Tervfázisok és munkarészei és tartalmi követelményei

Tervfázisok Diszpozíciós terv Tanulmányterv Engedélyezési terv Kiviteli/Építési terv Tenderdokumentáció/Ajánlati terv Megvalósulási terv

Diszpozíciós terv Cél: A diszpozíciós terv a tervkészítéshez a beruházó által meghatározott - a tervezővel és a szakhatóságokkal egyeztetett - kiindulási adatokat, feltételeket rögzíti. Itt kell tisztázni, felvázolni, bemutatni milyen biztonsági megfontolás és modell alapján készüljenek a vízműtani számítások, építmények, berendezések. A tervezőnek az építtetővel és a vízügyi hatóságokkal is egyeztetni kell a koncepciót a szükséges igazoló számítások módszerét. A tanulmánytervi vázlatok után minél konkrétabb leírást ad a következő tervfázis készítőjének, ahol már a részletek kidolgozása nem pedig a koncepció megfogalmazása a feladat. Ezt a tervet a megbízónak kell elkészíttetnie és jóváhagynia.

Tanulmányterv Cél: Tervnek tartalmaznia kell: feltárja és ismerteti az aktuális terület vízgazdálkodási és vízrendezési helyzetét lehetőségeket vázol fel az útépítési feladathoz tartozó és kapcsolódó vízépítési és vízgazdálkodási feladatok megoldására Tervnek tartalmaznia kell: terület feltárásakor felmerült egyeztetések jegyzőkönyveit, emlékeztetőit, az aktuális terület felszíni vízrajzát és az általános, felszínalatti vízmozgás – talajvízmozgás – rajzát, vízi élőhelyek, egyéb a vízgazdálkodás vagy környezetvédelem szempontjából érzékeny területeket felszíni vízfolyásokról, szükség szerint a vízfolyásokon meglévő keresztezési műtárgyakról

Engedélyezési terv Az útépítési engedélyezési terv során vízépítési fejezet készítése szükséges. mely esetenként – munka nagyságától függően – önálló munkarész is lehet. Az útépítési engedélyezési tervnek konkrét víztelenítési, vízrendezési és vízgazdálkodási megoldásokat kell tartalmazni minőségügyi fejezettel. Fontos, hogy ez a terv még nem alkalmas a vízjogi létesítési engedély megkérésére, de - beruházói igény esetén – ez alapján az elvi vízjogi engedély már megkérhető. ( Ez az engedélytípus vízi létesítmények építésére még nem jogosít, de – változatlan műszaki tartalom esetén – köti a vízügyi hatóságot a vízjogi létesítési engedély kiadására)

Ajánlati terv Az ajánlati terv az építési terv egyszerűsített formája, amely a kivitelezés versenyeztetését szolgálja. Ennek megfelelően vízépítési szempontból is ismerteti a szükséges műszaki megoldásokat, előírásokat, valamint minőségi követelményeket az anyagokra, szerkezetekre vonatkozóan és tender jellegű mennyiség kimutatást is tartalmaz. E terv alapján az elvi vízjogi engedély megkérhető az illetékes Vízügyi Hatóságtól. Célszerű a kész építési terv alapján elkészíteni.

Építési terv Az útépítési engedélyek alapján készített, az építmény megvalósulását szolgáló tervfázis, amely vízépítési vonatkozásban a vízjogi létesítési engedély beszerzését szolgálja, melyet kérelemre a területileg illetékes környezetvédelmi- és vízügyi felügyelőség ad ki a szükséges tervdokumentáció alapján. Az engedélykérelemben (vagy tervdokumentációban) meg kell nevezni, hogy megvalósulásuk után ki lesz a létesítési engedélyben szereplő vízi létesítmények üzemeltetője. Ennek a tervfajtának kettős szerepe van tehát, vízépítési építmények szempontjából engedélyezési terv, de egyben a megépíthetőséghez és üzembe helyezéshez szükséges valamennyi tervrészletet tartalmaznia kell. Különösen fontos az engedélyezéshez a friss földhivatali tulajdonviszonyok dokumentált megjelenítése. A terv része kell legyen még a biztonsági és egészségvédelmi terv amelyet csak koordinátor állíthat elő. A műszaki leírásban tűzvédelmi fejezetnek is lennie kell.

