szerviz lízing; Visszlízing.

A pénzügyi lízing A lízingbe vett eszköz a szerződés lejáratakor maradványértéken (vagy a nélkül) átmegy a lízingbe vevő vállalat tulajdonába; A lízingdíjban térül meg a lízingtársaság összes költsége; A lízingtársaság felméri a lízingbe vevő hitelképességét; Kérdés: a vállalat a lízingelt eszközt is munkába állítva, képes lesz-e a lízingdíjat kitermelni? Lízingbe adó Lízingbe vevő Szállító 1. 3. 2. 6. 5. 4.

Operatív lízing Rövid lejáratú bérleti szerződés; A gép fizikai és közgazdasági élettartamánál rövidebb időre szól; A gép a használati idő alatt nem amoritzálódik el. (Pl. autókölcsönzés, padlószőnyeg tisztító gép kölcsönzése); A lízingtársaság költségei több egymást követő lízingügylet során térülnek meg; A lízingtársaságok nagyobb kockázatot vállalnak.

Szerviz lízing Ez a konstrukció nem egy új lízingfajta, hanem egy szerviz szolgáltatással kibővített lehetőség. (pl. telefonközpont lízingbe adása karbantartással). Lehet pénzügyi vagy operatív lízing, melyhez kapcsolódik a szerviz. A fizetendő lízingdíj mértéke attól függ, hogy mennyire széles körű szervízszolgáltatást vállal a lízingtársaság.

Visszlízing (sale and lease back) A vállalatok a saját befektetett eszközeiket eladják a lízingtársaságnak, majd azonnal visszalízingelik; Ez a lízing ügylet két szereplős; A visszlízing mindig pénzügyi lízing; A finanszírozási gondokkal küzdő vállalat számára előnyös. Lízing társaság Vállalat Befektetett eszközök: - Gép Befektetett eszközök: - Gép Forgó eszközök - Pénz Forgó eszközök - Pénz

A hitel és a lízing összehasonlítása Jellemző Hitel Lízing 1. Működési metódusa Megelőlegezi a vállalatnak a javak beszerzéséhez szükséges pénzeszközt, amit egy későbbi időpontokban kell törleszteni. 2. A szerződés felmondása a bérelt eszköz megrongálódása esetén A vállalat a szerződést nem mondhatja fel, ha a gép vagy berendezés tönkremegy. Ebben az esetben is törleszteni / fizetni kell. 3. Haszon A kamat. A lízingdíjnak a gépért kifizetett összeg feletti része. 4. Tulajdonjog A hitelfelvevőé. A lízingbe adóé. 5. Nemfizetés Jogi eljárás útján indítható igényérvényesítés a hitelszerződés felmondását követően. A gépet a lízingbe adó jogi eljárás nélkül visszaveheti, a lízingdíjat nem kell visszaszolgáltatni. 6. Kockázatvállalás Kisebb A lízingbe vevőé nagyobb, mint a lízingbe adóé. 7. Finanszírozás mértéke Saját erő + hitel 100%-os finanszírozás is lehetséges 8. Adózás Az adózás utáni pénzáramból kell kitermelni hitelt és kamatait. A lízing bizonyos korlátok között költségként elszámolható.

A faktoring definiálása  A faktoring egy pénzügyi szolgáltatás, amelyben az áru eladója rövid lejáratú hitel-eladásainak ellenértékét (könyv szerinti követeléseit) átruházza a faktorra, aki garantálja annak behajtását az adóstól (vevő) és magára vállalja a behajtás sikertelenségének kockázatát is.  A faktoring keretében a faktor a következő szolgáltatásokat nyújtja ügyfelének: a.) átvállalja a hitelezési kockázatot; b.) finanszírozást nyújt az eladónak; c.) elvégzi az adminisztrációs teendőket.

1. A hitelezési kockázat átvállalása A hitelbe történő értékesítés kockázatának átvállalása  a vevő cégkockázatának átvállalása faktorház által!  Mikor? Ha az eladó a szerződéses kötelezettségének eleget tett, a vevő azonban nem! fizetőkészsége fizetőképessége változott meg!

Visszkereseti faktorálás Visszkereset nélküli faktoring  A faktor a vevő kockázatát semmilyen mértékben sem vállalja. Faktor: pay as paid, vagyis „fizeti ha már fizettek” (A faktor nem fizeti ki a számlát az eladónak mindaddig, amíg azt a vevőtől be nem szedte.) Ha a faktor előre fizet  A kikötés (visszkereset) Ha a vevő nem / részben fizet, az eladó köteles a követelés teljes összegét, illetve a különbözetet a faktornak megfizetni! Visszkereset nélküli faktoring  Faktor: a szerződés szerinti összeget mindenképpen kifizeti. A faktor megvizsgálja a vevő fizetőképességét és csak azután dönt a faktorszerződés megkötéséről.

