Dr. TAR GYÖNGYI Hargita Megye Egészségügyi Igazgatósága

ELŐZMÉNYEK:  Magyarországon 165 fekvőbeteg intézmény (kórház) működik, amelyből 116 önkormányzati tulajdonban van. A lakosság többségében az önkormányzatok által fenntartott egészségügyi intézmények szolgáltatásait veszi igénybe

 A tulajdonost, illetve fenntartót terhelő legfontosabb kötelezettségek az alapítással, az intézmény működését szabályozó dokumentumok jóváhagyásával, a személyi és tárgyi feltételek biztosításával, a működés folyamatos felügyeletével és ellenőrzésével, a vezetői struktúra alakításával, a vezetők feletti munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatosak.  A széles körű kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételrendszer azonban az önkormányzatoknál nem teremtődött meg.

 A fenntartók a kórházak gazdálkodásának érdemi befolyásolásához szükséges információkkal, továbbá a tárgyi feltételek biztosításához megfelelő anyagi eszközökkel nem rendelkeznek.  Az információhiány főként a költségvetési előirányzatok, illetve a kórházakban folyó szakmai tevékenység meghatározása és a kettő összhangjának megteremtése terén volt tetten érhető, míg a fejlesztési források elégtelensége a gép-műszerállomány pótlása terén okozott gondot.

 Az önkormányzatok és hivatalaik az irányító, ellenőrző munkához többnyire nem rendelkeznek olyan szakembergárdával, amely képes lenne megítélni a kórházakban folyó szakmai tevékenység tényleges színvonalát, gazdasági kihatásait, mérlegelni a feladatellátás és a gazdálkodás kölcsönös összefüggéseit.  Ilyen módon a tulajdonosi ellenőrzések sem nyújtottak kellő információt a törvények által biztosított jogosítványok gyakorlásához, a kapacitások és feladatstruktúrák meghatározásához, a kialakult pénzügyi helyzet kiváltó okainak mélyreható elemzéséhez, a gondok végleges orvoslását jelentő intézkedések megtételéhez.

 A kórházak pénzügyi gondjai általában ráirányították az önkormányzatok figyelmét a menedzsment tevékenységre. Gyakoribbá váltak a vezetők beszámoltatásai, a tevékenységük értékelése. A vezetési modell átalakításával, új pályázatok kiírásával, az alkalmatlannak minősített vezetők leváltásával igyekeztek megteremteni a hatékonyabb intézményvezetés feltételeit.  A fejlesztések nem mindig kapcsolódtak meglevő szakmapolitikai elképzelésekhez. A döntések során a tulajdonosok lakossági igényekre hivatkozó érvelése volt az elsődleges szempont, nem kapott kellő hangsúlyt a működtetés többletforrásai meglétének vagy az indokolt ellátási szükségleteknek a vizsgálata.

 Rendelkezésre állt egy hosszas és sokrétű egészségpolitikai tapasztalat  Létrejöttek kormányszintű kapcsolatok, Romániában magyar egészségügyi minisztert neveztek ki  Létezett a szakirodalom könnyen (anyanyelven!) hozzáférhető széles tárháza  Biztosan lett volna szakmai együttműködési készség is…

 Cseke Attila egészségügyi miniszter (2010 június 17):  A kórházak megfelelő működtetésére a legjobb módszer ezek decentralizációja. Jelen esetben az országban működő 435 kórház vezetőségét központosítottan, az egészségügyi miniszter nevezi ki.  Ez egy rosszul működő rendszer, hiszen ilyen nagyszámú intézménynek a központosított működtetése átláthatatlanná válik. Nehéz a kórházak igényeire kellő rálátással lenni és ezeket kielégíteni, így a megoldást a decentralizálás jelentheti. Az eddigi központi irányítás helyett ezentúl az önkormányzatoknak nagyobb beleszólásuk lesz az intézmények igazgatásába.

 Cseke Attila miniszter szerint pozitívuma a decentralizációnak az is, hogy a(z önkormányzati) vezetők ezentúl a közösség érdeke szerint az orvosi szolgáltatásokba is beavatkozhatnak. Az elképzelések szerint a 435 működő kórházból 373-at vonnak ki a központosított irányítás alól, a fennmaradó 62, köztük közérdekű intézetek és a fontos egyetemi központokban lévő oktatási tevékenységben is részt vevő megyei sürgősségi kórházak a minisztérium hatáskörében maradnak.  2010 júliusban az önkormányzatok 75%-a nekik rendelt átvette a kórházakat

 Következtetésképpen, az egészségügyi miniszter úgy döntött, hogy átszervezi a hazai kórházi rendszert: a létező 435 egészségügyi intézmény közül 182 megszűnik önálló jogi személyiségként létezni. Az intézkedés a szaktárcának alárendelt és a decentralizált kórházakra egyaránt vonatkozik. Utóbbiak esetében a miniszter hónapok óta egyeztet a helyi önkormányzatokkal, akik nem veszik jónéven, hogy a tárcavezető beleavatkozik az ő dolgukba. Ám Cseke Attila kitart elhatározása mellett. Szerinte az átszervezés során megfelelő betegellátási rendszer alakul majd ki február

 Vissza az 2003-as jelentéséhez! 5 év tapasztalata:

 A széles körű kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételrendszer az önkormányzatoknál nem teremtődött meg  Az önkormányzatok a kórházak gazdálkodásának érdemi befolyásolásához szükséges információkkal, továbbá a tárgyi feltételek biztosításához megfelelő anyagi eszközökkel nem rendelkeznek.  nem rendelkeznek olyan szakembergárdával, amely képes lenne megítélni a kórházakban folyó szakmai tevékenység tényleges színvonalát, gazdasági kihatásait, mérlegelni a feladatellátás és a gazdálkodás kölcsönös összefüggéseit.

 A fejlesztések nem mindig kapcsolódnak meglevő szakmapolitikai elképzelésekhez  Nálunk is a vezetők leváltásával és politikai kinevezésekkel igyekeznek megteremteni a hatékonyabb intézményvezetés feltételeit. Kellett nekünk decentralizáció?!?