- Természetes úton: CO 2 LÉGKÖRI EREDETŰ SAVASODÁS - Hőerőművek, belső égésű motorok, széntüzelés SO 2 H 2 S CO 2 NO x.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nitrogén vizes környezetben
Advertisements

Környezetgazdálkodás 1.
NOx keletkezés és kibocsátás
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
A területi vízgazdálkodási tervek készítéséhez (vizeink minősítése érdekében) végzett laboratóriumi mérésekből levonható következtetések Krímer Tibor.
A savanyú talajok javítása
Környezetgazdálkodás 1.
Karbonát-, foszfát-, nitrátionok
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
Környezetgazdálkodás 1.
Légszennyező anyagok hatása a környezetre
Haszpra Tímea Homonnai Viktória Ivády Anett Sepsi Panna
A globális felmelegedést kiváltó okok Czirok Lili
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
NH4OH Szalmiákszesz Ammónium-hidroxid
A víz globális környezeti problémái
A levegőkörnyezet állapotának értékelése modellszámításokkal
Dr. Bulla Miklós (szerk.)
SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Ipar VOC Felszíni ózon Mezőgazd. termés Közlekedés Energia termelés Háztartás Mezőgazd. NO x NH 3 PM SO 2 PM koncentráció.
Sav-bázis egyensúlyok
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
Az üvegházhatás és a savas esők
Az elemek lehetséges oxidációs számai
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
A szappanok káros hatásai
V. A vanádium-csoport Nb régen columbium Előfordulásuk, ásványaik
A FÖLDI ATMOSZFÉRA KIALAKULÁSA
Vízminőségi modellezés. OXIGÉN HÁZTARTÁS.
Antropogén eredetű éghajlatváltozás A globális átlaghőmérséklet eltérése az átlagtólÉvi középhőmérséklet Pécsett 1901 és 2001 között.
48. kísérlet Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Az ásványok és kőzetek mállása
Szigyártó Erzsébet XI.B
OLDÓDÁS.
Kalcium vegyületek a természetben
16.ea. BUDAPEST ÉS A DUNA Légszennyezések: történelmi áttekintés II. Edward (13 th c.): széntüzelés betíltása III. Richard (14-15 th c.): füstadó.
Tömény salétromsav és kénsav azonosítása réz segítségével
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
A terepi gyakorlat munkanaplószerű összefoglalása Gál Brigitta, III. éves környezetkutató hallgató Környezetföldtani gyakorlat 2004.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
H3PO4 Hidrogén-foszfát Foszforsav
A K V A R I S Z T I K A Főbb témakörök - a víz - a hal
BUDAPEST ÉS A DUNA Légszennyezések: történelmi áttekintés II. Edward (13 th c.): széntüzelés betíltása III. Richard (14-15 th c.): füstadó 17 th.
A Föld vízkészlete.
Környezetgazdálkodás 1.. A fontosabb gáz szennyezők a légkörben –SO 2 –CO –NO x Veszélyes nyomanyagok a légkörben a hatásaikkal Hazai helyzetkép a „nagyobb”
A savas eső következményei
Környezetgazdálkodás 1.. A légkör, mint oxidáló közeg A CO 2 állandó légköri jelenlétének következménye – egyensúlyi pH pH alakító ionok a légkörben,
A levegőtisztaság-védelem fejlődése , Franciaország világháborúk II. világháború utáni újjáépítés  Londoni szmog (1952) passzív eljárások (end.
Vízlágyítás. Ca HCO 3 - Ca 2+ + H 2 O + CO 2 + CO 3 2- CaCO 3 képződés Túl sok CO 2 a vízben --> agresszív CO 2 Túl kevés CO 2 a vízben --> CaCO.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Környezetgazdálkodás 1.
A NITROGÉN OXIDJAI. Nitrogén-dioxid A nitrogén változó vegyértékű elem. Többféle oxidja létezik. Nitrogén-dioxid NO 2 Vörösbarna, mérgező gáz. A salétromsav.
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
SAV – BÁZIS REAKCIÓK KÖZÖMBÖSÍTÉS
A NITROGÉNVEGYÜLETEK LÉGKÖRI KÖRFORGALMA
Dr. gribovszki zoltán egyetemi tanár
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
A nitrogén és vegyületei
A NITROGÉNVEGYÜLETEK LÉGKÖRI KÖRFORGALMA
A KÉNVEGYÜLETEK LÉGKÖRI KÖRFORGALMA
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Atmoszféra.
Szennyezés csökkentése tökéletlenül keveredő szennyezések esetén
Előadás másolata:

