Az árszabályozás alapelvei és módszerei Piaci szerkezet és árszabályozás A természetes monopólium szabályozása Árképzési elvek és módszerek Az ársapka típusú szabályozás Költség-alapú árszabályozás Ösztönző szabályozás 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

Az ár szerepe a piacon (1) Az ár, mint információ a piaci szereplők számára Létezhet-e egységes ár az egyes szolgáltatásokra? Lehet-e az ár tökéletes információ a piaci szereplőknek? A piaci szereplők tökéletes illetve korlátozott racionalitása A fogyasztó szempontjából relatív piaci szűkösség jelzése optimális fogyasztói döntés: más fogyasztási pontban a fenti egyenlőség nem áll fenn 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

Az ár szerepe a piacon (2) A szolgáltató szempontjából a „hatékony piac” mérete: meddig érdemes növelni a kibocsátást? output-ár és input-árak ha az output és input árak rögzítettek: ha az output-ár változik: Ha az output-ár és az input-ár is változik: 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

Az ár szerepe a piacon (3) A szabályozó szempontjából: távolság a társadalmi optimumtól társadalmi optimum: ahol p pc D–1 MR MC q qc DWL 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

A releváns piac meghatározása Az árszabályozás első előfeltétele: „hol a piac?” A piaci kereslet és vállalattal szembeni kereslet közötti különbség Homogén, illetve differenciált termékek a piacon Együttes termelés, illetve iker-termékek a vállalat kínálatában A releváns piac meghatározása a SCP-elvek alapján (Mason és Bain) A piaci keretek adottak, ezek határozzák meg a vállalat viselkedését A releváns piac a mikroökonómiai vállalat-elmélet (Stigler) szerint 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

A piaci erő: domináns, nem domináns szolgáltatók A domináns vállalat nem kínálja termékeit a piaci keresleti függvény rugalmatlan szakaszán, hiszen ott MR(q) < 0, ugyanis: Ha a piacon működő vállalatok optimális üzemmérete (minimális hatékony kibocsátási szintje, MES) a rugalmas keresleti tartományban nagy, akkor az ilyen piacon domináns vállalat(ok), vagy monopólium jönnek létre Domináns (monopolista) vállalatok esetén a profitmaximalizálás elsőrendű feltételéből következik, hogy tehát az MC(q) szintű ár veszteségessé teszi a vállalatokat 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

Árszabályozás-történet (1) Walras (1897): a természetes monopólium számára olyan árat kell megszabni, amely a költségvetését kiegyensúlyozza A monopólium haszonkulcsos árképzése és a megtérülési ráta-típusú szabályozás A haszonkulcsos árképzés fő problémája: a szolgáltatót túlfejlesztésre, túl-beruházásokra ösztönzi, hogy ezzel növelje kimutatott átlagköltségét 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

Árszabályozás-történet (2) A Ramsey-árak A vállalat képes diszkriminálni a fogyasztói csoportok, illetve a termékei szerinti rugalmasságok között Ha a termék árrugalmassága magas  a kereslet ár-érzékeny: az ár emelése önmagánál nagyobb mértékben szorítja le a kereslet mennyiségét Ha a termék árrugalmassága alacsony  a kereslet viszonylag ár-érzéketlen: az ár emelése önmagánál kisebb mértékben szorítja le a kereslet mennyiségét Az egyes termékek árait a rugalmasságukkal fordított arányban kell (és lehet) változtatnia a szabályozott vállalatnak 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

Árszabályozás-történet (3) Az ársapka-elv A hatósági ármeghatározás helyett hatékonyság-javításra ösztönző árak közelítés a határköltség-alapú árakhoz Rugalmasság a vállalatok részére és a szabályozó számára A költség-orientáció és a költség-alapúság elve a keresztfinanszírozás korlátozása átláthatóság biztosítása az áraknál A domináns pozícióval történő visszaélés korlátozása 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

BMGE Közgazdaságtan Tanszék A hozzáférés díja (1) A belépési díj, mint a hálózatfejlesztési beruházások (utólagos) finanszírozási forrása egységes vagy tényleges költségek alapján számított díjak? hozzáférési díj és egyetemes szolgáltatás a helyi hurok létesítésének finanszírozási problémái Keresleti piac – kínálati piac és a hozzáférési díj Hozzáférési díj és a szolgáltatások nem-lineáris árazása (díjcsomagok) Információs aszimmetria a szolgáltató és a felhasználó (végfogyasztó között) és a nem-lineáris árak 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

