Településfejlesztési gyakorlatok a szocialista országokban Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) /201 5, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 Településfejlesztés igényének megjelenése a fejlett világban Fejlett világban a telfejl XX. sz. elején erősödik meg Fejlett világban a telfejl XX. sz. elején erősödik meg Telfejl célja: XIX. sz-ban kialakult gyáripar korszerűsítése 2 szempontból Telfejl célja: XIX. sz-ban kialakult gyáripar korszerűsítése 2 szempontból 1.Ny-Eu (NBr, Belg, Holl, Svédo, Németo): ipar jelentős modernizálása, nemzetgazdaság kor követelményéhez igazodó átalakítása 2.NBr, Fro: korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása  fővárosok körüli „alvóvárosok” létrehozása Fejlődésben megkésett (szoc. és fejlődő) országok épp ellenkezőleg (inkább XX. sz. közepe) Fejlődésben megkésett (szoc. és fejlődő) országok épp ellenkezőleg (inkább XX. sz. közepe) –Telfejl célja: még hiányos nemzeti ipar megteremtése

3 Településfejlesztés igényének megjelenése a fejlődő világban Fejlődő világ jelentős része (főleg Afr., D-Am.) Fejlődő világ jelentős része (főleg Afr., D-Am.) Ipari és kereskedelmi fejlesztési pólusok kiépítése (gyakran külföldi tőkebevonással) Ipari és kereskedelmi fejlesztési pólusok kiépítése (gyakran külföldi tőkebevonással) –Nemzetté válást jelképező fővárosok fejlesztése Ültetvénygazdálkodás erőteljes koncentrációja (D-Am)  tulajdonuktól megfosztott paraszti rétegek városokba áramlása Ültetvénygazdálkodás erőteljes koncentrációja (D-Am)  tulajdonuktól megfosztott paraszti rétegek városokba áramlása –Mg-ban már nem, városokban még nem találtak munkát  városi munkahelykínálat fejlesztésének szükségessége

A településpolitika megjelenése a szocialista országokban

5 Településfejlesztés igényének megjelenése Közép- és Kelet- Európában Kimaradtak a modern tőkés gyáripar XIX.- sz-i viharos gyorsaságú fejlődéséből Kimaradtak a modern tőkés gyáripar XIX.- sz-i viharos gyorsaságú fejlődéséből –II. vh kezdetekor: többnyire agrárországok –Gyengén fejlett gyáripar ágazati és területi koncentrációja –Ágazatilag főleg csak élelmiszeripar –Területileg max főváros + néhány közép- és kisváros –Kimaradtak a XIX. sz-i urbanizációs fázisból is Szoc. országok településpolitikája Szoc. országok településpolitikája –1960-as évek végén, 1970-es évek elején: településfejlesztés megjelenése –Központi gazdaságirányítás (tervgazdálkodás): erőltetett iparosítás  megkésett urbanizáció –Belső tőkehiány  szűkös erőforrások ésszerű hasznosítása –Települések kormányzati szintű kategorizálásai  ehhez rendelték a fejlesztéseket

6 Fővárosok fejlesztésének előnyben részesítése (főleg az 1960-as évekig) XIX. sz. elejéig nem volt szuverén állam  nem volt fővárosfejlesztés XIX. sz. elejéig nem volt szuverén állam  nem volt fővárosfejlesztés Államiság kialakulásától XX. sz. közepéig erőteljes fejlesztések Államiság kialakulásától XX. sz. közepéig erőteljes fejlesztések –De: kis országoknak csak korlátozott erőforrásai voltak erre –Trianon előtt csak Bécs és Budapest fejlődött –Varsó, Prága, Bukarest, Belgrád: elmaradt (Trianon után később is többcentrumú államok fővárosai lettek) II. vh. után: fővárosok megerősödtek, szinte robbanásszerűen naggyá nőttek (Varsó, Budapest, Bukarest, Belgrád, Szófia, Prága) II. vh. után: fővárosok megerősödtek, szinte robbanásszerűen naggyá nőttek (Varsó, Budapest, Bukarest, Belgrád, Szófia, Prága) –Adminisztratív eszközökkel is megnövelték a nagyvárosokat (pl. Nagy Budapest 18 falu + 6 előváros) De: 1960-as évektől (országonként eltérően) már növekedés adminisztratív korlátozása De: 1960-as évektől (országonként eltérően) már növekedés adminisztratív korlátozása –SZU, NDK, Románia, Bulgária: erősen korlátozott a szabad lehetetlen a beköltözés –Jugoszl., Lo., Mo.: fővárosi munkahelyhez kötött a beköltözés (bp.: lakás- és ingatlanszerzés is korlátozott  „sufnigyűrű”)