Építési terv A mai tervezési technológia nyújtotta lehetőségeknek megfelelően , kellő részletességgel dolgozza ki a korszerű és optimális műszaki megoldásokat, és Tartalmazzon minden olyan rajzi és szöveges adatot, melyek a mű megvalósításához és a folyamat ellenőrzéséhez szükségesek, Tartalmazzon pontos és ellenőrizhető mennyiségi adatokat.

Megvalósulási terv Ezt a tervfajtát a kivitelezés befejezését követően általában a kivitelező készíti el az építés közbeni változásoknak az eredeti építési tervre történő eltérő színű átvezetésével. Tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó példányszámokat írásban kell rögzíteni a munkaterület átadásakor a vízügy üzemeltetőjével és az építtetővel.

Vízjogi engedélyköteles létesítmények kérdése Nem tartoznak a vízjogi engedélyezési eljárás hatálya alá azokat az úthoz közvetlenül tartozó vízelvezető létesítményeket, amelyek kizárólag a közlekedési létesítmény vízelvezetésében vesznek részt, a kapcsolódó vízgyűjtőre, amelyek az út környezetéhez illeszkednek annak felszíni- és felszín alatti vízviszonyaira nincsenek közvetlen hatással. Nem vízjogi engedélyköteles az út kisajátítási határán belül megvalósuló szikkasztó árok, burkolt talpárok, kis alapterületű tároló-, vagy szikkasztó medence, amennyiben csak az útfelületről származó vizeket gyűjti össze, valamint az ÉME engedéllyel, vagy CE megfelelőségi bizonylattal rendelkező tisztító műtárgy és áteresz, amennyiben a befogadó vízfolyás medrét, áramlási viszonyait nem változtatja meg. Vízjogi engedélyköteles az úttól, vagy az útároktól a befogadó vízfolyáshoz vezető csatorna, az útároktól elkülönítetten megvalósuló tároló-, vagy szikkasztó medence, és minden olyan műtárgy, amely a befogadó vízfolyás medrét, vagy áramlási viszonyait érinti, vagy módosítja. A vízjogi szakhatósági hozzájárulások és a vízjogi létesítési engedélyek kiadásánál a környezetvédelmi és vízügyi hatóság fokozott figyelmet fordít a tervezett útpályaszerkezettel és vízelvezető létesítményekkel érintett vízközmű- és vízfolyás-kezelők nyilatkozatainak vizsgálatára, ezért azt a tervezőnek időben és írásban be kell szereznie a tervezés során.

Engedélyezéshez szükséges tartalmi részek VIII. Felszíni lecsapolás, alagcsövezés és belterületi vízrendezés esetén 1. műszaki leírás a) a vízimunka, illetőleg a vízilétesítmény megnevezése, helye, célja és indokolása, b) a befogadónak - ha szükséges, a közvetett befogadó - megnevezése, szelvényszáma és jellemző vízszintje, c) a vízimunkákkal, illetőleg a vízilétesítménnyel érintett terület jellege és kiterjedése, d) a levezetendő víz mennyisége és minősége, a levezetés indokolása, e) a művek és műtárgyak rövid leírása és jellemző adatai, f) az érintett vízi- és egyéb létesítmények felsorolása; 2. általános (átnézetes) helyszínrajz 1:25 000-1:150 000 méretarányban, amely feltünteti a) a magassági adatokat, b) azt a területet, amelyre a felszíni vízrendezés a völgyoldalak vízrendezése, a lecsapolás, alagcsövezés kiterjed, valamint a terület környezetét, c) a főgyűjtő nyomvonalát, d) a befogadó vízfolyást, e) az érintett területen és közvetlen környezetében lévő településeket; 3. részletes helyszínrajz 1:1000-1:10 000 méretarányban, amely feltünteti a) a vízrendezéssel, lecsapolással, alagcsövezéssel érintett területet és annak közvetlen környezetét, b) a vízelvezető hálózat főgyűjtőinek és mellékgyűjtőinek a nyomvonalát, c) a befogadót és annak szelvényezését, d) az érintett vízi- és egyéb létesítmények feltüntetését, szükség szerint feltüntetve az érintett és a tervezett létesítmények önálló szelvényszámát, e) a műveket és műtárgyakat; 4. a főgyűjtők és vízelvezetők hossz-szelvényét, a befogadó keresztszelvénnyel (1:10000-1:100 méretarányban) és műtárgyakkal, a keresztszelvényeket a jellemző helyeken és az egyéb létesítmények keresztezési helyein, a keresztezési műtárgyak körvonalrajzával; 5. a művek és műtárgyak általános terve.