2. Finanszírozási funkció Eladó Vevő Hitelező A faktor a faktorálandó számlák ellenértékét a követelés esedékessége előtt megelőlegezi az eladónak; A számla ellenértékének 90%-ig; A faktorálás során a faktornak (banknak) a vevőket kell bevizsgálnia, a vevők kockázatát viseli . 1. 3. 4. 2. Eladó (engedményező) Vevő Faktor (engedményes) 1. 3. 2. 4.

3. Adminisztratív funkció alap faktoring; Nemzetközi faktorálás Az exportkövetelések faktorálása; A negyedik szereplő, az ún. importfaktor, aki az importőr ország területén működő faktorintézet. Az importfaktor az igazi faktor, aki a vevő fizetőképességét vizsgálja, behajtja a követelést és vállalja a nemfizetés kockázatát. Az exportfaktor a követelést tovább engedményezi az importfaktorra, aki az importőrnek fizet. Az importőr a faktorálásba semleges szerepet játszik, rá többletköltség a faktorálás miatt nem hárul. 3. Adminisztratív funkció alap faktoring; a faktor vezeti az ügyfele adósnyilvántartását, előjegyzi a fizetések esedékességét, elküldi az inkasszókat, felszólítja a hátralékos adósokat, gondoskodik a hátralékok behajtásáról.

Forfeting Egy későbbi időpontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek szállításából és/vagy a beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából adódó közép-, illetve hosszú lejáratú követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlása. Jellemző Faktoring Forfeting Lejárat Rövidebb lejárat (< mint 180 nap) Közép és hosszú lejárat (> mint 180 nap) Kockázat Csak az adós gazdálkodásából eredő kockázatot ismeri / ismerheti el. A forfetőr visszkereset nélkül finanszírozza meg az eladót, így ezzel a követelésből eredő összes kockázatot átvállalja. Szolgáltatás Számos szolgáltatás kombinálható általa. Kizárólag követelés megvásárlást jelent.

Tartozásátvállalás Rövid lejáratú kereskedelemfinanszírozó eszköz. Ebben az esetben nem a szállító, hanem a vevő számlavezető bankja vásárolja meg a követelést, vállalja át a vevő tartozását a szállítóval szemben. A bank a vevő helyett fizeti ki az árut. A bankok ekkor szorosabban akarják ellenőrizni azt, hogy ügyfeleik mire költik a pénzüket. Ha a bank és az adós közötti bizalom gyengül.

Váltó A váltó a kereskedelemben fontos szerepet játszó, a törvényben meghatározott, szigorú alakisághoz kötött értékpapírfajta. Rövid lejáratú hiteleszköz és fizetési eszköz egyben: a kereskedelmi hitel értékpapír formája és ennyiben hiteleszköz,  forgatásakor fizetési eszközként funkcionál.

A kibocsátó egyben a kötelezett is, aki a fizetést teljesíti, Saját váltó  A kibocsátó fizetési ígérete: „Fizetek én e váltó alapján 20.. év … hó…. napon, „Z” összeget, „XY” rendeletére” szöveget tartalmazza. A kibocsátó egyben a kötelezett is, aki a fizetést teljesíti, A rendelvényes a kedvezményezett, akinek a rendelete szerint kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni. Idegen váltó A kibocsátó a váltó kiállítója. A címzett (a kötelezett), aki fizet a rendelvényesnek. A rendelvényes, (kedvezményezett) akinek a részére fizetnie kell a címzettnek. „Fizessen Ön e váltó alapján 20… év …. hó …. napon „Z” összeget, „XY” rendeletére.”

A váltó, mint fizetési eszköz A váltó, mint hiteleszköz A rendelvényes (kedvezményezett) forgatással átruházhatja a követelését, ezáltal fizetést teljesítve a neki árut szállítók felé. A forgatással megjelölt új kedvezményezett a forgatmányos. Ő kapja meg lejáratkor a váltóban szereplő összeget. Egy váltón több forgatmányos is szerepelhet. Mindig az utolsónak feltüntetett részére történik a kifizetés. A váltó, mint hiteleszköz Kékacél Kft. Acélmű Rt. Rövid lejáratú köt: -Váltó-tartozás Rövid lejáratú köv: -Váltó-követelés

A váltó és a kockázat A váltóforgalom szabályozását a váltótörvények oldják meg (1930-as genfi nemzetközi váltóegyezmény); Egyetemleges felelősség intézménye; Megtérítési igény  visszkereseti jog; Gyorsított bírósági eljárás; Váltóperes eljárás  óvatolás; Váltókezesi nyilatkozat  avizált váltó

További hasznos információk Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó; Bozsik Sándor – Vígvári András (2002): Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény, Bíborka kiadó, Miskolc; Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképző; Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp; Vaday Tamás (1995): A váltó és banki gyakorlata I-II-III., Bankszemle 1995/6 36-48 p; Bankszemle 1995/7 31-35 p; Bankszemle 1995/8-9 69-76 p.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Bankügyletekkel kapcsolatos számítások (Gyakorlat!)