7 Középvárosok: fontos kategória Kelet-Közép-Európában 1. Részben: mai új államok fővárosai (pl. Pozsony) 2. Részben: új települések létrehozása: ún. szocialista városok –„Szocialista fejlesztés” eredményei –Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Nova Huta (Lo) Dimitrovo (Bulg) –Nemzeti tőkehiány pótlására élőmunka fokozott, extenzív hasznosítása (agrárium munkaerőfeleslegéből) –Fejlesztés céljára kijelölt településekre koncentrálták az ipari beruházásokat –A többi fejlesztés csak az iparfejlesztéshez kapcsolódott (  lakásépítések, jelentős késéssel infrastrukturális fejlesztések) Adminisztratív szerepkör (központi pénzeket a regionális központok osztották el) Adminisztratív szerepkör (központi pénzeket a regionális központok osztották el) –1970-es évek: magyar megyeszékhelyek felemelkedése (főleg a nem megyei jogú város megyeszékhelyeké, mert az egész megye fejlesztési támogatásai felett gazdálkodhattak)

88 20 ezer fő alatti kisvárosok: szocializmusban romlott a helyzetük 3 szempontból hátrány 1.Mezőgazdaság: elvesztették mg-i szervező funkciójukat (szöv állami felvásárlóknak adta a terményt) 2.Ipar: kimaradtak az iparosítási hullámból (így a kapcsolódó fejlesztésekből) is  1970-es évektől fogyó népességűek 3.Közigazgatás: elvesztették járási adminisztratív funkcióikat (1950-es évek: még szovjet mintára megye–járás–település), később Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia: megye– település, igaz kevesebb modern hivatali „kockaépület”

99 Településhálózat-fejlesztési modellek alkalmazása egy időben Művelői: elsősorban építészek lettek (kevésbé geográfusok, közgazdászok) Művelői: elsősorban építészek lettek (kevésbé geográfusok, közgazdászok) –Erősödő műszaki szemlélet (fejlesztés helyett a rendezés erősödése a tervezésben) –Területi és társadalmi szempontok háttérben szorulása Településfejlesztési tervek Településfejlesztési tervek –Csaknem minden szoc. országban egyformán polgárjogot nyertek –Nagyjából azonos célokat hirdetve –Ország vagy régió teljes településállományának egyidejű tanulmányozása  ország egészére kiterjedő településhálózat- fejlesztési koncepciók  tel-hál. fogalma Eredmény: dinamikusan növekvő centrumok mellett egyre több visszafejlődő tel  később a figyelem középpontjába centrum–periféria viszonya kerül Eredmény: dinamikusan növekvő centrumok mellett egyre több visszafejlődő tel  később a figyelem középpontjába centrum–periféria viszonya kerül

1010 Településhálózaton belüli kapcsolatok típusai Tel-k: nem elszigeteltek, függetlenek egymástól, hanem együttműködő rsz elemei (~ egy háló csomópontjai) Tel-k: nem elszigeteltek, függetlenek egymástól, hanem együttműködő rsz elemei (~ egy háló csomópontjai) –Rendszer egy elemének változtatása  rsz többi tagja is változik Műszaki szemléletű tel-hálózat: fizikai kapcsolatok Műszaki szemléletű tel-hálózat: fizikai kapcsolatok –Külső szemmel látható műszaki hálózatok: közl-i hálózatok, energiaszolgáltató rsz-ek (elektromos, gáz- és termékvezetékek) –Lehetővé teszik tel-ek közötti tartalmi (társ–gazd-i) kapcsolatok kialakulását Társadalmi–gazdasági kapcsolatok Társadalmi–gazdasági kapcsolatok –Tel-ket nem annyira a külső, látható elemek kapcsolják össze, hanem a bennük helyet kapó intézmények szerveződnek egységes hálózattá –Hatékony működés érdekében a társ–gazd-i kapcsolatok minden szférájában eltérő szintű intézmények (tevékenységek) megosztása  hierarchikus viszony van közöttük

