A PISA és az Országos kompetenciamérés tanulságai Oktatási esélyegyenlőség – Magyarország 2015 Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Ostorics László Oktatási Hivatal

Az előadás vázlata A PISA és az OKM adatainak viszonya Hogyan írja le a két mérés a sikeresség és a családi háttér közötti összefüggést? A mérések esélyegyenlőséggel kapcsolatos adatainak trendjei A mérések eredményeinek „területisége” A mérések eredményei és az intézmény képzési típusa Egy példa a hatékony oktatáspolitikai beavatkozásra

A PISA és az OKM adatainak viszonya

A két mérés alapvető jellemzői OKM PISA Megrendelő Mo. OECD Célcsoport 6., 8., 10. évfolyam 15 éves tanulók (7., 8., 9., 10. évfolyamosok) Területek Szövegértés, matematikai eszköztudás, természettudomány Szövegértés, alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természet-tudományi műveltség Minta Nincs, teljes körű ~ 280 000 fő 170 iskola, 35 tanuló ~5000 fő Gyakoriság Évente 3 évente Visszajelzés szintje Tanuló, osztály, telephely, intézmény, fenntartó, országos Országos

A PISA2009 minta évfolyamok szerinti megoszlása OKM2008, 8. évfolyam OKM2010, 10. évfolyam Van még 4 11. és 1 12. évfolyamos tanuló is, őket nem ábrázoltam az ábrán. OKM2009, 10. évfolyam

A PISA és OKM skálák hasonlósága Szövegértés Összehasonlításképpen: PISA2009 matematika és szövegértés SML pontszámok közötti korreláció: 0,65 (0,013). OKM2009 matematika és szövegértés pontszámok közötti korreláció: 0,71 (0,002). OKM-ben a 2008 8. évfolyam és OKM2010 10. évfolyamos szövegértés eredmények közötti korreláció: 0,77 (0,002). OKM populáció Korreláció a PISA2009 skálán elért eredménnyel* (S.H.) 2008, 8. évfolyam 0,75 (0,010) 2009, 10. évfolyam 0,75 (0,014) 2010, 10. évfolyam 0,74 (0,012) A PISA esetében a súlyozott maximum likelihood (SML) pontszámot vettük figyelembe. A korrelációk hibáit a PISA súlyokkal és hibaszámítási algoritmussal számítottuk.

Hogyan írja le a két mérés a sikeresség és a családi háttér közötti összefüggést?

Az OKM CSH-index és a PISA ESCS-index Apa iskolai végzettsége Anya iskolai végzettsége Található-e a család birtokában legalább egy számítógép Van-e a diáknak saját könyve Az otthon található könyvek száma 2013-tól: halmozottan hátrányos státuszú-e A tanulói képességekben mutatkozó különbségek 19-29%- át megmagyarázza 2014-ben A szülők foglalkoztatási státusza A szülők legmagasabb iskolai végzettsége A család által birtokolt kulturális javak Az otthon elérhető oktatási erőforrások és eszközök Az otthon található könyvek száma A család gazdasági helyzete A tanulói képességekben mutatkozó különbségek 31,6%-át megmagyarázza 2012-ben (OECD- átlag: 20,7%)

A PISA és OKM skálák hasonlósága PISA ESCS-index és OKM CSH-index OKM populáció Korreláció a PISA2009 ESCS-indexével* (S.H.) 2008, 8. évfolyam 0,79 (0,009) 2009, 10. évfolyam 0,80 (0,014) 2010, 10. évfolyam 0,78 (0,011) A korrelációk hibáit a PISA súlyokkal és hibaszámítási algoritmussal számítottuk.

A mérések esélyegyenlőséggel kapcsolatos adatainak trendjei

A családi háttér és a szövegértési teljesítmény összefüggése 10 A családi háttér és a szövegértési teljesítmény összefüggése 10. évfolyamon iskolatípusonként 2006-ban és 2014-ben

PISA 2006 és 2012 Várható eredménykülönbség, ha két tanuló iskolájának státusza azonos, családjaik státusza között pedig egységnyi különbség van Várható eredménykülönbség, ha két tanuló családjának státusza azonos, iskolááik státusza között pedig egységnyi különbség van 2006 - természettudomány 7 pont 85 pont 2012 - matematika 3 pont 98 pont

Az eredmények „területisége”

A régiók közötti eredménykülönbségek OKM2014 - szövegértés

A régiók közötti különbségek – családi háttér Átlagos CSH-index Észak-Magyarország -0,415 Észak-Alföld -0,4 Dél-Dunántúl -0,149 Dél-Alföld -0,05 Közép-Dunántúl 0,03 Nyugat-Dunántúl 0,109 Közép-Magyarország 0,184 Budapest 0,6

A mérések eredményei és az intézmény képzési típusa

Az intézmény típusa - PISA   2009 Szövegértés Matematika Természet- tudomány Ált. isk. 378 390 Gimn. 559 552 Szki. 491 487 504 Szakisk. 410 429

Az intézmény típusa – OKM 2015

Egy oktatáspolitikai példa A lengyel PISA-eredmények az 1999-es oktatási reform után

Az 1999-es lengyel reform alapelemei Nemzeti alaptanterv létrehozása az iskolai autonómia növelésével együtt; Az iskolaszerkezet teljes átalakítása: Hosszabb alapozó szakasz: 4 > 6 évfolyamra; 6. évfolyam után automatikus továbblépés a 3 évfolyamos „gimnáziumba”; A 9. évfolyam végére kerül az első szelekciós pont, utána 3 évfolyamos középiskolák; Külső mérési rendszer bevezetése

Az eredmények tükre A lengyel 15 évesek eredményei 2000-2012 között   Szövegértés Matematika Természettudomány 2000 479 470 483 2006 508 495 498 2012 518 526 Hogyan változott a családi hétterük alapján szakiskolába, szakközépiskolába és gimnáziumba „való” gyerekek becsült eredménye?   PISA2000 PISA2006 PISA2006 becsült Összes iskola 479 508 - Szakiskolák 357 484 Szakközépiskolák 478 507 Gimnáziumok 543

Összefoglalás Az OKM és a PISA eredményei „támogatják” egymást. A családi háttér és a tanulói teljesítmény összefüggése mindkét mérés szerint igen erős: Ez jelentkezik területi szinten, A képzési típusok szintjén is; Műveltségi területtől független; Mióta mérés van, azóta ez a hatás nem változott kimutathatóan. Van hatékony példa a korai szelekció áldatlan hatásainak megfékezésére