Globalizáció és környezeti problémák 2004. 02. 24.
Az előadás vázlata Főbb globális környezeti problémák: (népességnövekedés, energiaforrások, éghajlati változások, talajokkal és vizekkel kapcsolatos problémák) Ökológiai lábnyomunk Környezetvédelem nemzetközi szinten (Stockholmi, Riói Konferencia, Brundtland jelentés, Kiotói Jegyzőkönyv, Johannesburg)
Globális környezeti problémák Népességnövekedés
a nem-megújuló természeti források kifogyása, a megújuló természeti erőforrások hiánya
Hagyományos és alternatív energiaforrások világ: 80 %-ban fosszilis E-hordozók kőolaj, földgáz: 40-150 évig Alternatív E-források aránya az EU-ban: 6 % (Au. 70 %, Svédo. 50 %, Port. 38 %) Mo. 3,6 % 7,2 % 2010-re Hazai lehetőségek: - biomassza (energiaültetvények) - biodízel, bioetanol - szélerőművek
éghajlati változások: Összefüggés a levegő CO2 tartalma és a Föld felszínének átlaghőmérséklete között Üvegházhatás, ózonréteg elvékonyodása Klímaváltozás: szélsőséges időjárási események (hőség- és hidegrekordok, árvizek, aszályok) Elsivatagosodás
talajokkal kapcsolatos problémák: Világ földterületének 11 %-a szántó 25 %-a gyep 30 %-a erdő 1 főre jutó gabona vetésterület: 0,23 ha/fő (1950) 0,12 ha/fő (1995) Napjainkban: - 21 hektár trópusi esőerdő tűnik el és - 50 tonna talaj pusztul el minden percben - óránként 685 hektár termőföldből lesz sivatag
A talajdegradáció típusai és a kiváltó okok, millió hektárban (Forrás: Oldeman, 1994) Túl-legeltetés Természetes vegetáció kiirtása Mező-gazdasági tevékenység Természetes vegetáció túlzott hasznosítása Ipari tevékenység Vízerózió 320 471 266 36 - Szélerózió 332 44 87 85 Kémiai degradáció 14 62 133 10 23 Fizikai degradáció 1 66 + Világ összesen 679 579 552
Vízkészleteink globális problémái: A Föld vízkészletének mindössze 2,4 %-a édesvíz 17.000 m3/fő (1950) 7500 m3/fő (1995) Édesvíz-felhasználás: É-Am.: 2200 m3/fő/év, Afrika: 242 m3/fő/év, Mo.: 612 m3/fő/év Vízhiány, víztöbblet, szennyezések, túlhalászás
Túlhalászás (Forrás: Hődör 2004)
A világ ökológiai láblenyomatának alakulása (Forrás: Fidrich 2002)
Környezetvédelem nemzetközi szinten 1964. ENSZ: Nemzetközi Biológiai Program 1970. ENSZ: Ember és Bioszféra Program 1972. Meadows: A növekedés határai (Római Klub 1. jelentése) 1972. Konferencia az Emberi Környezetről (Stockholmi Konferencia) 7 pontból álló nyilatkozat, 26 irányelv, 109 javaslat
1990. Globális Környezeti Alap 1992. Riói Konferencia 1984. Környezet és Fejlődés Világbizottság (Brundtland, Közös Jövőnk) „fenntartható fejlődés” 1990. Globális Környezeti Alap 1992. Riói Konferencia Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Feladatok a 21. századra (AGENDA 21) Elvek az Erdőkről Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról Egyezmény a Biológiai Sokféleségről 2002. Johannesburg környezet-gazdaság-társadalom egyensúly keresése
1997. Kiotói Jegyzőkönyv Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről: (1990 2008-2012) globálisan: 5,2 %, EU-15: 8%, Mo.: 6%, USA: - , Oroszo.: ? „rugalmassági mechanizmusok”: - kvótakereskedelem: 2005-2007, ill. 2008-2012 ár: 4-12 euro/t (Mo.: ~ 6 millió tonna) - együttes végrehajtás
GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK GLOBALIZÁCIÓ GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK UGYANAKKOR: EGYRE TÖBB FORRÁS KÖRNYEZETVÉDELEMRE GLOBÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS + EGYÉNI SZINT