PedagógusEtika Etikai Kódex Stárics Roland Budapest, 2015. május 2. Járainé Dr. Bődi Györgyi Fekete József

Tartalomjegyzék Témablokkok 1. Erkölcs és etika fogalomköre 2. Pedagógusok jogai és kötelességei 3. Pedagógus Szakmai Etikai Kódex tudnivalói 4. NPK Etikai Kódex munkafázisa

Erkölcs és etika Erkölcs: Etika: A társadalom szempontjából helyesnek tartott emberi magatartást meghatározó normák összessége (szokásrend, melyet őseinktől öröklünk és utódainknak továbbadunk) Emberiség iskolája (életvitel, gyakorlati tevékenység) Ember társas lény (erkölcs gyökerei: szükséglet, vágy) Cél: „emberibb emberré” válni, alakítani Minden emberben van egy belső, „erkölcsi iránytű” → akkor is működik, amikor semmiféle jog, büntető törvénykönyv nem ítél (bűntudat, lelkiismeret-furdalás) Előzetes erkölcsi tudásunk legfontosabb mozzanatai: felelősség, jó és rossz megkülönböztetése, helyes és helytelen megkülönböztetése, erkölcsi értékelés Etika: Erkölcsről, erkölcsi cselekedetekről szóló tan, tanítás Az emberi cselekvés értékét és problémakörét tanulmányozza Része a gyakorlati filozófiának Ott kezdődik, ahol jogokról, kötelességekről beszélhetünk

Pedagógusok jogai és kötelességei Kötelességek, elvárások, igények általában jobban ismertek mindenki számra Jogaink kevésbé ismertek: Jogunk van: Munkához és megfelelő, munkánkat segítő, jobbá tevő körülményekhez, feltételekhez Magánélethez, magánszférához Egészséghez, pihenéshez, regenerálódáshoz Véleményt megfogalmazni, akár még igazunk is lehet!!! Megbecsüléshez, elismeréshez, szép szavakhoz Önképzéshez, fejlődéshez Önkibontakoztatáshoz, előrelépéshez, pályán való továbbhaladáshoz

Etikai Kódex Ne ítélj elsőre…

Az Etikai Kódex, nem „ördögtől való”…

Etikai Kódex Miért van rá szükség az oktatásban? A jogi szabályozás szigorúságának oldása következtében jelentős űr keletkezett az elmúlt 20-25 évben (rendtartások eltörlésre kerültek, csak törvények és rendeletek szabályozzák a pedagógusok életét) A jogot nem pedagógusok alkották, nem ők döntöttek a rendelkezésekről sem, viszont az etikai tartalmakat és a jogi normákat a pedagógusok fektethetik le (azaz az érintettek) Az oktatási rendszerben a jogi és tartalmi szabályozók mellett etikai szabályozókra is szükség van a hatékony és minőségi munka megteremtéséhez Léteznek a szakmában és a szakmához kötődve olyan vétségek, kihágások, amelyek nem tekinthetők jogi úton szankcionálható eseteknek A siker kulcsa nagyrészt nem a nevelés-oktatás szervezeti, strukturális, hanem a személyi oldalán keresendő

Etikai Kódex Miért van szükség a pedagógus szakmában? Az emberi együttélést mindig normák szabályozták A szabadság és a kötöttségek közötti feszültség emberi és közösségi létünk állandó adottsága Viselkedésünket írott és íratlan szabályok befolyásolják A pedagógus társas lény, emberekkel foglalkozik („kirakat-szerep”) A pedagógus felelőssége nagy, jogi és pedagógiai értelemben kiskorú emberekkel is foglalkozik A pedagógus naponta dönt „sorsokról” arról, hogy mi a helyes, és mi a helytelen erkölcsi kérdésekben Tettei, szavai, személyes példája meghatározó a gyermek fejlődésére Szavai helyett sokkal inkább személyiségével, viselkedésével nevel, mutat példát

