A belsőégésű motor A gőzgép hátrányai: Nagy méret Külső kazán Rossz hatásfok 4% Nehéz indítás Nehéz szabályozhatóság Akkor is fogyaszt, ha rövidebb időre leáll
A belsőégésű motor Első ötlet Papin lőporos robbanómotor Nem működött a por üzemanyag miatt.
A belsőégésű motor 1860 Etienne Lenoir 2 ütemű működőképes világítógáz hajtású motor. Helyhez kötött a csővezeték miatt. 1867: Nicolaus August Otto: négyütemű világítógáz hajtású motor. A Párizsi Világkiállításon mutatta be.
2 ütemű Otto motor motor
4 ütemű Otto motor motor
A belsőégésű motor 1862 Rochas: a gáz helyett folyadék üzemanyag, benzin levegő keverék Megszűnt a helyhez kötöttség! A porlasztás tökéletlen kivitelezésű
1873: Reitmann gázmotor Belsőégésű motor szerkezeti felépítése 1. Hengerfej 2. Hengertömb 3. Víztér 4. Dugattyú 5. Dugattyúcsapszeg 6. Hajtókar 7. Forgattyús tengely 8. Vezérlőtengely 9. Emelőtőke 10. Emelőrúd 11. Himba 12. Hézagállító 13. Szelep 14. Szelepfedél 15. Olajkenő 16. Gyertya
A belsőégésű motor 1893 Bánki Donát, Csonka János: Karburátorral oldották meg a benzin porlasztását. A hatásfok ugrásszerűen megnőtt. Porlasztó elve
A belsőégésű motor 1897 Rudolf Diesel: Diesel motor jobb hatásfok, kisebb fogyasztás. A befecskendezés elve
4 ütemű diesel motor
Bosch adagolószivattyú
A diesel jelene A Diesel-motorok drágábbak, mint az Otto-motorok, de lényegesen kevesebb és olcsóbb tüzelőanyag fogyasztása gazdaságosabbá teszi. Az autóbuszoknál, tehergépkocsiknál, építőipari gépeknél egyre jobban kiszorítják az Otto-motorokat.
A diesel motor jelene A Diesel-motorok legújabb nemzedéke, az úgy nevezett common-rail rendszerű Diesel-motorok
A motor jövője Vankel-motor Energia cella Elektromos Hidrogén hajtású
A motor hatása az emberi életre Közlekedés, személygépkocsi, mkp. Teherszállítás Repülés Az ipar minden területe Új iparágak