Kamatszámítás  Csak a tőkeösszeg kamatozik; Egyszerű kamatszámítás Kamatos kamatszámítás  Csak a tőkeösszeg kamatozik; A kamatot a betétszámlán írják jóvá, a tőkeösszeg önállóan fordul meg; Hozama kisebb.  A kamaton keresett összeg a tőkeösszeggel együtt kamatozik; A kamat a tőkeösszeggel fordul meg; Hozama nagyobb. Vegyes kamatszámítás

Feltételezés: egy évben csak egyszer van kamatfizetés Ha 100 ezer forintot 5 évre egyszerű kamatozással fektetünk be, 10%-os kamattal, akkor az alábbiak szerint gyarapszik: Ha viszont kamatos kamattal számolunk, akkor a kamaton keresett összeg is kamatozik: Feltételezés: egy évben csak egyszer van kamatfizetés 150.000 Ft 161.051 Ft

Képlettel ….jelenből jövő: kamatos kamatszámítás! A befektetett 100.000 Ft 5 év múlva 161.051 Ft-ot fog érni. FV = PV * (1+r)n FV = 100.000 * (1 + 0,10)5 FV = 161.051

…. jövőből jelen: diszkontálás! Például: Mekkora összeget helyeztem el 7,5% éves hozamot (kamatos kamat) fizető befektetésben, ha 5 év múlva 287.126 Ft-ot kaptam? FV = PV * (1+r)n PV = FV / (1+r)n PV = 287.126 / (1+0,075)5 PV = 200.000 Ft 153

(kamatos) kamatoztatás PV (kamatos) kamatoztatás Jövő-érték FV Jelen-érték PV 1 2 3 4 5 … n-1 diszkontálás C0 = befektetett összeg 0. időpontban Cn = befektetett összeg n. időpontban r = kamatláb n = befektetési periódusok (ált. évek) száma

Példák  Mennyit fog érni 500.000 Ft? 3 év múlva évi 6% kamattal?  Mit számolunk? Iránymutatás A példák közül egyet válasszanak ki a tréning résztvevői, amit ki fognak számolni.

Megoldás a.) 3 év múlva évi 6% kamattal 500.000 * (1 + 0,06)3 = 595.508 Ft b) 3 év múlva évi 7% kamattal 500.000 * (1 + 0,07)3 = 612.522 Ft 20 év múlva évi 6% kamattal 500.000 * (1 + 0,06)20 = 1.603.568 Ft Feltételezzük, hogy egy évben csak egyszer van kamatfizetés!

Példa PV = FV / (1+r)n  Mennyit ér ma?  3 év múlva esedékes 10.000.000 Ft évi 7,5% hozammal számolva?  Mit számolunk? Megoldás: PV = FV / (1+r)n 10.000.000 / {(1+0,075)3} = 8.049.605 Ft Iránymutatás Pl.: Ügyfél tudja, hogy 3 év múlva szeretne egy 10 millió forintos autót vásárolni. Ha évi 7,5%-os hozamú befektetést tudunk ajánlani neki, elegendő, ha van most 8 millió forintja?

Példa  Mekkora összeget vehetünk fel 1 év múlva, ha elhelyezünk 100 ezer forintot 20%-os kamatláb mellett? A kamatot negyedévente számolják el és a tőkéhez csapják!? (Francia kamatszámítás)  Mit számolunk?

Kamatos kamat számítás tn=t0*(1+i/m)n tn: a betét felvételekor kapott összeg; t0: az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; n: a betét futamideje alatt a kamatelszámolások száma; m: egy évben a kamatelszámolások száma Megoldás: tn = 100*(1+0,2/4)4 = 121,55

Példa  Mekkora összeget vehetünk fel 1 hónap múlva, ha április 22-én elhelyezünk 100 ezer forintot 20%-os kamatláb mellett? A kamatokat negyedévente számolják el! (Francia kamatszámítás)  Mit számolunk?

