N GUYEN K RISZTINA Koreai vallások, MA JINOGI KUT ( 진오기굿 )
Bibliográfia Chung, M.-S. (Ed.) (2013). Encyclopedia of Korean folklore and traditional culture vol. II: Encyclopedia of Korean folk beliefs (pp ). Seoul, Korea: The National Folk Museum of Korea, 길잡이미디어. Grim, J. A. (2003). Chaesu kut – A Korean shamanistic performance. In C. Chilson & P. Knecht (Eds.), Shamans in Asia (p. 98). London, England: Routledge. Kendall, L. (1985). Death and taxes: A Korean approach to hell. Transactions of the Korea Branch of the Royal Asiatic Society, 60, Lee, J.-Y. (1981). Korean shamanistic rituals (pp ). Berlin, Germany: Walter de Gruyter. Lee, K.-K. (1984). The concept of ancestors and ancestor worship in Korea. Asian Ethnology, 43(2), Mills, S. (2007). Healing rythms: The world of South Korea’s east coast hereditary shamans (pp ). Farnham, England: Ashgate Publishing, Ltd. Seo, D.-S. (1999). The Legend of princess paritegi. Koreana, 13(2), Képek ▫(1, 4) Retrieved February, 28, ▫(3) %EB%8B%A4%EB%A5%B8-%EC%A3%BD%EC%9D%8C. Retrieved February, 28, ▫(7, 8) Retrieved February, 27, ▫(9) Chung, M.-S. (Ed.) (2013). Encyclopedia of Korean folklore and traditional culture vol. II: Encyclopedia of Korean folk beliefs (pp ). Seoul, Korea: The National Folk Museum of Korea, 길잡이미디어.
Általánosságban a halottak lelkeihez kapcsolódó rituálékról a boldogtalan lelkek átsegítése egy jobb helyre [avagy a buddhista paradicsomba – koreaiul: 정토 (jeongto, 淨土 ), 극락세계 (geuknak segye, 極樂世界 )] a gyászoló család fájdalmának enyhítése saryeong kut [ 사령굿 ( 死靈 )]: a halottak számára tartott rituálék keleti régiókban: ogu kut ( 오구굿 ) Gyeonggi-tartományban: jinogi kut ( 진 혼귀굿, 지노귀굿, 지로귀굿 ) Jeolla-tartományban: ssikkim kut ( 씻김굿 ) Hamgyeong környékén: mangmugi ( 망무기 ) stb. ssikkim kut
Jinogi: a szó etimológiája rituálé elnevezésének eredete vitatott jinhongwi kut ( 진혼귀굿 / 鎭魂鬼 ): „a halott szellemének megnyugtatása” jinogwi kut ( 지노귀굿 / 指路鬼 ): „ az út mutatása a szellemeknek” vagy eredeti koreai kifejezés?
A szertartás mögött: A rosszindulatú szellemek a lelkek átkelése egy jobb világra – legyenek tiszták, neheztelésektől mentesek a halott lelkekben sok a han - a szertartás fő feladata a szellemek megszabadítása ettől az elhunyt szellemének és a gyászoló családnak a feladata: a megoldatlan problémák tisztázása az itt ragadt szellemek rosszindulatúak, az élők számára (betegségek formájában) problémákat idéznek elő kifejezetten veszélyes szellemek: baleset vagy betegség folytán hunytak el, feladatukat az életben nem töltötték be a lelkek megbékítése fontos a család és a közösség érdekében
A szertartás tipológiája Elvégzésének ideje szerintKomplexitása, mérete szerint ▫jarigeoji jinogi ( 자리걷이 진 오기 ) ▫jinjinogi ( 진진오기 ) ▫mugeun jinogi ( 묵은진오기 ) ▫pyeongjinogi ( 평진오기 ) ▫eolsaenam ( 얼새남 ) ▫pyeongsaenam ( 평새남 ) ▫cheongeunsaenam ( 천근새남 ) ▫ssangyesaenam ( 쌍계새남 )
A szertartás előkészítése
A szertartás felépítése öt nagyobb rész: ▫(1) A rituálé helyszínének megtisztítása ▫(2) Különféle előkészületek az elhunyt átsegítésére (tisztelegés istenek, szellemek előtt) ▫(3) Az elhunyt útnak indítása ▫(4) A lélek útnak indulásának megerősítése ▫(5) A szertartás helyszínének rendbetétele
Egy szertartás menete (Kendall, 1985) a lélek útnak indítását egy egész éjszakán át tartó kut előzi meg (étel felajánlása az isteneknek, szellemeknek; az elődök fogadása) kinti szertartás: (a másvilág tíz királyának szertartása) sámán, mint a halál hírnöke sámán, mint Bari gongju pénzt kérése a jelenlevőktől, hogy a kasimunon keresztül a lelkek távozhassanak a családtagok által kifeszített hosszú anyagdarabok szétvágás - a pokolból vezető út és a Lótusz Paradicsomba tartó út elvágása a lélek távozik