Az orvosi klasszifikációk történeti fejlődése

Tudomány és klasszifikáció "There have been many authorities who have asserted that the basis of science lies in counting or measuring, i.e. in the use of mathematics. Neither counting nor measuring can however be the most fundamental processes in our study of the material universe – before you can do either to any purpose you must first select what you propose to count or measure, which presupposes a classification." [ Crowson, R.A. Classification and biology. Heinemann Educational Books Ltd, London, p 2.]

Kezdetek: a kategorizálás alapjai Platón: a dolgok mibenléte "ideáikra" vezethető vissza Arisztotelész: A dolgok "mibenléte" tulajdonságaik alapján határozható meg. (Szubsztancia – attribútum) Kategoria

Porphüriosz fája: dihotómia Minden kategória pontosan két részre oszlik A két alárendelt kategória közt nincs átfedés (kölcsönös kizárás) A két alárendelt kategória együttesen teljesen lefedi a fölöttes kategóriát (együttes kimerítés)

Raymundus Lullus ( ) a kategóriák "beszámozása" kombinatorikus "gépi" műveletek lehetősége Az "igaz" és a "hamis" formai úton történő szétválasztására tett első kísérlet

John Wilkins ( ) A valós karakter Jelek, amelyek nem szavakat, hanem a dolgokat jelentik Az alapfogalmak struktúrája Kombinatorikus rendszer: butcher = flesh + merchant mathematician = quantities + artist. An Essay towards a Real Character and a Philosophical Language 1668

Gottfried Wilhelm Leibnitz ( ) Leibnitz álma: "Gondolkozni annyi, mint számolni" A prímszámok, mint kódok A matematikai következtetés

Leibnitz és a prímszámok = 14, = 247 Human is Living Human is Plant IGAZ HAMIS 6 10

Általános és szakterületi klasszifikációk A valóság általános szerkezetének vizsgálata Az általános összefüggések feltárására törekszik, a konkrét kategóriákat példaként használja Egy szakterület "tudás-térképe" Az adott terület valamennyi kategóriáját igyekszik feltérképezni

A biológiai osztályozások fejlődése "Scala naturae" az élőlények rangsora – exkluzív hierarchia Linné: hasonló tulajdonságok alapján meghatározott csoportok – inkluzív hiearchia Darwin: a csoportok képzésének alapja a közös származás

Igény a betegségek osztályozására Tájékozódás a tünetek alapján Igény a fogalmak tisztázására A "London Bills of Mortality John Graunt –Következtetés a 6 év alatti halálozási arányszámra –Következetés a várható hiba nagyságára

A nosologia (betegségek osztályozása) mint orvosi diszciplína A betegség fogalmi fejlődése: Sauvages, Linné, Cullen XVIII. Sz. "Nature, in the production of disease, is uniform and consistent; so much so, that for the same disease in different persons the symptoms are for the most part the same; and the self-same phenomena that you would observe in the sickness of a Socrates you would observe in the sickness of a simpleton" Thomas Sydenham XVII. sz.

Linné: Genera Morborum Számozott lista (325 betegség vagy tünet) Rövid szöveges meghatározás Kereszthivatkozások!

A betegség fogalmának további fejlődése A XIX. sz. a patológia évszázada A külső tünetek mellett a belső szerkezeti változások is tanulmányozhatók Kutatás az okok feltárására (mikroszkóp) Eredmény: a betegség körülírt ok és meghatározható klinikai kép együttese által leírható entitás

A haláloki statisztika fejlődése A London Bills óta a kategorizálásnak az egészségügyben új célja és feladata egy adott populáció állapotának mérése (statisztikai adatgyűjtés) General Registrar Office of Englad and Wales (1837) A hivatalos statisztika kezdetei William Farr: definíciók hiánya, átfedő kategóriák

A nemzetközi haláloki statisztika kezdetei A populáció állapotleírása összehasonlítható kell legyen időben és országok között Egységes, nemzetközileg elfogadott haláloki osztályozás Marc 'd Espine – Farr vita kórtani vs. anatómiai osztályozás

Jacques Bertillon ( ) Kompromisszum a d'Espine – Farr vitában Bizottsági módszer A klasszifikációk szerkesztése, fejlesztése nehézkessé válik.