1111 Bulgária: közigazgatási kérdések Településfejlesztési akciók összekapcsolása a 3 szintű területi közigazgatási rendszer 2 szintűvé átalakításával Településfejlesztési akciók összekapcsolása a 3 szintű területi közigazgatási rendszer 2 szintűvé átalakításával 1. Középszint: megyék (erősödő szerep 1959 után) 2. Területi alsószint: 10–15 ezer fős járások (1959-ig) –Kezdetben járásszékhelyek fejlesztése: alapfokúnál magasabb szintű intézmények létesítése + megközelíthetőségük javítása (utak, járatok) –Járások megszüntetésével járásszékelyek rosszul jártak 3. Települési szint: –Járásközpontokhoz tartozó falvak önállóságának meghagyása Nagyrégiók (3 db): szófiai, balkán, tengermelléki Nagyrégiók (3 db): szófiai, balkán, tengermelléki –Szófiai: iparfejlesztés –Balkán: mg-, ipar-, turizmusfejlesztés –Tengermellék: nemzetközi idegenforgalmi szerep

1212 Románia: etnikai kérdések Főváros fejlesztési prioritása (erős főváros nagy nemzet szimbóluma) Főváros fejlesztési prioritása (erős főváros nagy nemzet szimbóluma) Kárpátok külső (román) zónája: nehézipar (szénbányászat) Kárpátok külső (román) zónája: nehézipar (szénbányászat) Területszervezési intézkedések több alkalommal Területszervezési intézkedések több alkalommal –Történelmi országrészeken (Havasalföld, Moldva, Erdély): fejlesztési pólusok 1970-es évek egységes településhálózat-fejlesztési modell 1970-es évek egységes településhálózat-fejlesztési modell –1970-es évek: magyar és szász települési közösségek autonómiájának megszüntetése –Erős városhálózat kialakítása kormányzati szinten –Városokban lakásépítés szorgalmazása –Románok bevándorlásának elősegítése  városok nemzetiségi arányainak megváltozása 1980-as évek: magyarlakta falvakban csaknem szüneteltették a közigazgatást, majd falurombolás 1980-as évek: magyarlakta falvakban csaknem szüneteltették a közigazgatást, majd falurombolás

1313 Lengyelország: iparosítás kérdése Sziléziai iparvidék fejlődésének elősegítése Sziléziai iparvidék fejlődésének elősegítése Tengeri bázisok kiépítésének szükségessége  Északi vajdaságok településeinek fejlesztése Tengeri bázisok kiépítésének szükségessége  Északi vajdaságok településeinek fejlesztése Keleti vajdaságok fejlesztése: csak az 1970-es évektől Keleti vajdaságok fejlesztése: csak az 1970-es évektől

1414 Csehszlovákia: járásközpontok megtartása Korán, már 1960-as évek második felében: ország egészét átfogó településfejlesztési tervek Korán, már 1960-as évek második felében: ország egészét átfogó településfejlesztési tervek Fejlett, arányos városhálózatú sziléziai iparvidék: kisvároshálózat bővítése Fejlett, arányos városhálózatú sziléziai iparvidék: kisvároshálózat bővítése –könnyű- és élelmiszeripar telepítése Elmaradottabb Szlovákia: gyér városhálózat kibővítése Elmaradottabb Szlovákia: gyér városhálózat kibővítése –Új kohászati, vegyipari központok –Alacsony- és Magas-Tátra: igényes turisztikai központok kiépítése Nagyvárosok mérsékelt fejlesztése, kisvárosok fejlődésének biztosítása (járások  járásközpontok megtartása) Nagyvárosok mérsékelt fejlesztése, kisvárosok fejlődésének biztosítása (járások  járásközpontok megtartása)

