Magyar Kórházszövetség XXVII. Kongresszusa Debrecen, 2015. április 22-24. Sürgősségi Ellátás Szekció 15.45-18.00 Emberi erőforrás képzés és menedzsment a sürgősségi ellátásban Betlehem József Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet

Sürgősségi szakápoló, mentőápoló szakképesítések létszámai hazánkban

Mentőtiszt szakképezettség létszámai hazánkban

Országos megoszlás

iskolai rendszeren kívüli A HAZAI SÜRGŐSSÉGI SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK (Nem orvos szakképzettség és szakképesítések) KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉSEK FELSŐFOKÚ KÉPZÉSEK Eü szakközépiskola alap szakképesítés (OKJ 52 723 XX): - Gyakorló ápoló (2 év) - Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló (2 év) - Gyakorló mentőápoló (2 év) szakképesítés- ráépülés (OKJ 55 723 XX): - ápoló (1 év) - cs. és gy. ápoló (1 év) - mentőápoló (0,5 év) BSc: ápolás és betegellátás alapszak - ápolás szakirány - mentőtiszt szakirány MSc: - ápolás Szi. továbbképzés: - akut betegellátó - sürgősségi és triage szakápoló, - intenzív szakápoló iskolai rendszerű Szakirányú szakképzés alap szakképesítés (OKJ 52 723 XX): - gyakorló mentőápoló (1400-1700 óra) - stb. szakképesítés-ráépülés (OKJ 55 723 XX): - felnőtt intenzív szakápoló (1100-1440 óra) - gyermek intenzív szakápoló (1100-1440 óra) sürgősségi szakápoló (1100-1440 óra) mentőápoló (360-440 óra) 150/2012. (VII. 6.) Korm. Rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről iskolai rendszeren kívüli SZAKMACSOPORTOS TOVÁBBKÉPZÉSEK (5 évente) KÖTELEZŐ + SZABADON VÁLASZTHATÓ NEM MINŐSÍTETT TANFOLYAMOK, TRÉNINGEK

? KIRE IS VAN SZÜKSÉG A HAZAI SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁSBAN? A HAZAI SÜRGŐSSÉGI SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK (Nem orvos szakképzettség és szakképesítések) KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉSEK FELSŐFOKÚ KÉPZÉSEK Eü szakközépiskola alap szakképesítés (OKJ 52 723 XX): - Gyakorló ápoló (2 év) - Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló (2 év) - Gyakorló mentőápoló (2 év) szakképesítés- ráépülés (OKJ 55 723 XX): - ápoló (1 év) - cs. és gy. ápoló (1 év) - mentőápoló (0,5 év) BSc: ápolás és betegellátás alapszak - ápolás szakirány - mentőtiszt szakirány MSc: - ápolás Szi. továbbképzés: - akut betegellátó - sürgősségi és triage szakápoló, - intenzív szakápoló iskolai rendszerű KIRE IS VAN SZÜKSÉG A HAZAI SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁSBAN? ? Szakirányú szakképzés alap szakképesítés (OKJ 52 723 XX): - gyakorló mentőápoló (1400-1700 óra) - stb. szakképesítés-ráépülés (OKJ 55 723 XX): - felnőtt intenzív szakápoló (1100-1440 óra) - gyermek intenzív szakápoló (1100-1440 óra) sürgősségi szakápoló (1100-1440 óra) mentőápoló (360-440 óra) 150/2012. (VII. 6.) Korm. Rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről iskolai rendszeren kívüli SZAKMACSOPORTOS TOVÁBBKÉPZÉSEK (5 évente) KÖTELEZŐ + SZABADON VÁLASZTHATÓ NEM MINŐSÍTETT TANFOLYAMOK, TRÉNINGEK

Nemzetközi kitekintés Meghatározott betegségcsoport esetén megfelelő felkészültség alapján, önálló döntési joggal bír, saját felelősségre, számon kérhető módon Gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiát képes alkalmazni Felsőfokú végzettséggel rendelkezik A képzési programja építeni tud a jelenleg meglévő felsőfokú képzésekre Elsősorban intézeti sürgősségben, de mentőellátásban is járatos Nemzetközi viszonylatban számos ország egészségügyi ellátási modelljében is létezik (Ausztrália, Egyesült Királyság, Kanada, USA, stb.) Költséghatékony az ellátórendszer számára Garantálja és emeli az ellátás minőséget Javítja a betegelégedettséget a sürgősségben Csökkenti az intézeti várakozási időt Read et al. 1992; Tye et al., 2000; Cooper et al. 2001; Cole and Ramirez 2002; Curry, 2000

Nemzetközi kitekintés Meghatározott betegségcsoport esetén megfelelő felkészültség alapján, önálló döntési joggal bír, saját felelősségre, számon kérhető módon Gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiát képes alkalmazni Felsőfokú végzettséggel rendelkezik A képzési programja építeni tud a jelenleg meglévő képzésekre Elsősorban intézeti sürgősségben, de mentőellátásban is járatos Nemzetközi viszonylatban számos ország egészségügyi ellátási modelljében is létezik (Ausztrália, Egyesült Királyság, Kanada, USA, stb.) Költséghatékony az ellátórendszer számára Garantálja és emeli az ellátás minőséget Javítja a betegelégedettséget a sürgősségben Csökkenti az intézeti várakozási időt Read et al. 1992; Tye et al., 2000; Cooper et al. 2001; Cole and Ramirez 2002; Curry, 2000

Report on Emergency Medical Services Systems in the European Union (WHO, 2008) Davoli E. (szerk) Emergency Medical Services Systems in the European Union. WHO, Geneva, 2008. p.56.

