A sertéstenyésztés közgazdasági szerepe
A világ sertésállományának változása 2002-ben mintegy 1,2 milliárd db 90 millió t vágósertés Legjelentősebb sertéstenyésztő: Kína – 540 millió db Dinamikus fejlődés az USA-ban – ok: vertikális integráció EU – ciklikusan változó vágások
Az önellátottsági fok
Sertéstenyésztés Magyarországon történeti áttekintés: –kistermelés –szocialista nagyüzemek –változások a rendszerváltás után
Sertéstenyésztés Magyarországon jelenleg mintegy 5-5,5 millió db sertés (csúcs 1983-ban, 10 millió db) a sertés ágazat részesedése –a Mg. BTÉ-ből 18% –az állattenyésztés BTÉ-ből 41%
Sertéstenyésztés Magyarországon a sertésciklus Magyarországon –Oka –jellemzői
A sertéstenyésztés jövedelmezősége folyamatosan romló Országos átlagban veszteséges Önköltség: 280 Ft/kg Felvásárlási ár: Ft/kg
Sertéstenyésztés Magyarországon támogatás az E-U-R minőségi osztályban export: mintegy millió dollár évente
A SERTÉSHÚSÁGAZAT KÖZÖS PIACI SZABÁLYOZÁSA ”könnyű piacszabályozású“ termék nincsenek erőteljes piaci beavatkozások
A SERTÉSHÚSÁGAZAT KÖZÖS PIACI SZABÁLYOZÁSA a sertéshúst ”gabona alapú termékként“ tartja számon, mivel a termelés legfőbb költségtényezője a takarmány sertéshúsból önellátás van, a felesleg levezetésében az exportnak fontos a szerepe; a sertéshústermelés ciklikusságát mérsékelni igyekszik, a belső piacon elfogadható mértékű stabilitásra törekszik
A sertéshús közös piaci rendtartásának fő elemei az árszabályozás, - ami magában foglalja a piaci zavarok esetén alkalmazható intézkedéseket (magántárolás, intervenciós felvásárlás); a harmadik országokkal (azaz nem EU- tagállamokkal) folytatott kereskedelem szabályozása (alapvetően exporttámogatások, illetve védővámok) és a hasított testek közösségi kereskedelmi osztályokba sorolása, amely elsősorban a hasított testek EUROP-rendszer szerinti minősítésén alapszik.
Árszabályozás Alapár és intervenciós ár Piaci beavatkozások –intervenciós felvásárlás –magántárolási támogatások