Egyszerű kamatszámítás tn = t0*(1+i*n/360) tn: a betét felvételekor kapott összeg; t0: az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; n: a betét futamideje naptári napokban; Megoldás: tn = 100* (1+0,2*30/360) = 101,67

Példa  Április 22-én 1 éves lejáratú betétet helyeztünk el, amire minden negyed év végén számítanak fel kamatot és a kamatot a tőkéhez csapják. Mekkora összeg lesz a betétszámlán 1 év múlva, ha a kamatláb fix 20%? (Francia kamatszámítás)  Mit számolunk?

tn = t0 * (1+i*n1/360)*(1+i/m)N*(1+i*n2/360) Vegyes kamatszámítás tn = t0 * (1+i*n1/360)*(1+i/m)N*(1+i*n2/360) tn: a betét felmondásakor kifizetett összeg; t0: az elhelyezett betét összege; i: kamatláb; N: a betét futamideje alatt a teljes kamatperiódusok száma; m: egy évben a kamatelszámolások száma; n1: a betét elhelyezésétől az első kamatelszámolásig eltelt napok száma; n2: az utolsó kamatelszámolástól a betét felmondásáig eltelt napok száma.

Megoldás tn= 100*(1+0,2*69/360)*(1+0,2/4)3*(1+0,2*22/360) = = 121,67

A betéti kamatról (EBKM), az értékpapírok hozamáról (EHM) és a teljes hiteldíj mutatóról (THM) a 41/1997 (III.5) Kormányrendelet rendelkezik. Ezek bevezetésére azért volt szükség, mert a bankok például a betét/hitelkamatot több címen (pl. kezelési költség, folyósítási jutalék, stb.) csökkentették/megnövelték, így a fogyasztó végül messze nem olyan kedvező betétkamathoz/hitelhez jutott, mint gondolta.

Az EBKM számítása a.) Éven belüli lejárat esetén: Ahol: n: a kamatfizetések száma; r: az EBKM század része; ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma; :az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. jövőérték jelenérték

b.) Éven túli lejárat esetén: Ahol: n: a kamatfizetések száma; r: az EBKM század része; ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma; :az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. jövőérték jelenérték

Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett  betéti kamatláb közötti különbség: Az éves banki kamatlábak általában 360 napra vetítve kerülnek megállapításra, s egy évnél rövidebb futamidő esetén a kamat visszaforgatását, tőkésítését nem veszik figyelembe; Az EBKM egy adott év, azaz 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetendő kamatösszeg nagyságát.

Példa: 50.000 forintot szeretnénk 7 évre befektetni! Három befektetés közül választhatunk: minden év végén hozzátesznek a pénzünkhöz egy fix összeget, 7.500 forintot, ami az eredeti összeg 15%-a; 11%-os kamatos kamatot fizetnek; az első évben 17% kamatot kapunk, majd évente 2%-kal csökken, míg eléri a 7 %-ot, és ennyit kamatozik az utolsó évben is.  Melyik befektetés a legkedvezőbb?

Megoldás a.) Az a.) esetben a kamat összege: 7.500 * 7 = 52.500,-Ft A lejáratkor fizetendő összeg: 50.000 + 52.500 = 102.500,-Ft b.) Kamatos kamatszámítás: FV = 50.000 * 1,117 = 103.808,-Ft (Milyen feltételezéssel éltünk?)

c. ) A kifizetett összeg = 50. 000. 1,17. 1,15. 1,13. 1,11. 1,09. 1,07 c.) A kifizetett összeg = 50.000 * 1,17*1,15*1,13*1,11*1,09*1,07*1,07 = 105.305,-Ft Megoldás: a.) 102.500,-Ft b.) 103.808,-Ft c.) 105.305,-Ft

Példa Melyik betéti konstrukció választása a legkedvezőbb az ügyfél számára? a.) Betéti kamat 12 %; (EBKM:11,5 %) b.) Betéti kamat 11,8 %; (EBKM: 11,7 %) c.) Betéti kamat 11,5 %; (EBKM: 11,6 %)  Mit vizsgálunk? Miért?

Abszolút és éves hozam r=(FV/PV) -1 A bankunk ügyfele 90 napos kincstárjegyet vásárolt 97,75%-os árfolyamon. 90 nap múlva ezt 100%-on vette vissza tőle a Magyar Államkincstár.  Mekkora abszolút hozamot ért el ügyfelünk? 90 nap alatt (100/97,75) – 1 = 2,3%  Milyen éves hozamnak felel ez meg? Annualizálnunk kell a befektetést! 1 év = 365 nap (100/97,75)(365/90) – 1 = 9,67% r=(FV/PV) -1 r=(FV/PV)1/n -1 vagy r=(FV/PV)365/n -1

Milyen feltételezésekkel éltünk az éves hozam meghatározásánál? Azt feltételeztük, hogy az ügyfél újra be tudja fektetni pénzét az eredetihez hasonló feltételekkel. Kamatos kamat alapján számoltunk. Egy évben egy kamatfizetéssel kalkuláltunk.

