Az ősmagyar kor i.e. 1000-től (magyar nyelv önálló életének kezdete) i.sz. 896-ig (honfoglalás)
A vándorlás „Gyújtsuk meg a mondák s regék csodás világának fáklyáját,s először ennek fényénél kísérjük világverő nagy útjukon a hunokat” (Benedek Elek : Hazánk története,5.oldal) Vándorlása folyamán az ősmagyarság bolgár-török pásztornépektől elsajátította az állattenyésztésre vonatkozó szavakat,egyes mesterségek,gyümölcsök, állatok neveit,valamint a személyi tulajdon fogalmait.
A vándorlás A magyarok fokozatosan megváltoztatták életmódjukat, letelepedett vadászokból nomád állattenyésztők lettek, talán a hasonló életmódot folytató iráni népekkel való kapcsolatteremtés nyomán. Legfontosabb állataikat a juh és a szarvasmarha képezhette. A jurta a vándorló nomádok, a honfoglalás előtti magyarok praktikus lakóépülete volt.
A csodaszarvas legenda A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Fennmaradt az a monda, mely szerint a Hunor és Magor nevű testvérpárt új, letelepedésre alkalmas területre vezette vadászatuk közben egy szarvas. „Űzőbe vették ezt a csodaszép szarvast, vágtattak utána, mint a sebes szél, nyomukban a vitézek. Hol eltűnt, hol felbukkant a csodaszép szarvas: csalta csalogatta Hunort és Magyart. Reggeltől estig kergették a szarvast, de hiába, alkonyatkor eltűnt egy ingoványos helyen,(...)Soha többé nem látták. De ha a csodaszép szarvast meg sem foghatták, elvezette ez őket olyan szép földre, amilyent még nem láttak. Gyönyörű sziget volt ez: körös-körül rengeteg erdők és folyóvizek. „
Készítette Barát Tivadar Batki Tamás Kovács Dávid 8/3