MONITORING FELADATOK A 2. VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVBEN ORSZÁGOS FÓRUM A FELSZÍN ALATTI VIZEK MONITORING- VIZSGÁLATÁNAK HELYZETE ÉS JÖVŐJE A FELÜLVIZSGÁLT VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV ALAPJÁN TAHY ÁGNES

Definíció, típusai Mennyiségi monitoring Kémiai monitoring Az első és második VGT monitoring- rendszere A jövőbeli elképzelés Megvalósítási lehetőségek, források TARTALOM – FELSZÍN ALATTI VIZEK

A monitoring célja, hogy a vizek állapota minden egyes vízgyűjtő kerületben összefüggő és átfogó módon áttekinthető legyen. A monitoring program a mintavétel, a vizsgálat, és a kiértékelés összesége, amely alapján információ keletkezik a vizek aktuális állapotáról és a trendekről. A felszín alatti vizek esetében a programok a kémiai és a mennyiségi állapot monitoringjára terjednek ki a víztesteken, valamint egyes védett területekre. 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól A FELSZÍN ALATTI MONITORING

Mennyiségi monitoring –Vízszint (és vízhozam) Kémiai monitoring –vezetőképesség és szennyezőanyagok –Feltáró (hatásvizsgálat, tendencia, kockázat elemzés) –Operatív (nem jó állapotú, vagy kockázatos víztesteken a feltáró program közötti időszakban Védett területek monitoringja  Ivóvízbázisok  Nitrátérzékeny területek  Természetvédelmi területek FAV MONITORING ELEMEI

Vízrajzi tevékenység (45/2014. (XI. 23.) BM rendelet szerint) Vízszint- (nyomás-) és vízhozammérés OVF és VIZIG-ek vízrajzi szolgálata Magyar Főldtani és Geofizikai Intézet - vízszintmérés (nyomásmérés) Engedélyesek – üzemi mérések – termelés, vízhozam, vízszint, hőmérséklet - OSAP MENNYISÉGI MONITORING

Mennyiségi program víztestenként VIZIGMFGIENG sekély porózus porózus porózus termál2320 karszt termál karszt205 sekély hegyvidéki4663 hegyvidéki25511 források (hozammérés)52 egyéb22

Közel 5000 állomásból a VKI keretében 1729 kútban mérnek vízszintet és 119 helyen vízhozamot Problémák: megrongálódás, lopás, kiszáradás, mérőműszer hiba VGT2 újdonság az állapotértékelés modellezéssel: DTKH, Bükk, és porózus medence modellek MENNYISÉGI MONITORING

Cél: víztestek és változások nyomonkövetése, a terhelések hatásának mintaterületi elvű megfigyelése 4 féle feltáró: 823 db állami db engedélyes 4 féle operatív: 321 db állami db engedélyes Védett területek: „kettő monitoring egyben” – ivóvízbázison 1408 pont, nitrátérzékeny 1763 pont Problémák: megrongálódás, eltömődés, kiszáradás, gyenge vízadóképesség, adatszolgáltatás hiányos, üzemeltető nem mért (főleg termál kutaknál hiányos) A KÉMIAI MONITORING

A FAV monitoring legköltségesebb eleme az állomás létesítése és fenntartása FAV MONITORING OBJEKTUM

Feltáró monitoring program S1: sérülékeny külterületi – évente kétszer alapkémia, hatévente peszticidek és nehézfémek S2: sérülékeny belterületi - évente kétszer alapkémia, hatévente ipari szennyezőanyagok és peszticidek S3: védett rétegvíz – évente alapkémia, hatévente 21/2002. KöViM rendelet szerinti felmérés S4: termálvíz – hatévente alapkémia Operatív monitoring program O1: évente kétszer az alapkémia paraméterek O2: évente négy mérés alapkémia paraméterekre az ivóvíz-termelők, kivéve védett vízadókat szűrőző O1 program szerint O3: évente egyszer peszticidek és alapkémia paraméterek az O1, vagy O2 program szerint O4: alifás klórozott szénhidrogénekre évi egy mérés és alapkémia paraméterek az O1, vagy O2 program szerint A KÉMIAI MONITORING