THM Mi a THM? Milyen költséget tartalmaz a THM? a kamatot, a kezelési költséget, a hitelbírálati díjat, az értékbecslési díjat és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját.

Mindig egy évre vonatkoztatjuk! Mit nem tartalmaz a THM? a késedelmi kamatot, a hitel futamideje meghosszabbításának költségét, az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, a biztosítási és garanciadíjakat, valamint az átutalási díjakat. Mindig egy évre vonatkoztatjuk!

A THM számítása a.) Egy részletben történő folyósítás esetén: H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő – a Banknak fizetendő – költségekkel; Ak: a k-dik törlesztő részlet összege; m: a törlesztő részletek száma; tk: a k-dik törlesztő részlet években, vagy töredékévekben kifejezett időpontja; i: a THM századrésze.

b.) Több részletben történő folyósítás esetén: Ak: a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel, A’k’: a k’ sorszámú törlesztő részlet összege, m: a hitelfolyósítások száma, m’: a törlesztő részletek száma, tk: a k-adik hitelfolyósítás években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, tk’: a k’-adik törlesztő részlet években vagy töredék években kifejezett időpontja, i: a THM századrésze

Példa: Az ügyfél a cége számára tartós forgóeszköz hitelt kíván igénybe venni, melyhez két banktól kapott ajánlatot, az alábbiak szerint: „A bank”: 100Mó HUF összegű hitelt tudna nyújtani 4 éves futamidőre. A kamatlábat 12,5%-ban határozták meg. A bank egy akció keretében elengedi az értékbecslési díjat, így a THM évi 15% lenne. „B bank”: Ugyan azt az összeget tudná folyósítani, 6 éves futamidőre, és a kamatláb 13,5% lenne. Itt a közjegyzői díjat engednék el neki, és a THM évi 15% lenne.  Határozza meg, hogy mennyi az egyes hitelek törlesztő részlete, illetve azok tőke és kamattartalma, ha csak a kezdő részletre vagyunk kíváncsiak, törlesztés nem történt? Állítson fel sorrendet a hitelek között a kamatláb, és a törlesztő részlet alapján! Melyik konstrukció a kedvezőbb az ügyfél számára? Miért?

Megoldás A bank: A törlesztő részlet: 100Mó HUF = X (1/1,125+1/1,1252+1/1,1253+1/1,1254) X = 33.270.791 HUF Ebből: Kamat: 100.000.000 HUF * 0,125 = 12.500.000 HUF Tőke: 33.270.791 – 12.500.000 = 20.770.791 HUF B bank: 1000Mó HUF = X *(1/1,135+1/1,1352+1/1,1353+1/1,1354+1/1,1355+1/1,1356) X = 25.364.587 HUF Kamat: 100.000.000 HUF * 0,135 = 13.500.000 HUF Tőke: 25.364.587 – 13.500.000 = 11.864.587 HUF

Sorrend: 1. 2. Sorrend Kamatláb Törlesztő részlet THM A B B A A = B

Példa Melyik a legelőnyösebb? A : a pénzünket évi 21%-os kamatra tesszük be, és évenként tőkésítenek? B : a pénzünket évi 20%-os kamatra tesszük be, és félévenként tőkésítenek? C : a pénzünket évi 19,5%-os kamatra tesszük be, és havonta tőkésítenek? D : a pénzünket évi 20%-os kamatra tesszük be, és naponta tőkésítenek?

Megoldás A: (1+i)1 = 1,21 B: (1+0,2/2)2=1,21 C: (1+0,195/12)12 =1,2134

Példa: Egy váltó október 31-én jár le. A váltó névértéke 1 millió forint. A váltót a bankhoz augusztus 22-én nyújtották be leszámítolásra. Mekkora összeget fog a bank levonni, ha a bankári diszkont 25%? (Francia kamatszámítás módszerével).