Etikai Kódex Miért van szükség a pedagógus szakmában? A pedagógus és a közvélemény pontosabb képet kaphat a pedagógus munkájáról Gyakori a bizonytalanság abban, hogy mit engedhetnek meg maguknak és mit nem a tanítványokkal, azok szüleivel és a kollégákkal fennálló viszonyban Gyakran tapasztalni, hogy nincsenek tudatában nevelői szerepüknek Ahhoz, hogy önmagunk és mások megelégedésére végezhessük munkánk, a foglalkozáshoz kötődő normáknak mindenképpen meg kell felelnünk

Etikai Kódex Érvek és ellenérvek Megfékezi az Etikai Kódex a pedagógiai hibákat? Nem, csak mérsékli, illetve csökkenti a konfliktusokat Igen, ha a tantestületben folyamatosan foglalkoznak ezzel a kérdéssel Van-e remény arra, hogy a pedagógusok körében elfogadottá válik az etikai kódex? Igen, ha meggyökeresednek az erkölcsi normák Igen, ha a pedagógusok komolyan veszik értelmiségi szerepüket Igen, mert jelenleg is van, csak konszenzus nincs Igen, mert ha a megegyezés létrejön,a pedagógusok azonosulnak vele, és evidenssé válik Igen, mert sok problémát megold, és azokat nem kell jogi útra terelni

Etikai Kódex általános célja „A Kódex nem az egész embert átmelegítő, rendíthetetlenül megvalósult erkölcs maga – csak mankó, amelyet majd egyszer eldobhatunk, mert a töréseket kihevert, ép csontozatú emberlénynek már semmiféle külső támogatásra sem lesz szüksége. De addig örüljünk neki: használjuk. Segít. Erősít. Véd.” Jókai Anna Konszenzuson alapuló, módosítható Akkor jó , ha az alapelvek nem változnak

Etikai Kódex Kinek készül? Önmagunknak és másoknak: Pedagógustársadalomnak, pedagógusoknak Eligazít, utat mutat, megerősít, visszaigazol, véd 2. Diákoknak, tanítványoknak megismerteti jogokat és kötelességeket, amelyeket jogosan elvárhat, számon kérhet 3. Szülőknek 4. Társadalomnak → pedagógusmunka megismertetése 5. Mindenkori hatalomnak → kohézió, minőségi munka mutatása

E kettősség nélkül az Etikai Kódex egyoldalú és igazságtalan lenne Etika Kódex küldetése Szakmai etika normák gyűjteménye: Összefoglalja a pedagógusok kötelességeit, a hivatásuk gyakorlásában követendő normákat (viselkedés, érintkezés, kapcsolattartás) Meghatározza a pedagógusok megillető jogokat (fenntartók kötelességei, kötelezettségei) E két oldalnak csak egyidejű érvényre juttatásától várható a szakma tekintélyének kívánatos és megérdemelt emelkedése E kettősség nélkül az Etikai Kódex egyoldalú és igazságtalan lenne (és csak a pedagógusokra hárítaná a felelősséget munkájuk minőségéért) Azaz az Etikai Kódex egyik része a szakma belső ügye, másik része az állam (iskolafenntartó) kötelessége

Etikai Kódex feladata Feladata: Segítheti az eligazodást (mankónyújtás, út- és iránymutatás) Segíthet a morális kérdésekre adandó helyes válaszok megtalálásában Védi a pedagógust, diákot, iskolavezetőt a méltatlan helyzetekben A szakma összefoglalja önmaga számára azokat a magatartási és erkölcsi normákat, melyeket elvár minden művelőjétől Az emberek közötti korrekt, nyílt, személyközpontú magatartás kialakítását, szabályozását szolgálja Akkor jó, ha senki és semmilyen intézmény érdekeit nem sérti, mindenki számára elérhető, nyilvános és közérthető is Az Etikai Kódex megismerése, terjesztése elemi érdeke minden pedagógusnak!