A MINTATERÜLETI ELVŰ MONITORING

VIZIG-ek 280 ponton 454 minta évente Kormányhivatalok 543 ponton 1066 minta évente, ebből 30 ponton évi 1x növényvédőszer, 18 ponton évi 1x halogénezett alifás CH Engedélyes kutak monitoringja ponton évi minta, illetve termálnál 6 évenként 1 minta OSAP1375 statisztikai adatszolgáltatás – adatgyűjtés – FAVIM adatbázisba betöltés probléma, hogy statisztikai törvény alá tartozik Általában 4-5% adathiány tárgyévenként Kiegészítő (ex-ante) monitoring 2015-ben: nehézfém és szerves szennyezőanyag mérés 320 ponton egyszeri mintavétel (jelenleg folyamatban) A KÉMIAI MONITORING

A FAV MONITORING

Sok szereplős végrehajtás, ezért OVF koordináció és adatbázis menedzselés és BM (FM/ME) utasítás szerinti végrehajtás BM-ME közös üzemeltetési útmutató (leírás), monitoring pontok jegyzéke tételes mérőprogram, komponenskör értelmezése és segédtáblák az adatfeltöltéshez, alkalmazható laborvizsgáló módszerek leírása, mintavételi jegyzőkönyvek szempontjai határidők, elérhetőségek Állapotértékeléshez történő felhasználás kritérium a megbízhatóság Monitoring kiértékelése – visszacsatolás a vizsgálatot végzők felé Szervezeti felépítés: KTF (OKTF), illetve KH (ME), továbbá MFGI-OVF - kommunikáció az államigazgatáson belül… Engedélyesekkel kommunikáció a VIZIG-en keresztül

A FAV MONITORING KÖLTSÉGEI A költségek becsléseken alapulnak, mivel csak a vízügyi igazgatási szerveknél van olyan költségvetési nyilvántartási rendszer, hogy azonosíthatók a pénzfelhasználások. Az elmúlt VGT periódus VKI monitoring üzemeltetési költségei: VIZIG 40 millió Ft (+ FEV Hidromorfológia 160 millió Ft) MFGI 2 millió Ft KTF 70 millió Ft Üzemeltetők 95 millió Ft + nem VKI üzemi monitoring 480 millió Ft Jövőbeli monitoring becsült költségei: VIZIG 55 millió Ft MFGI 2 millió Ft KTF 85 millió Ft (veszélyes anyag komponenskörtől függően 100 millió Ft) Üzemeltetők 100 millió Ft + nem VKI üzemi monitoring 500 millió Ft

A FAV MONITORING JÖVŐ Alapvetően nincs szükség jelentős módosításra a monitoringban, kisebb bővítések: Forrás és csatorna hozammérések Nitrát Irányelv miatt sekély monitoring bővítés as KEHOP monitoring forrás (4,8 mdFt) keretében: Felszín alatti vizek kémiai monitoringhálózatának fejlesztése: kutak felújítása, új kutak fúrása kb. 100 db kút, kb. 200 millió Ft. Vízrajzi eszközfejlesztések (FEV és FAV nem választható szét kb. 1 milliárd) Informatikai és adatmenedzsment fejlesztések azonban szükségesek: FAV adatBANK (OKIR, VIZIR…, adatmenedzser) Modell fejlesztések folytatása OSAP1375 adatszolgáltatás leszakítása a statsztikai törvényről és lényegében tartalmi és formai változtatás nélkül vízgazdálkodási törvény alapján folytatni ugyanazt.

A FAV CÉLKITŰZÉSEK A szervezeti együttműködés javítása államigazgatáson belül:  feladatellátás képessége  feladatellátás ára  finanszírozási mód (szűk 4 mdFt/év átcsoportosítás, )  együttműködési megállapodás Egyértelmű irányítás és koordináció Engedélyesekkel az együttműködés erősítése FAV adatBANK létrehozása és működtetése (mindenki bankja, nemcsak azé aki kezeli), adatbázisok összehangolása Modellezéssel a monitoring kényszerek csökkentése

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!