1515 NDK: ellenpólusok kérdése Központi tervek: hol milyen beruházások valósuljanak meg Központi tervek: hol milyen beruházások valósuljanak meg Kelet-Berlin ellenpólusvárosainak kijelölése Kelet-Berlin ellenpólusvárosainak kijelölése –Drezda, Halle, Lipcse, Karl-Marx-Stadt Délen: sokrétű ipari körzet létrehozása Délen: sokrétű ipari körzet létrehozása Északi, főleg mg-i körzetek (Mecklenburg, Neubrandenburg, Pomeránia): nagyvárosi centrumok kifejlesztése Északi, főleg mg-i körzetek (Mecklenburg, Neubrandenburg, Pomeránia): nagyvárosi centrumok kifejlesztése

16 A hazai településpolitika története a szocializmus korai évtizedeiben

1717 Szocializmus korai évtizedei Szocialista terület- és településfejlesztési politikák két alapvető mozgatója (változó súllyal és sorrendben!): Szocialista terület- és településfejlesztési politikák két alapvető mozgatója (változó súllyal és sorrendben!): –1950-es évektől: termelés, gazdasági növekedés leghatékonyabb szolgálata  iparfejlesztés, Budapest kiemelése –1970-es évektől: indokolatlan területi különbségek csökkentése  Budapest ellenpólusai, megyeszékhelyek, szocialista városok 1985-től máig: 1985-től máig: –Hátrányos helyzetű (elmaradott) települések megközelítése

1818 Hidegháborús időszak Hatalmi központok és nagyvárosok fejlesztése  koncentráció irányába hatott Hatalmi központok és nagyvárosok fejlesztése  koncentráció irányába hatott –Területi egyenlőtlenségek fokozódtak –Agrártérségek leértékelődése az iparival szemben 1948–1949: felszámolták a területfejlesztéssel foglalkozó intézményeket 1948–1949: felszámolták a területfejlesztéssel foglalkozó intézményeket 1970-ig nincs központi területfejlesztési koncepció 1970-ig nincs központi területfejlesztési koncepció Területfejlesztési politika a GAZDASÁGFEJLESZTÉSI politika része! Területfejlesztési politika a GAZDASÁGFEJLESZTÉSI politika része!

es és 1960-as évek Gazdaságfejlesztési politika fő gerince: Gazdaságfejlesztési politika fő gerince: Extenzív iparfejlesztés a központokban Extenzív iparfejlesztés a központokban Beruházások velejárójának tekintették a területfejlesztést. Beruházások velejárójának tekintették a területfejlesztést. Első ötéves terv  sztálini ideológia: Első ötéves terv  sztálini ideológia: –Először a városokban következik be a gazdasági és társadalmi átalakulás. –Városok majd átformálják a falvakat. Hruscsov: „szocialista agrárvárosok” elképzelése Hruscsov: „szocialista agrárvárosok” elképzelése

20 Az 1951-es szabályozás

2121 Hazai településállomány 1951-es fejlesztési célú kategorizálása Budapest, Miskolc kiemelése Budapest, Miskolc kiemelése –„Osztályon felüli” települések –Beruházásokat mindenek előtt ide kívánták telepíteni –Jórészt politikai okokból Többi település különböző kategóriába sorolása Többi település különböző kategóriába sorolása NBr, Fro: korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása NBr, Fro: korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása –Fővárosok körüli „alvóvárosok” létrehozása

2222 A kiemelt fejlesztésre kijelölt települések 1951-ben

23 Települések kategorizálása 1951-ben (TERINT- Településrendezési Intézet) KategóriaTartalmi besorolásA településekA népesség száma (db) aránya (%) száma (1000 fő) aránya (%) Osztályon felüli Országos jelentőségű20, ,0 I.osztályúOrszágos jelentőségű732,27 II. osztályúTerületi jelentőségű672,106118,0 III/A. osztályúA helyi szükségletek kielégítésére korlátlanul fejleszthető , ,6 III/B. osztályúKorlátozottan fejleszthető, közeli másik településsel 2598,103815,0 III/C. osztályúBeruházás csak kivételes esetekben történhet , ,4 Összesen , ,0