Megoldás A lekötés időtartama: 9+30+31 = 70 nap A diszkont nagysága: D = V*i*n/360 = 1.000e*0,25*70/360 = 48,61e forintot kell levonni. A kifizetendő összeg: 951 eFt! D: a diszkont összege; V: a váltó névértéke; i: a bankári diszkontláb; n: a váltó futamideje

Mekkora hitelkamatlábnak feleltethető meg az ügylet hozama? d = 360*i / (360 - i*n) d: matematikai diszkont i: bankári diszkont n: a váltó futamideje Megoldás: d = 360*0,25 / (360 – 0,25*70) = 0,26 Bankári diszkont (0,25) < Matematikai diszkont (0,26)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

A hitelezés folyamata, a hitelkérelem kellékei, elbírálásának folyamata, szempontjai Bankügyletek

Ez előadás tartalma 1. Tájékozódás a hitelnyújtás feltételeiről. 2. Felkészülés a hitelkérelem benyújtására. 3. A hitelkérelem benyújtása. 4. A kérelem átvizsgálása, az igénylő minősítése. 5. Döntés. 6. Az ügyfél tájékoztatása. 7. Szerződéskötés. 8. Folyósítás.

Tájékozódás szakasza Információs csatornák; A hitelfelvétel lehetősége; Az igényelhető hitelösszeg; A hitelbírálat időtartama; Szükséges biztosítékok; A hitelezés egyéb feltételei.

Felkészülés a hitelkérelem benyújtására A biztosítékok felmérése. A hitelkérelem szükséges mellékleteinek beszerzése. A „cégszerű” aláírás szerepe.

A hitelkérelem mellékletei Cégkivonat (30 napnál nem régebbi); Társasági szerződés, alapító okirat. Aláírási címpéldány; Éves beszámoló (auditált); Nyilatkozatok (NAV); Biztosítékokra vonatkozó okiratok (Tulajdoni lap, MOKK).

A hitelkérelem benyújtása Tételes ↔ áttekintő ellenőrzés; A hitelkérelmek elbírálása: Hagyományos Egyszerűsített Gyorsított Komplex elemzés, Nagy tömegű, nem Egyszerűsített ratingen alapul. nagy összegű hitelbírálatot hitelek elbírálása. is jelent Algoritmuson egyben. alapul. (scoring)

A kérelem átvétele, a minősítés Objektív szempontok Szubjektív szempontok   A pénzügyi kimutatások Az ügyfelek gazdálkodását adataiból nyerhető mutató- jellemző, nem szám- számok. szerűsíthető minőségi ismérvek.

Egyéb forrásból származó információk Banki kapcsolatok; Vállalkozói „magatartás” vizsgálata; Korábbi hitelkérelmek sorsa; Korlátlanul felelős tulajdonos, mint magánszemély banki kapcsolatainak vizsgálata; Központi hitelinformációs rendszer vizsgálata.

A hitelbírálat során felhasználható adatbázisok 4. Opten; 5. Igazolások; 6. Földhivatal; 7. MOKK. DATAX; BAR; Sajtófigyelés;

Döntés a hitelkérelemről Elfogadás Elutasítás Elfogadás eltérő összeggel és/vagy egyéb kikötésekkel.

Az elutasítás indokai Jogszabályba ütköző célt szolgál; A bank csak meghatározott ügyfélkört szolgál ki; Az ügylet túl kockázatos; Nincs elegendő biztosíték; Instabil vagyoni helyzet; Köztartozás áll fenn.

Az ügyfél tájékoztatása Döntés M O N I T R G Az ügyfél tájékoztatása Szerződéskötés Folyósítás

További hasznos információk Árvai Zsófia–Dávid Zsuzsanna–Vincze Judit (MNB műhelytanulmányok): Hitelinformációs rendszerek. Gyakorlat és fejlődési irányok Béhm Imre (1997): Gazdasági-pénzügyi mutatók gyűjteménye, Novorg kiadó Bp, Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképző Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Fedezetek fajtái, jogi érvényesíthetőségük Bankügyletek

Az előadás tartalma 1. A biztosítékok csoportosítási lehetőségei (Fő és kiegészítő biztosítékok). 2. A lehetséges biztosítékok fajtái. 3. A dologi biztosítékok bemutatása. 4. A személyi biztosítékok bemutatása. 5. Az egyéb biztosíték típusok ismertetése. 2008.11.17.

A biztosítékok csoportosítási lehetőségei Fő (önálló) biztosítékok Kiegészítő biztosítékok Alacsony Nem alacsony kockázatú kockázatú 2008.11.17.

A lehetséges biztosítékok fajtái I. Dologi biztosítékok II. Személyi biztosítékok Egyéb biztosítékok 1. Zálogjog dolgokon: a.) Jelzálogjog: - ingatlanon; - ingóságon; b.) Kézizálogjog: 1. Kezesség: a.) Egyszerű kezesség; b.) Készfizető kezesség; c.) Váltó- és csekk kezesség; 1. Engedményezés 2. Vagyont terhelő zálogjog 2. Bankgarancia és egyéb garancia 2. Biztosítások 3. Zálogjog jogokon és követeléseken 3. Külföldi bankári biztosítékok] 3. Támogató tulajdonosi nyilatkozat 4. Közraktárjegy 4. Biztosítéki kikötések 5. Óvadék 6. Opció (vételi jog) 2008.11.17.