- Természetes úton: CO 2 LÉGKÖRI EREDETŰ SAVASODÁS - Hőerőművek, belső égésű motorok, széntüzelés SO 2 H 2 S CO 2 NO x

Természetes eredetű savasodás: CO 2 + H 2 OH 2 CO 3 H + + HCO 3 - gyenge sav esővíz pH-ja = 5,5 (normál körülmények)

Fosszilis eredetű tüzelőanyagok égetése: S + O 2 SO 2 + H 2 O H 2 SO 3 kénessav 2 H 2 SO 3 + O 2 2 H 2 SO 4 kénsav: nagyon erős sav! vízzel reagálva:

Belső égésű motorok működése: NO x kibocsátás vízzel reagálva: O 2 + 2NO + H 2 O HNO 3 + HNO 2 salétromsav salétromossav HNO 3 HNO 2 O2O2 salétromsav: nagyon erős sav!

A légköri eredetű savasodás észlelése Mikor? 1960-as évek alapkőzet: szilikát bázisú Hol? állóvizek (zárt rendszer; utánpótlódás főként csapadékból, hozzáfolyás és elfolyás elhanyagolható)

A savas hatás kompenzálása Sav-semlegesítő kapacitás Acid Neutralizing Capacity (ANC) H 2 CO 3 HCO H + agyagásványok pufferkapacitás ioncserélő képesség ( H + megkötődik; helyette Na +, K +, Ca 2+, Mg 2+ kerül a vízbe ) légköri NH 3 gáz NH 3 + H + NH 4 +

A savasodás közvetett hatásai csökkent pH értékAl felvehetővé válikerdőpusztulás nehézfémek beoldódása megnő a víz átlátszósága zavar a tápanyagforgalomban vízi életközösségek károsodása

Európa és Észak-Amerika savasodásra érzékeny felszíni vizeire kiterjedő 12 éves vizsgálat A vizsgált területek: Észak-Európa Nagy-Brittania Közép-Európa Északkelet-Amerika Észak-Amerika középnyugati része

Savasodásra érzékeny területek Európában: Brit-szigetek, Skandináv-félsziget, Izland, Kola-félsziget, Németo. egyes részei, Cseho., Tátra É-Amerika egyes részei, Kanada nagy érzékenységű terület közepesen érzékeny terület kis érzékenységű terület nincsen megfelelő adat

Megfigyelőállomások Európában: Észak-Amerikában:

Kén és nitrogén emisszió változása Európában S TN NH 3 -N

É-Európa É-Eu / NB Közép-Eu ÉK-Amerika É-Am. közNY RÉGIÓ SO 4 2-  eq/L/év H +  eq/L/év ANC  eq/L/év NO 3 -  eq/L/év

SO 4 2- A vizsgált területek mindegyikén jelentős az SO 4 2- koncentráció csökkenése!

NO 3 - jelentős csökkenés Közép-Európában, de a régión belül jelentős eltérések a csökkenés oka: iparszerkezet átalakulása a többi régió adataiból a trendre vonatkozóan egyértelmű következtetés nem vonható le

ANC H+H+ vízminőség javulása: ANC növekedése H + konc. csökkenése (pH növekedése) általában javulás figyelhető meg a vízminőségben, de több régió adataiból a trendre vonatkozóan egyértelmű következtetés nem vonható le a javulás oka: a légköri eredetű savas terhelés csökkenése (SO 2, NO x, CO 2 kibocsátás csökkenése)

Kritikus terhelés – kén meq/m 2 /év 1: kritikus terhelés - felszíni vizek (ICP területek) EMEP háló (5%)

A vízi elővilágra gyakorolt hatás Biológiai monitoring: savasodási index - alapja: gerinctelen élőlények jelenléte/hiánya - ha az index értéke: 1 a savasodás mértéke nem káros a vízi ökoszisztémára

Savasodási index ANC

sav. index pH pH sav. index