Természetes háttérsugárzás komponensei

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Advertisements

Gadó JánosNukleáris biztonság - 4 Az atomerőművek környezeti hatásainak elemzése.
Radioaktivitás mérése
Környezetgazdálkodás 1.
Energia a középpontban
IV. fejezet Összefoglalás
A FÖLD MÁGNESES TERE Készítette: Tölgyesi Kinga
A FÖLD TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAI
A Föld szférái Hidroszféra Krioszféra Litoszféra Bioszféra Atmoszféra.
A bolygók atmoszférája és ionoszférája
A környezeti radioaktivitás összetevői
Geotermikus energia A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik.
Elektromágneses terek, ártó-káros sugárzások az ember környezetében
Szervetlen kémia Hidrogén
Az ultraibolya sugárzás biológiai hatásai
Az elemek keletkezésének története
Klímaváltozás – fenntarthatóság - energiatermelés
Légszennyező anyagok hatása a környezetre
Biológiai alapfogalmak
A mikrorészecskék fizikája 2. A kvarkanyag
Elektromágneses terek, ártó-káros sugárzások az ember környezetében
Környezet- és emberbarát megoldások az energiahiányra
Általános és szerves kémia Ökrös Bence. Decimális szorzóPrefixum számértéke neve jele exa-E peta-P tera-T 10 9 giga-G 10 6 mega-M 10.
A víz globális környezeti problémái
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
Az energia fogalma és jelentősége
Az alternatív energia felhasználása
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
A természetes háttérsugárzás és az
megújuló ENERGIÁK Iskola: Vak Bottyán János Általános Iskola
Alternatív energiaforrások
Hagyományos energiaforrások és az atomenergia
Dr. Csurgai József Sugárzástan 1. Dr. Csurgai József
Radioaktivitás Bomlási kinetika
Ionizáló sugárzások egészségügyi hatásai
Tartalom Az atom felépítése Az atom elektronszerkezete
FIZIKA A NYOMÁS.
Rutherford kísérletei
Réges régen, egy távoli galaxisban... A LÉGKÖR EREDETE.
16.ea. BUDAPEST ÉS A DUNA Légszennyezések: történelmi áttekintés II. Edward (13 th c.): széntüzelés betíltása III. Richard (14-15 th c.): füstadó.
Az erőművek környezetvédelmi kérdései és élettani hatásai
A radioaktív sugárzás biológiai hatása
Földgáz és Kőolaj Szücs Tamás 10.c.
Radioaktivitás II. Bomlási sorok.
Természetes világítás
Környezetkémia-környezetfizika
A folyadékok és a gázok nyomása
Legfontosabb erő-fajták
BUDAPEST ÉS A DUNA Légszennyezések: történelmi áttekintés II. Edward (13 th c.): széntüzelés betíltása III. Richard (14-15 th c.): füstadó 17 th.
Dozimetria, sugárvédelem
Kőolaj és földgáz Oroszi eszter 10.b.
Környezetgazdálkodás 1.
Készítette: Móring Zsófia Samu Gyula
Az atom sugárzásának kiváltó oka
Kőolaj és Földgáz Kazinczy Alexandra 10.a.
Máté: Orvosi képfeldolgozás1. előadás1 A leképezés tárgya Leképezés Képfeldolgozás Felismerés Leletezés Diagnosztizálás Terápia Orvosi képfeldolgozás Minden.
Üledékes kőzetek.
Sugárzások környezetünkben
A földtani környezetet érintő emberi tevékenység hatásának vizsgálata; az energiatermelés Építés- és környezetföldtan 8.
GEOTERMIKUS ENERGIA.
KÖRNYEZETI RADIOAKTIVITÁS MEGHATÁROZÁSA
Aktív tanulók / passzív ház
Mitől függ a vezetékek elektromos ellenállása?
Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen
A folyadékok és a gázok nyomása
Energiaforrások.
Radioaktív lakótársunk, a radon
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
Atomerőművek a villamosenergia-termelésben
Geotermikus energia.
Előadás másolata:

Természetes háttérsugárzás komponensei Készítette: Törőcsik Andrea 2014 tavaszi félév

A természetes háttérsugárzás A Földön mindenhol, mindenkor jelen van Nincs kimutatható egészségügyi hatása Azonban a Föld egy átlagos lakosát érő sugárterhelés túlnyomó része független bármilyen emberi tevékenységtől és forrásai kiküszöbölhetetlenek. Az ionizáció kiváltására képes sugárzások környezetünkben mindenhol jelen vannak: a levegőben, a vízben, a talajban, az élettelen és élő anyagokban, így saját szervezetünkben is. Testünk így folyamatosan ki van téve ennek az alacsony intenzitású természetes háttérsugárzásnak nevezett jelenségnek. Az ENSZ Atomsugárhatásokat Vizsgáló Tudományos Bizottságának 1988-as felmérése szerint a Föld népessége átlagosan évi 2,4 mSv effektív dózisértéknyi természetes sugárterhelést kap, melynek kétharmada származik belső, míg egyharmada külső forrásból.