2424 Erőteljes koncentráció Fejlesztései erőforrások szűkössége Fejlesztései erőforrások szűkössége Első két kategória: hazai tel-állomány alig 2,5%- a (lakosságarányban már jobb) Első két kategória: hazai tel-állomány alig 2,5%- a (lakosságarányban már jobb) Települések csaknem felében: gyakorlatilag mindenféle fejlesztés tiltása (lakások felújítása, építése is) Települések csaknem felében: gyakorlatilag mindenféle fejlesztés tiltása (lakások felújítása, építése is) Építési előírások: lakosság részéről induló településfejlesztési akciókat is akadályozták Építési előírások: lakosság részéről induló településfejlesztési akciókat is akadályozták

2525 Osztályba sorolás hatása a hazai településrendszerre Megerősödött ipari szerep Megerősödött ipari szerep –1950-es, 1960-as években létesített új városok (Dunaújváros, Kazincbarcika, Oroszlány, Komló, Várpalota, Ajka, Tiszaújváros, Százhalombatta) –Tatabánya, Ózd, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Dorog, Kiskunfélegyháza, Nyíregyháza Országos jelentőségű 75 településre átfogó rendezési tervet készítettek Országos jelentőségű 75 településre átfogó rendezési tervet készítettek –Leendő ipari üzemek helye –Üzemekhez kapcsolódó lakás és kommunális fejlesztések telepítése 1960-as évek: erőteljes ipari koncentráció  ásványkincsekben, építőanyagokban gazdagabb középhegységek dinamikus fejlődése  területi egyenlőtlenségek 1960-as évek: erőteljes ipari koncentráció  ásványkincsekben, építőanyagokban gazdagabb középhegységek dinamikus fejlődése  területi egyenlőtlenségek –Fokozta a főváros kiemelkedően gyors növekedése

26 50-es évek, legfőbb cél: Ipari és szocialista városok fejlesztése Munkásosztály településeinek előnyben részesítése (többi elhanyagolása árán is) 60-as évek: Kialakult egyenlőtlenségek miatt fokozódó társadalmi nyomás Megoldás: „termelőerők öröklött aránytalan területi struktúrájának átalakításával”  ipar decentralizálása Hátrányos helyzetű kistelepülések leszakadása fokozódik!

as és 1970-es évek Településhierarchián alapuló fejlesztési megközelítések Cél: településhálózatban keletkezett aránytalanságok felszámolása, újabbak kialakulásának megakadályozása. Eszköze: települések szerepkörökkel történő felruházása  ezek mentén történő fejlesztés

as besorolás 9 régióközpont és 9 régiótársközpont 66,5 %-a a településeknek mellékfalu kategóriába került Mellékfalvak: Fejlődésképtelenek minősítettek!!! Megszűnésre ítéltek!!!

Az 1971-es Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció és hatása

3030 Hazai településfejlesztés az új gazdasági mechanizmus árnyékában 1960-as évek: hazai településhálózat-fejlesztési koncepció kidolgozása 1960-as évek: hazai településhálózat-fejlesztési koncepció kidolgozása –Települések hierarchikus kategóriákba sorolása –Egyes kategóriákba sorolt települések fejlesztési keretinek megjelölése 1971: koncepció kormányzati rangra emelkedett 1971: koncepció kormányzati rangra emelkedett

: Országos Településhálózat- fejlesztési Koncepció (OTK) 1967-ben kezdték el kidolgozni Szerepkörök lehatárolása + hozzájuk rendelt fejlesztési elképzelések 67% falu  központi szerepkör nélküli kategória Legalsó szint már nem volt pusztulásra ítélve!!! Nem foglalkozott a hátrányos helyzetű területekkel. Alapvetően városfejlesztési koncepció!

: Országos Településhálózat- fejlesztési Koncepció (OTK) Egyenlőtlenségek csökkentését az egyes hierarchia szinteken belül kívánta megvalósítani  szintek között tovább fokozódtak a területi egyenlőtlenségek! Hajdú Zoltán szerint: OTK nem önmaga idézte elő a településhálózat torzulási folyamatait, hanem fölerősítette a gazdasági, társadalmi, politikai rendszerben meglévő koncentrációs folyamatokat. Településhierarchián alapuló fejlesztési elképzelésekkel csak 1985-ben szakítottak.