Etikai Kódex Mit várunk tőle általánosságban?? Elvárható következmények: A pedagógusok szakmai identitásának erősítése A pedagógusszakma belső összetartozásának erősítése A pedagóguspálya megismertetése A pedagógusközösség társadalmi megbecsültségének növelése A pedagóguspálya értékének csorbítatlan továbbadása Igazodási pontok nyújtása olyan helyzetekben, amelyek nem szabályozhatók pusztán jogi eszközökkel Mérsékelheti, tompíthatja a helyi és a személyes konfliktusokat Megteremthetik a helyi konfliktusmegoldás kereteit A kódex útmutatása alapján a felelősség súlyának könnyebb elviselése Az etikai vétségek számának és súlyosságának csökkenése Etikai Kódex esetén hivatkozhat a dokumentumban foglalt normákra és számíthat rá, hogy a benne foglaltak mentén ítélik meg a cselekedeteit

Etikai Kódex Mit várunk tőle konkrétan?? Kötelességek és jogok pontosabb megismerése Mit lehet és mit nem a pedagógussal csináltatni, végeztetni? Mire kötelezhető és mire nem? Mi várható el tőle a feltételek biztosítása esetén és mi nem? Önképzés, önművelés ösztönzése Állandó, belső kontroll kifejlesztése, megerősítése Lelkiismereti mérce Önkorlátozás, visszafogás Súlyos szereptévesztés kiszűrése Munka, másodállás és magánélet összeegyeztetése Nevelőmunka és társadalmi szerepvállalás időben és térben való elkülönítése Súlyosabb etikai vétségek megelőzése Munkára, közösségre, gyermekekre kártékony tevékenységek kivédése Notórius, visszaeső normaszegők kiszűrése

Érvényben lévő Pedagógus Etikai Kódexek Több iskola működik különféle értékalapokon, a hasonlóságok mégis jellemzőbbek: Filozófiai, vallási, személyes, szakmai, közösségi normákat fogalmaznak meg Alapvető emberi értékek Egyéniség tisztelete Megkülönböztetés elítélése Kapcsolatok Kollegalitás Munka, másodállás, magánélet összeegyeztetése Nincsenek jogok kötelességek nélkül, azaz jogaival valaki csak akkor tud élni, ha a jog érvényesítésének feltételei fennállnak

Független Pedagógus Fórum Etikai Kódexe Pedagógus Szakmai Etikai Kódex (1994-1995) A munka indulása 1994 Szövettervezet: Herendi Miklós, Hoffmann Rózsa Önkéntes csatlakozás lehetősége (azonosulás → átvétel) A munka elfogadása 1995 Második, átdolgozott kiadás 2001

Etikai Kódex létrehozása, megalkotása Általában szakmai kamarák dolga Dilemma: felülről, kívülről jövő kezdeményezések alulról, belülről jövő kezdeményezések 2014-ig a magyar pedagógusoknak nem volt szakmai kamarája, így nem volt, aki jogszabályi kötelezettséget teljesítve elkészítette és érvényre juttatta volna a sokak által hiányolt szakmai etikai kódexet 2014 júniusában megalakult a Nemzeti Pedagógus Kar A Kar alapszabályban rögzített fő feladatának egyike: megalkotja a pedagógiai hivatásetikai részletszabályokat tartalmazó Etikai Kódexet

A Nemzeti Pedagógus Kar célja „segítse a pedagógus hivatás szakmai-etikai normáinak fejlődését, egységesülését, társadalmi elismertségének növelését, és ellássa a köznevelés rendszerében foglalkoztatott pedagógusok szakmai érdekvédelmét” (NPK Alapszabály, 1. p.)