Kozmikus sugárzás Napból, galaktikus forrásokból Nagy energiájú töltött részecskék Egy részét a Föld mágneses tere eltéríti Légkör molekuláival ütközés Másodlagos sugárzás 3H és a 14C izotópok A kozmikus sugárzást a Napból, illetve galaktikus forrásokból származó nagy energiájú részecskék alkotják. A töltéssel rendelkező részecskék nagyobb hányadát Földünk mágneses tere eltéríti. [1] A légkör molekuláival ütköző részecskék azonban másodlagos kozmikus sugárzást váltanak ki, a molekulákat ionizálják. Ennek eredményeként jön létre a sarki fénynek nevezett jelenség. A kozmikus sugárzás a légkör molekuláival való ütközésben magreakciót is kiválthat. Az ekkor keletkező radionuklidok közül a két legjelentősebb a 3H és a 14C, melyek nagy mennyiségben jönnek létre és hosszúfelezési idejűek. [3] A tengerszint feletti magasság növekedésével a kozmikus sugárzás intenzitása is emelkedik, mivel a légkör szűrőfunkciója nagymértékben csökken sűrűségének csökkenésével. [3] 0,315 mSv/év

Földkéregi eredetű, terrsztrális Föld keletkezésekor létrejött radionuklidok és leányelemeik 238U és 232Th kis mennyiségben sok ásvány tartalmazza bomlási sorozatok anyaelemei α-, β-, γ- sugárzást is növelik 40K nagyobb mennyiségben van jelen önmagában növeli a háttérsugárzást A földkéregből származó, terresztriálisnak is nevezett sugárzást a 4,5 milliárd éve, a Föld keletkezésekor létrejött radionuklidok illetve azok leányelemei adják, melyek bolygónkon mindenhol megtalálhatóak különböző koncentrációban. [4] A földkéregből, környezetünk tárgyaiból származó, valamint az élő szervezetben (ez esetben belső terhelésről beszélünk) jelenlévő sugárzásért döntő mértékben három nuklid a felelős: a 238U, a 232Th ritkább elemek közé tartozik, de kis mennyiségben sok kőzetben, ásványban megtalálhatóak. Elsősorban a vulkáni eredetű bazalt és andezit valamint az agyagok tartalmazzák nagyobb mennyiségben. Ezek az izotópok egy-egy hosszú bomlási sor anyaelemei, ezért velük a sor többi tagja is megtalálható. Ezek különbözőképpen bomlanak, így az alfa-, a béta- és a gammasugárzást is növelik. 40K. Ezek mindegyike hosszú felezési idejű, és a Föld keletkezésekor épültek be a környezetbe. 2,1 mSv/év

Belső sugárzás Szervezetünkben átl. 3-4*1021 darab radioaktív izotóp Forrása: kozmikus és terresztrális, belélegzéssel, táplálkozással 16 millió bomlás/óra 19 μSv/év Belső sugárterhelés alatt a szervezetünkben jelenlévő radioaktív izotópok bomlása következtében jelentkező sugárterhelést értjük. Ennek nagyobb része a földkéregből származó, majd a szervezetbe jutó radioaktív anyagokból származik, de kis hányadban a kozmikus sugárzás hatására létrejövő izotópok is hozzájárulnak A testünket építő atomok egy része, átlagosan 3-4*1021 darab, bizonyos elemek radioaktív izotópjai. Hasonló a helyzet a táplálkozással és respirációval szervezetbe kerülő anyagok atomjaival. Egy részük a talajban található urán és tórium bomlásának termékei, a legnagyobb terhelés azonban a kálium 40-es tömegszámú izotópja adja. Ezen izotópok bomlás közben különféle ionizáló sugárzásokat bocsátanak ki. Minden órában közel 16 milliónyi ilyen bomlás következik be, ami körülbelül 190 µSv terhelést jelent évente. Ez a belső sugárterhelés a fogamzáspillanatától halálunkig végig kísér minket. [2] A légkörben, a kozmikus sugárzás következtében hosszú felezési idejű 3H és 14C is keletkezik, melyek biokémiai tulajdonságaik miatt az élő szervezetbe is képesek beépülni. Évi 12 µSv effektív dózissal járul hozzá a testünkbe beépülő 14C a háttérsugárzáshoz. [2,3]

TENORM Mesterséges beavatkozás által megnövelt természetes eredetű radioaktív anyagok Bauxitbányászat és –feldolgozás Geotermikus energia felhasználás Kőolaj és földgáz kitermelés Szénbányászat, széntüzelésű erőművek   U-sorozat Th-sorozat 40K Magyarország 200-2000 20-300 300-800 USA 100-600 30-300 100-1200 Németország 6-166 3-20 125-742 Ausztrália 2630

Mitől függ a természetes dózismennyiség ? Tengerszint feletti magasság Földrajzi helyzet Geológiai jellemzők (NORM) Időjárás Táplálkozási szokások Életmód Foglalkozás

Az egyes komponensek hozzájárulása az összdózishoz forrás mSv/év   kozmikus külső 0,3 12,5% belső 0,015 0,6% terresztrális 0,5 20,8% 1,6 66,7% összesen 2,4 100%

Köszönöm a figyelmet! Készítette: Törőcsik Andrea, Vegyészmérnök MSc