BMGE Közgazdaságtan Tanszék A hozzáférés díja (2) Milyen díjakat állapítson meg a szolgáltató ahhoz, hogy a fogyasztó kinyilvánítsa valódi fizetési hajlandóságát és keresletét? Nem-lineáris árképzés: másodfokú árdiszkrimináció („vegye – vigye”) A B D C mennyiség fizetési hajlandóság 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

BMGE Közgazdaságtan Tanszék Az előfizetői díj Az előfizetői díj a hozzáférési díjhoz kapcsolódik Előfizetés és kapcsolás (hálózati rendelkezésre állás) Hogyan számítsuk a rendelkezésre állás teljesen felosztott költségét Előfizetői díjcsomagok 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

A szolgáltatási díjak (1) Helyi hívás díja Helyközi díjak Nemzetközi díjak Az összekapcsolási díj problémái: szolgáltatás iránti kereslet illetve származtatott kereslet A kereslet meghatározása: QD= Q(p1, …, pn, I) A származtatott kereslet: xi = xi(Q, w1, …wm) A szolgáltatási díjak „kiegyensúlyozása” (re-balancing) 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

A szolgáltatási díjak (2) Előfizetői díj, mint a fizetési hajlandóság és kereslet kinyilvánítása Előfizetői díj és kapcsolási díj mekkora a hálózat „rendelkezésre állásának” költsége? Hozzáférési díj és előfizetői díj Előfizetői díj és hálózat-fejlesztés Előfizetői díj és hálózat-gazdaságosság 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

A szolgáltatások (és költségeik) szétválasztása (unbundling) A szolgáltatások szétválasztásának alapja A szétválasztás nehézségei A költségek tipizálása Rövid távú és hosszú távú költségek Állandó és majdnem-állandó költségek Változó költségek, költség-növekmény A teljesen felosztott költségek elve A hosszú távú költségnövekmény elve Költségek nyilvántartása 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

A költség alapú árazás (1) Költségek statikusan és dinamikusan Milyen hosszú a „hosszú táv”? Az ársapka, mint ösztönző a fejlesztési költségek leszorítására A költség-alapú ár, mint „alsó küszöb” A nulla határköltségből fakadó lehetőségek és problémák Költség-függvények alkalmazása Teljes tényező-termelékenység A tranzakciós költségek kezelésének nehézségei 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

A költség alapú árazás (2) Teljesen felosztott költségek Különbözeti költségek Állandó és majdnem-állandó költségek és ezek felosztása A költség-alapú ár, mint „alsó küszöb” Mit jelent (és mit nem) a költség-alapú árképzés? A költség-alapú ár, mint túlkapitalizációs ösztönző 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

A költség alapú árazás (3) A költség-alapú árazás problémája a domináns vállalat – versenyzői szegély modellben: a versenyzői szegély kiszorul a piacról mennyiség ár, költség D–1(q) MR(Qd) MCd(Qd) MCc(qr) Qd* p* 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

Az ösztönző árszabályozás (1) A szabályozás, mint ösztönzési probléma Aszimmetrikus információ a szabályozó és a szolgáltató között Aszimmetrikus információ a szolgáltató és a fogyasztó között A „köztudott tudás” és a „magántudás” A „magáncselekvés” A kontraszelekció problémája Az egységes és túl szigorú szabályozás kiszorítja a megbízható szolgáltatókat („járadék-vadászat”) A magasabb tarifák kiszorítják a megbízható fogyasztókat A szabályozás lényege: az információs többlettel rendelkező fél ösztönzése magáninformációjának felfedésére 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

Az ösztönző árszabályozás (2) A „morális kockázat” problémája (a megbízó-ügynök probléma) A szabályozó nem képes megfigyelni a szolgáltató tényleges költségeit (hatékonyságát) A szolgáltató nem képes megfigyelni a felhasználó tényleges használati szokásait, fizetési hajlandóságát A hatékony szolgáltató ösztönzése: „információs járadék” megfizetésével A szabályozó társadalmi jóléti függvénye: b és e lehet „magas” vagy „alacsony”, így t is lehet magas, vagy alacsony p illetve (1 – p) valószínűséggel A szabályozó különböző transzfert határoz meg a két szolgáltatónak úgy, hogy a magasabb hatékonyságú információs járadékhoz jusson 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék

Az ösztönző árszabályozás (3) Miért nem lehetséges ösztönző szabályozás Magyarországon? A „szabályozási csapda” (regulatory capture) problémája Ösztönző szabályozás az EU-ban a közlekedési szolgáltatások területén az energia-szektorban Ösztönző szabályozás az USA-ban kísérleti stádium 2017.04.13. BMGE Közgazdaságtan Tanszék