A Zala-folyó lefejezése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
N A GY K A N I ZS A az ezredforduló városa. ALPOK-ADRIA MUNKAKÖZÖSSÉG DRÁVA-MURA EUROKISRÉGIÓ NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NAGYKANIZSAI.
Advertisements

Víz világnapja 2014.
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
EXIT.
Vizek a mélyben és a felszínen
Szaknyelvi és terminológiai ismeretek SZTE 2010 Kiss Gábor TINTA Könyvkiadó, kissgabo kukac tintakiado pont hu.
INFOÉRA 2006 Kombinatorika
Nyelv és nyelvjárás. A magyar nyelvjárások osztályozása
A VÖLGYEK ÉS A VÖLGYHÁLÓZAT TÍPUSAI
Géczi Glória III.évf.geográfus ELTE TTK
A folyók földrajza.
Folyók potamológia.
A Balaton földrajza.
Magyarország Kisalföld - Alpokalja.
Magyarország Kisalföld - Alpokalja.
Dunántúli-dombság TER.: km2.
Készítette: Veréb Katalin III. meteorológus
Ausztria Valacsay András.
Vegetáció- és tájtörténet II.
Nova Alpin Kft Bomboly bánya vágatstabilizálás és lezárás 2012.
Bada et al A PANNON MEDENCE KIALAKULÁSA, AZ ALFÖLD NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI VÁZLATA.
A Közép-Dunántúli Régió természeti környezete és természeti erőforrásai geográfus III.
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
A mogyoródi sivatagi kéreg vizsgálata
A magyarországi folyószabályozások geomorfológiai vonatkozásai
Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei-szigeten Dr Mari László cikke alapján.
Nyomelem eloszlási típusok természethez közeli állapotú ártéri területek talajaiban és üledékeiben ( A Háros –sziget mintaterület alapján) Győry Sándor.
Egy pleisztocén vezérszint a Kárpát-medencében: a Bag Tefra Lendvay Márton geográfus III X. 25.
Az almásfüzitői-zagytározók környzetgeomorfólogiai viszonyai
Axiális szegregáció forgó hengerben Németh András mérnök-fizikus, IV. évf.
A Sió környezete és élővilága
történelmi integrációi
Magyarország természeti kincsei
Drávamenti-síkság és az Ormánság
Kisalföld.
Földrajzi nevek helyesírása
Machu Picchu Az Öreg csúcs.
Folyók felszínformálása
Hazánk tavai
A mésztartalomhoz köthető felszínfejlődés a Kőszegi-hegységben Készítette: Stéger Anett Földrajz BSc III
Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások a Kárpát-medencében térben és időben Készítette: Hermann Orsolya Földrajz Bsc, III. évfolyam.
Mari László: A Szentendrei-sziget kialakulása és felszínének fejlődése a holocénban Készítette: Győri Dániel Földrajz BSc. 3. évf.
Gábris Gyula-Mari László: A Zala-folyó lefejezése Földrajzi Értesítő LVI. Évf füzet, pp Készítette: Szabó Katalin
Gábris Gyula – Mari László: A Zala-folyó lefejezése
Földrengések okozta üledékformációs szerkezetek (szeizmitek) a Kistarcsa környéki pliocén kavicsösszletben Készítette: Molnár Balázs Földrajz Bsc. III.
Bevezetés I. Ősföldrajzi, geomorfológiai vizsgálatok
A gerecsei és budai-hegységi termálkarszt fejlődésének összehasonlító vizsgálata a forrásmészkövek alapján a felső-pannóniai emelettől napjainkig Varga.
A SZÁRAZ TERÜLETEK FELSZÍNALAKULÁSA
Készítette: Bíró Balázs III. éves Földrajz BSc Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajza.
Suvadásos formák a Tolnai-dombság löszös területein
Mésztartalomhoz köthető felszínfejlődés a Kőszegi-hegységben VERESS Márton – SZABÓ Levente – ZENTAI Zoltán Földrajzi Értesítő XLVII. évf. 1998/4 Horváth.
Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Készítette:
Az árkos erózió vizsgálata a Tetves-patak vízgyűjtőjén Jakab Gergely – Kertész Ádám- Papp Sándor Földrajzi Értesítő LIV. Évf füzet, pp
Folyóvíz felszínformálása Csak eljegesedett és sivatagos területen nincs A munkavégző képesség függ: a, meder esésétől (áramlás sebessége) b, vízhozamtól.
Biológia emelt szintű érettségi - Kleininger
Őskor és ókortörténet A paleolitikum Agócs Nándor
BUDAPEST-KUPA Összefoglaló
A folyó élete.
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA szakmai FÓRUM
A VÖLGYEK ÉS A VÖLGYHÁLÓZAT TÍPUSAI
Tartalom Felszíni vizek A folyó részei A folyó részei képekben
A Duna mederváltozásai Baja környékén
Hazánk nagytájainak természeti és társadalmi-gazdasági képe
Magyarország vízrajza
Magyarország Kisalföld - Alpokalja.
Készítette: Koleszár Gábor
Kirándulás a Mura-vidéken és a Dráva vonzásában
13. FOLYAMI ERÓZIÓ.
Velünk élő középkor Forrás:
Dunántúli-dombság TER.: km2.
Előadás másolata:

A Zala-folyó lefejezése Gábris Gyula és Mari László cikkének összefoglalása (Földrajzi Értesítő 2007. LVI. évf. 1-2. füzet, pp.39-50.) Tolnai Gábor Földrajz BSc. III. évf.

Szalafő – Balaton 126 km Átl. 6 m3/s A Zala-folyó: Szalafő – Balaton 126 km Átl. 6 m3/s Miért így fut? Kaptúra Eredetileg ÉK-felé folyt: Lóczy L. (1913), Cholnoky J. (1918) Kéz A. (1943)

Ősföldrajzi előzmények: Pliocén vége: Fluviolakusztrikus – rendszer: Duna: É – D Alpi mellékfolyói (Rába, Mura, Dráva): kavicsos hordalékkúpok Forrás: termtud.akg.hu

Keszthely – Gleichenbergi-hátság emelkedése: Alsópleisztocén: Keszthely – Gleichenbergi-hátság emelkedése: Duna a Visegrádi-szoros felé Alpi mellékfolyók hosszabb hordalékkúpja Günz: építés helyett bevágás, teraszos völgyek Zala teraszai: Ős-Rába kavicsának áthalmozása

A Zala teraszai: 3 jól fejlett + 1 nehezen követhető: Bulla Béla 1941 Türje Pókaszepetk

A Zala teraszai: V.: határozott lépcsővel elkülönül, ÉK felé folytatódik IV.: két irányban is  bifurkáció (középső pleisztocén: mindel) Alsó Zala hátravágódása (sülly. erózióbázis) Zala – Rába közötti hátság emelk. (ma völgyi vízválasztó) É-D irány A Zala-kaptura környékének geomorfológiai vázlata

Felső pleisztocén:  Zala követi (würm közepe) Balaton vonalában süllyedék  Zala követi nincsenek teraszok völgyi vízválasztó