Létezik ilyen képesítés? Talán igen: Advanced Practice Registered Nurse (APRN) Jellemzők: Ugyan nem teljesen egységes a modell, de legalább 50 éve létező képzési forma és munkakör Négy alapvető szerepkör: registered nurse anesthesist certified nurse midwife clinical nurse specialist certified nurse practitioner Egyetemi szintű vagy posztgraduális képzés, melynek alapvető része: Mély szintű fiziológiai és pathofiziológiai ismeretek Részletes egészségi állapot felmérés képessége (betegvizsgálat) minden szervrendszerre vonatkozóan, megfelelő technikák és eljárások ismerete Mély szintű gyógyszertani ismeretek (farmakodinámia, farmakokinetika, farmakoterápia) Klinikai gyakorlat APRN Joint Dialogue Group Repor, Consensus Model for APRN Regulation: Licensure, Accreditation, Certification & Education , July 7, 2008

Ki a Nurse Practitioner? Definition of NP A Nurse Practitioner is a registered nurse (RN) who has advanced training in diagnosing and treating illness (NPAO, 2001). Nurse Practitioners prescribe medications, treat illness, and administer physical exams. NPs differ from physicians in that they focus on prevention, wellness, and education. NPs specialize in providing all-encompassing individualized care. Most NPs specialize in particular areas of health care (NPAO, 2001). (Acute care and Primary care) Kaasalainen et al (2010) A Historical Overview of the Development of Advanced Practice Nursing Roles in Canada . Nursing Leadership. 23:35-60.

Ki is az Emergency Nurse Practitioner?

Hogyan adaptálható itthon? Nagy körültekintéssel és fokozatosan A hazai egészségtudományi felsőoktatásban új szakok alapítása jelenleg nem támogatott Egyetemi szintű képzésként az ápolás MSc érhető el A meglévő mentőtiszt (BSc) és (diplomás) ápoló (BSc) számra elérhetővé kell tenni megfelelő szakirányú szakmai gyakorlat után MSc szinten (professional master) (ápolónak => mentési modulok; mentőtisztnek => ápolási modulok) A jelenlegi ápolás MSc Képzési és Kimeneti követelményei viszont alakíthatók hozzá Bevezetése esetén országosan egységes felvételi és kimeneti követelmények (nem lehet egyetem, csak szakma függő) => nagyobb konszenzust igényel az egyetemektől (ápolás és mentőtiszt képzésben)!

Felhasznált szakirodalom ACEP (2000). Guidelines on the role of nurse practitioners in the emergency department. www.acep.org./1,583,0.html (accessed 4-April-2002). Alongi S, Geolot D, Richter L, Mapstone S, Edgerton MT, Edlich RF. (1979). Physician and patient acceptance of emergency nurse practitioners. J Am Coll Emerg Physicians 8: 357-359. CAEP and NENA. (2001). Joint position statement on emergency department overcrowding. Cam J Emerg Med 3; 82-84. Cairo MJ. (1996). Emergency physicians’ attitudes toward the emergency nurse practitioner role: validation versus rejection. J Am Acad Nurs Practitioners 8: 411-417. Cole FL, Ramirez E. (2000a). Nurse practitioner autonomy in a clinical setting. Emerg Nurse 7; 26-30. Cole FL, Ramirez E. (2000b). Activities and procedures performed by nurse practitioners in emergemcy care settings. J Emerg Nursing 26; 455-463. Cole FL, Ramirez E. (2002). A profile of nurse practitioners in emergency care settings J Am Acad of Nurse Pract 14:180-84. Cooper MA, Hair S, Ibbotson TR, Lindsay GM, Kinn S. (2001). The extent and nature of emergency nurse practitioner services in Scotland. Accident and Emergency Nursing 9:123-129 Curry JL. (1994). Nurse practitioners in the emergency department: current issues. J Emerg Nurs 20: 207-215. Dillman D. Mail and internet surveys: the tailored design method. New York: John Wiley & Sons, 2000 Fink A. The Survey Handbook, 2nd edition. Thousand Oaks California: Sage Publications, 2003. Hayden ML, Davies LR, Clore ER. (1982). Facilitators and inhibitors of the emergency nurse practitioner role. Nurs Res 31; 294-299. NPAO. (2001). Role of PHC and AC NP’s. www.npao.org/role.html (accessed May 15, 2002) Read SM, Jones NMB, Williams BT. (1992) . Nurse Practitioners in Accident and Emergency Departments: what do they do? BMJ; 305:1466-70 Tye CC, Ross FM. (2002). Blurring boundaries: professional perspectives of the emergency nurse practitioner role in a major accident and emergency department. J Adv Nurs; 31:1089-1096 Widhalm SA, Anderson LA. (1982). Emergency nurse practitioners: motivators, barriers, and autonomy in role performance. J Emerg Nurs; 8:67-74

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET és VÁROM A SZAKMAI REFLEXIÓKAT! Oktató neve