A dologi biztosítékok Zálogjogok A zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad (fontos: állagmegóvás kérdése és következményei); Nem alapítható zálogjog a dolog „egy részén”; A követelés elévülésének kérdése. 2008.11.17.

a.) Jelzálogjog ingatlanon: A jelzálogjog alapításának célja; Az ingatlan elzálogosításának lehetőségei; A jelzálogjog megjelenése és tartalma; Kockázati tényezők jelzálogjog esetén. b.) Jelzálogjog ingóságokon: A dolgokat terhelő zálogjogok alapításának célja és módja; Mi lehet a jelzálog tárgya; Mi a zálogjog megjelölésének módja; 2008.11.17.

A kézizálogjog létrejöttének körülményei; A kárveszély kérdése; c.) Kézizálogjog: A kézizálogjog létrejöttének körülményei; A kárveszély kérdése; d.) Vagyont terhelő zálogjog: Alapítható a vagyon egészén, vagy annak egy részén; A hitelből megvásárolandó vagyontárgyra alapítható-e zálogjog? Mikor szűnik meg? 2008.11.17.

e.) Zálogjog jogokon és követelésen: Zálogjog alapítható az Adós, vagy harmadik személy átruházható követelésén, vagy az őt megillető jogon is; A követelés kötelezettjét értesíteni kell az elzálogosításról; A zálogjog esedékessé válásának esetei: a zálogtárgyból való a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta kielégítési jog előtt megnyílta után 2008.11.17.

A keretbiztosítéki zálogjog: A zálogjog egy speciális formája; Akkor jön létre, ha a felek több követelést is egyazon jelzálogjoggal (ingó vagy ingatlan) biztosítanak; Legmagasabb összege, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet. (kamatokkal, egyéb járulékokkal együtt, egy összegben kerül bemutatásra); Véghatárideje? 2008.11.17.

Zálogjoggal biztosított követelések kielégítése Jogi érvényesíthetőség kérdései: Felszámolási eljárás során a zálogjogos hitelező pozíciója; Ha a zálogjog a felszámolási eljárás megindulása előtt keletkezett: Vételár - Megőrzés költségei - Értékesítés költségei - Felszámolói díj Zálogjoggal biztosított követelések kielégítése  Vagyont terhelő zálogjog esetén a vételár 50%-a fordítható kielégítésre. 2008.11.17.

2. Közraktári jegy Zálogjog alapítható a közraktárban elhelyezett áruféleségekre; Részei: Árujegy Zálogjegy A zálogjog tárgya harmadik személy birtokában van:  Közraktár Zálogjegy forgatása  Zálogjog alapítása. A zálogjog mértéke = A zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeg + járulékai. 2008.11.17.

3. Óvadék Alapítható: bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb pénzügyi eszközön; Alapítása: szerződés útján; Rendelkezés az óvadék tárgyáról: A bank szabadon Más, egyenértékű rendelkezhet vele. fedezet cseréje. Beszámítás. Kiegészítő biztosíték vagy kiengedés. 2008.11.17.

Az óvadék jogi érvényesíthetőségének kérdései a.) Az óvadék lejárata ↔ banki kockázatvállalás lejárata; b.) Óvadékból történő kielégítés a felszámolási eljárás során, 2004. május 1. után; c.) felszámolás 3 hónap közzététele Mint zálog- jogosult élhet kielégítési jogával Mint óvadék jogosultja élhet kielégítési jogával 2008.11.17.

4. Opció Jelentése = Vételi jog Fő és kiegészítő biztosítékként is alkalmazható; A vételár értéke  Forgalmi érték A vételárat mindig ÁFA-val növelten kell bemutatni; Lejárata: Opciós és hitel szerződés aláírása Hitel szerződés lejárata Opciós szerződés lejárata max. 5 év Határozatlan időre szóló opció, max. 6 hónap! 2008.11.17.

Az opció jogi érvényesíthetőségének kérdése A felszámolási eljárás megindulásától a felszámolási vagyon része az opcióba helyezett vagyontárgy; A bank feladata: A hitelszerződés felmondása; Nyilatkozat a szándékról a felszámolási eljárás megindulása előtt! 2008.11.17.

Személyi biztosítékok Kezesség Csak írásban köthető; Amennyiben a kötelezett nem fizet, a kezes teljesít helyette; Egyszerű Készfizető kezesség kezesség a.) A felek így állapodtak meg; b.) Kár megtérítésére vállalták; c.) A bank vállalta. A kezes megtagadhatja a teljesítést! Miért? 2008.11.17.