es Országos Településhálózat-fejlesztési koncepció, OTK 130 településre fordította a figyelmet 130 településre fordította a figyelmet –Többit megyei településhálózati kerettervek hatáskörébe utalta Hierarchikus, merev rend Hierarchikus, merev rend –Élen a főváros (növekedési ütem mérséklése, ipar szelektív fejlesztése) –5 vidéki nagyváros (Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs) –Megyeszékhelyek Szigorú alap az anyagi javak elosztásában, különböző funkciók területi rendszerének kiépítésében Szigorú alap az anyagi javak elosztásában, különböző funkciók területi rendszerének kiépítésében Besorolásban egyetemesség elve Besorolásban egyetemesség elve –Kategorizálás minden térségben azonos elvek alapján –Tekintet nélkül a helyi, táji adottságokra

3434 A települések kormányzati célú besorolása 1971-ben kategóriák Települések száma Népességi arány Országos központ 120,0 Kiemelt felsőfokú központ 58,1 Felső fokú központ 75,7 Részleges felső fokú központ 115,6 Középfokú központ 6512,6 Részleges középfokú központ 414,8 Kiemelt alsó fokú központ 1528,2 Alsó fokú központ 53713,0 Részleges alsó fokú központ 3034,1 Központi szerepkör nélkül ,9

3535 Tervezett városhierarchia az OTK szerint

3636 Modell új eleme: „központi szerepkör nélküli települések” Központi szerepkör nélküli településeket egy-egy kiemelt vagy alsó fokú központ hatáskörébe utalta Központi szerepkör nélküli településeket egy-egy kiemelt vagy alsó fokú központ hatáskörébe utalta Számos más szoc. ország is átvette Számos más szoc. ország is átvette Méretökonómiai elv: intézmények hatékonyabb működéséhez körzetközpont alapellátási szerepvállalása Méretökonómiai elv: intézmények hatékonyabb működéséhez körzetközpont alapellátási szerepvállalása Gyakorlati alkalmazás során erőteljesen eltorzult Gyakorlati alkalmazás során erőteljesen eltorzult Központi szerepkör nélküli településekről kivonultak/megszűntek a jól működő alapellátási elemek is Központi szerepkör nélküli településekről kivonultak/megszűntek a jól működő alapellátási elemek is –Általános iskola felső tagozata kivonulása –Falusi könyvtár megszűnése –Falusi művelődési ház (1950-es évek nagy vívmánya) megszűnése

3737 Településhálózati keretterv mint területi szerveződési modell Gazdálkodó szervek sémaként fogadták el intézményeik területi elhelyezésekor Gazdálkodó szervek sémaként fogadták el intézményeik területi elhelyezésekor MGTSZ-k összevonásakor: tsz-központ székhelye: legalább alsó fokú településen (falusi agrárértelmiség elvonzása) MGTSZ-k összevonásakor: tsz-központ székhelye: legalább alsó fokú településen (falusi agrárértelmiség elvonzása) Tagolt intézményhálózattal rendelkező irányító szervezetek (oktatás, egészségügy, kereskedelem, vállalatok) kötelezettségüknek érezték hálózatuk modellhez illesztését Tagolt intézményhálózattal rendelkező irányító szervezetek (oktatás, egészségügy, kereskedelem, vállalatok) kötelezettségüknek érezték hálózatuk modellhez illesztését –„Hatékonyság” érvényesítésére hivatkozva

3838 Kiemelt szerepkör nélküli települések társadalmi hátrányának fokozódása Más kelet-közép-európai országokban is alkalmaztak településfejlesztési politikákat Más kelet-közép-európai országokban is alkalmaztak településfejlesztési politikákat –Hazánkkal nagyjából egy időben –Némileg eltérően a magyar gyakorlattól Elméleti hibák a végrehajtás során ütköztek ki leginkább Elméleti hibák a végrehajtás során ütköztek ki leginkább –Egységes rendező elvek –Agglomerálódó térségek sajátossága –Alsófokú körzetek kijelölésének problémái –Dinamikus fejlődés hipotézise