Az Etikai Bizottság(ok) helye a Karon belül A Kar szervei Országos küldöttgyűlés Országos ügyintéző testületek Országos Elnökség Országos Etikai Bizottság (OEB) Országos Felügyelő Bizottság Területi ügyintéző testületek Területi Elnökség Területi Etikai Bizottság (TEB) Állandó bizottságok Szakmai tagozatok Egyéb létrehozható bizottságok Központi Iroda OEB: Három állandó testület egyike, 1 elnök + 2 tag TEB: 19 megye + Bp. 1-1 elnök + 2-2 tag

Országos Etikai Bizottság és Területi Etikai Bizottság Az OEB feladata: Kidolgozza a pedagógus hivatásetikai részletszabályokat és kialakítja az etikai eljárás rendszerét Összegyűjti a területi szintről érkező javaslatokat, ötleteket, észrevételeket Lefolytatja a hatáskörébe tartozó etikai eljárásokat Évente legalább egy alkalommal a tevékenységéről beszámol az Országos Küldöttgyűlésnek A TEB feladatai: Az Etikai Kódex-szel kapcsolatos, helyi szintről érkező javaslatok, ötletek, észrevételek összegyűjtése Az elsőfokú etikai eljárás lefolytatása

Területi Etikai Bizottságok 1. A területi választások megtartása 2. A Területi Küldöttgyűlés Területi Elnökséget és Területi Etikai Bizottságot választ 3. A TEB felállása 4. A Területi Elnökség és a TEB kapcsolatfelvétele 5. Az OEB és a TEB kapcsolatfelvétele, a közös munka előkészítése 6. Az OEB és a TEB együttműködése az Etikai Kódex-szel kapcsolatban

Miért készül Országos Pedagógus Etikai Kódex? A törvény előírja (2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről 35/A bekezdés 63/B. § f pont) Létezik le nem írt etikai elvárás (íratlan magatartási és viselkedési szabályok) A törvény nem tud mindent szabályozni Vannak etikai problémák A Kódex elvi szinten előre tisztázza az erkölcsi kérdéseket

Milyen Etikai Kódexet szeretnénk? A jelenlegi munkafázis bemutatója Elképzelések és javaslatok „gyűjteménye” Nem tény jellegű kijelentések közlése

Milyen Etikai Kódexet szeretnénk? „Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak – elmék vagyunk! Szivünk míg vágyat érlel, nem kartoték-adat. Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!” József Attila: Levegőt (1935)

Milyen Etikai Kódexet szeretnénk? Átfogó célunk: A pedagógus szakmával kapcsolatos közmegegyezésen alapuló elvárások megfogalmazása a pedagógusközösség és a társadalom számára A pedagógusok szakmai munkavégzésével kapcsolatos etikai normákról való tájékoztatás a minőség munka érdekében (azaz informálni a pedagógusoktól mindenkor időszerű és elvárható magatartásról és hozzáállásról) Hozzájárulni a társadalom tagjainak (szülők, tanulók, pedagógusok) lehetőség szerinti minél jobb létéhez és együttműködésük optimális harmóniájához

Milyen Etikai Kódexet szeretnénk? Közvetett célunk: a jó követése és a rossz elutasítása (konszenzussal elfogadott állásfoglalás arról, mi a „jó” és mi a „rossz”) A pedagógusok és a pedagóguspálya iránti közbizalom erősítése A pedagógusok és a pedagóguspálya társadalmi megbecsültségének növelése A pedagógusközösség belső összetartozásának erősítése

Milyen Etikai Kódexet szeretnénk? Nem cél a szankcionálás Nem cél a pályától való elriasztás Nem cél túlzott elvárások támasztása

Milyen Etikai Kódexet szeretnénk? Cél az irány- és útmutatás Cél az eligazodás-segítés Cél önkéntességen alapuló szabályozás Cél a mankónyújtás Cél az érték- és viselkedésorientálás

Milyen Etikai Kódexet szeretnénk? Tartalomjavaslat Pedagógusokra vonatkozó részek (javaslat) A pedagógus személyiségével, munkavégzésével, pályájával, önképzésével és munkatársakkal való viszonyával kapcsolatos etikai normái A nevelő-oktató munka etikai normái A tanítványokkal való kapcsolat etikai normái A szülőkkel/ családdal való kapcsolat etikai normái A nemzethez és hazához való viszony etikai normái A szaktárgyához való viszony etikai normái Nem pedagógusokra vonatkozó részek (javaslat) A tanulókkal szemben támasztott etikai elvárások A szülőktől elvárt viselkedési és cselekvési normák

Köszönöm a figyelmet!