Egyoldalú jogügylet, mely nyilatkozat kiadásával önállósul; 2. Garancia Egyoldalú jogügylet, mely nyilatkozat kiadásával önállósul; Hitelgarancia Rt és Agrárgarancia Rt. szerepe; 3. Külföldi bankári biztosítékok Avizált váltó, bankgarancia, akkreditív; Csak a hitel-visszafizetési garancia tekinthető teljes értékű bankári biztosítéknak; 2008.11.17.

Egyéb biztosítékok Engedményezés: A jogosult követelését szerződéssel másra átruházza. Az engedményezésről a kötelezettet - minden esetben írásban - értesíteni kell. Az értesítést megelőzően a jogosult az engedményezőnek, ezt követően az új jogosultnak (engedményes) teljesít. Hitelezői szempontból az olyan követelés engedményezése tekinthető biztonságosnak, amely már teljesített szolgáltatáson alapul! 2008.11.17.

2. Támogató nyilatkozatok Az aláíró - rendszerint az érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás, mint hiteligénylő javára - azt ajánlja és egyúttal kéri a hitelezőtől, hogy a megnevezett ügyfél által igényelt hitelt/kölcsönt engedélyezze a kérelmezőnek. puha kemény 2008.11.17.

3. Euroklauzulák a.) Negative pledge b.) Pari passu c.) Cross default d.) MAC 2008.11.17.

További hasznos információk Bozsik Sándor (1997): Banküzemtan, Miskolci Egyetem Kiadó Kohn, Meir (1998): Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Osiris - Nemzetközi Bankárképző Losonczi Csaba - Magyar Gábor (1996): Pénzügyek a gazdaságban, Juvent kidó Bp. Polgári törvénykönyv 2008.11.17.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Rating és scoring Bankügyletek

Rating ügyfél- illetve partnerminősítés. szempontrendszere hosszú évek tapasztalatai alapján alakult ki a nem-fizetés kockázatának előrejelzésére. objektív (mennyiségi) és szubjektív (minőségi) faktorok. az eljárás eredménye adós osztályba sorolás. munkaigényes eljárás, jelentős kockázatvállalásnál alkalmazzák. 2008.11.24.

Rating Számszerű tényezők elemzése Az adatok forrása: auditált beszámoló, A nemfizetés kockázatát előrevetítő tényezők kiemelése. Az adatok elemzése mutatószámok képzése, ezek benchmark értékekkel történő összevetése 2008.11.24.

Rating Mérhető tényezők: Tőkehelyzet, tőkeösszetétel.(F) Vagyoni helyzet, vagyoni szerkezet (E) Jövedelmezőség Tartalékok Likviditás ∑ pontszám 2008.11.24.

Objektív minősítési szempontok Mindig auditált beszámolón alapuljon! a.) Tőkeösszetétel; b.) Vagyonösszetétel; c.) Jövedelmezőség; d.) Befektetések, céltartalékok; e.) Likviditás; f.) Egyéb mutatók…stb. 2008.11.24.

Rating Minőségi tényezők pl. Tulajdonszerkezet, vezetés, annak megbízhatósága, Piaci helyzet, piac szerkezete, versenytársak, partnerek, piaci kockázatoknak kitettség, A vállalkozás fejőlédése, Bankkapcsolatok, ∑ pontszám 2008.11.24.

Szubjektív minősítési szempontok Tulajdonosi struktúra; Piaci / ágazati tendenciák; Bankkapcsolatok megítélése; A vállalkozás fejlődése az utolsó évzárás óta; Vezetés színvonala; Konjunktúra függőség; Együttműködési készség; Vállalati tervezés; A pénzügyi és számviteli nyilvántartások helyzete; Partnerkör diverzifikáltsága; Költségvetési kapcsolatok rendezettsége; Jövedelemterv és jövőbeni adósságszolgálati képesség; Export / import kockázatok; Különleges ügyfélkockázatok; Versenyhelyzet megítélése; Termékválaszték, termékminőség; A teljesítmény színvonala, megítélése; 2008.11.24.

Scoring Egyszerűbb fizetőképesség minősítés, Kisebb összegű kockázatvállalásnál alkalmazzák, A minősítás eredménye: hitelképes v. nem hitelképes 2008.11.24.

Scoring A fizetőkészséget és képességet meghatározó faktorok vizsgálata Pl. Jövedelem, életkor, foglalkozás, Telefonszámla, közüzemi számla, Számlatörténet 2008.11.24.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!