3939 Egységes rendező elvek Ország minden térségében egységes rendező elvek szerint épült fel a tel-k térbeli tagozódása Ország minden térségében egységes rendező elvek szerint épült fel a tel-k térbeli tagozódása –Nem vette figyelembe, hogy egyes országrészeken a tel- állomány eltérő fejlettségi szintű Alföld: nagy határú, ritka állományú mezővárosi hálózata tanyás térségekkel Alföld: nagy határú, ritka állományú mezővárosi hálózata tanyás térségekkel –Főleg mezővárosok falvak nélkül  egyes mezővárosok esetében is funkciókorlátozás É-Mo, É-Dtúl: aprófalvas térségek É-Mo, É-Dtúl: aprófalvas térségek –Hiányoznak a nagyobb települések  funkciókorlátozás Ny-Mo (Győr-MS, Vas, Zala): még jobb a helyzet Ny-Mo (Győr-MS, Vas, Zala): még jobb a helyzet –Került legközelebb egymáshoz az elméleti modell és a gyakorlati megoldás

4040 Agglomerálódó térségek sajátossága OTK nem számolt azzal, hogy a szerves fejlődés során kialakult agglomerációkban a területi kapcsolatok nem hierarchikus módon alakulnak OTK nem számolt azzal, hogy a szerves fejlődés során kialakult agglomerációkban a területi kapcsolatok nem hierarchikus módon alakulnak A tel-k nem elsősorban egymással, hanem az aggl. központjával alkotnak kölcsönösen kapcsolatot A tel-k nem elsősorban egymással, hanem az aggl. központjával alkotnak kölcsönösen kapcsolatot Nem alakul ki klasszikus térségközpontok és vidéke kapcsolat (az agglomeráció kisvárosai és falvai is a nagyváros felé vonzódnak) Nem alakul ki klasszikus térségközpontok és vidéke kapcsolat (az agglomeráció kisvárosai és falvai is a nagyváros felé vonzódnak)

4141 Alsó fokú körzetek kijelölésének problémái Alsó fokú körzetek kijelölésekor a gyakorlatban kivitelezhetetlen javaslatok születtek Alsó fokú körzetek kijelölésekor a gyakorlatban kivitelezhetetlen javaslatok születtek Etnikai, vallási különbségek figyelmen kívül hagyása Etnikai, vallási különbségek figyelmen kívül hagyása Esetenként olyan tel-k váltak körzetközponttá Esetenként olyan tel-k váltak körzetközponttá –Amelyek és a hatáskörükbe vont tel-k között történelmileg kialakult feszültségek lappangtak –Vonzáskörzetükből nehezen voltak megközelíthetők

4242 Dinamikus fejlődés hibás hipotézise Településfejlesztési program hátterében dinamikusan fejlődő gazdasági és népességnövekedés Településfejlesztési program hátterében dinamikusan fejlődő gazdasági és népességnövekedés Nem támaszkodott reális alapokra az OTK Nem támaszkodott reális alapokra az OTK Olajárrobbanás (1973, 1979), globális gazdasági recesszió (1982) Olajárrobbanás (1973, 1979), globális gazdasági recesszió (1982) –Ipar (különösen nehézipar) válsága  ipari alapú szocialista közép- és nagyvárosfejlesztés kérdőjelei 1980-as évektől már fogyó népesség országosan 1980-as évektől már fogyó népesség országosan –Kisfalvak természetes szaporodása nem tudta pótolni a „településfejlesztés” okozta vándorlási veszteséget

4343 OTK nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Kiemelt szerepkör nélküli települések társadalmi hátrányának fokozódása Kiemelt szerepkör nélküli települések társadalmi hátrányának fokozódása –Elvándorlás felgyorsulása –Helyi fejlesztések megszűnése –Helyi közigazgatás szervezeti egységeinek felszámolódása Közlekedési kapcsolatok átrendeződése további hátrány Közlekedési kapcsolatok átrendeződése további hátrány –Vasúti szárnyvonalak felszámolása  lazuló járásközi kapcsolatok, térségek fokozódó elzártsága Különböző kategóriába sorolt települések vezetői magukat hátrányos helyzetűnek igyekeztek feltüntetni  1980-as évek: OTK társadalmi méretű viták kereszttüzében Különböző kategóriába sorolt települések vezetői magukat hátrányos helyzetűnek igyekeztek feltüntetni  1980-as évek: OTK társadalmi méretű viták kereszttüzében –De: 1970-es, 1980-as évek: várossá nyilvánítások lényegében az OTK által kijelölt központokban 1985: kormányhatározat hatályon kívül helyezése 1985: kormányhatározat hatályon kívül helyezése