A Zero Carbon Britain 2030 nyomán

„Meat is a wasteful use of water and creates a lot of greenhouse gases. It puts enormous pressure on the world’s resources. A vegetarian diet is better.” Lord Nicholas Stern of Brentford, Former Chief Economist of the World Bank; Professor and Chair of the Grantham Institute for Climate Change and the Environment at London School of Economics; and author of the Stern Review Report on the Economics of Climate Change.

Első lépésben felmérték a földhasználat károsanyag- kibocsátását és javaslatot tesznek a csökkentési lehetőségekre („PowerDown”); Javaslatot tesznek összehozni a lakosság igényeit az alacsony CO 2 kibocsátású rendszerekkel és az azokkal előállított termékekkel („PowerUp”); Számításaik szerint azzal, hogy a lelegtető állattartás súlya csökken és nő a növénytermesztés aránya %-val csökkenhet a CO 2 emissziója;

A szerzők szerint a földhasználat az a terület, ahol negatív CO 2 emisszió elérése is lehetséges, így ezeknél az elkerülhetetlen CO 2 kibocsátási tényezőket minimum ki kell, hogy egyenlítsék, sőt a jövőben akár egy „sub-zero Britain” is létrejöhet. A cél egy nutricionista közeli termelési mód, ami Kitisztítja a mardék CO 2 -t a légkörből, Egészségesebb életmódot tesz lehetővé, Emellett védi a biodiverzitást, valamint segíti a rekultivációt. A terveik nemcsak a környezetet védik, de elősegítik a vidék fejlesztését is.

“A market signal of around Ł200/tonne CO2 by 2050, 15 times the current EU carbon price, is needed to hit the long– term target. This rises to Ł /tonne CO2 if action is delayed or more stringent targets are set.” (UKERC, 2009) Gazdasági szabályozóként azzal számoltak, hogy 2030-ban egy tonna CO 2 ára Ł 500, ami ha nem lenne előfordulhatna, hogy nem foglalkoznak majd eléggé a környezeti problémákkal; A lakosság ezáltal bekövetkező életmód és szemléletváltását a „carbon-price” hatással magyarázzák; Az energianövények és szén-dioxid megkötő növények ültetése nem mehet az élelmiszertermelés rovására („biomassza-dilemma”).

A cél egy javarészt önellátó mezőgazdaság, amelyben az élelmiszer- és egyéb biomassza alapú anyagok exportjának a következő szintet vízionál n ak: 15 % EU- ból, 7,5 % a trópusi országokból (tea stb.); A világ összes CO 2 kibocsátásának 18 % az erdőírtások miatt szabadul fel ; N 2 O - túlzott műtrágya használat miatt, emisszió 55 % CO2e; CH 4 - állattartásból (kérődzés és trágya) 40 % CO2e; CO 2 – talajokból szabadul fel a nagy része 5 % CO2e;

Quantities (1000 tonnes) Area (1000 hectars) Emissions (1000 tonnes CO2e) GB crop production for direct consumption GB crop production for livestock feed Exports All GB crop production GB production livestock products Total GB products Imported crop products for direct consumption Imported livestock feeds (estimated) (4000) Imported livestock products Total imports Total attributed to British consumption All crop consumption All livestock consumption Estimated annual sequestration 8000

Tőzeges-, mocsaras területek rekultivációja (legtöbb CO 2 -ot nyelik el); 500 ktCO2e/yr „carbon-price” kivetése a szennyvízre, a és szennyvízhálózatra; Erdővel borított területek arányának növelése (prioritást élvez Nbr-ban); Talajvédelem;

315 TWh biomasza energia 2030-ra; Kínai nád (mischantus) és egyéb CO 2 megkötő, gyorsnövésű, rövid vágási idejű, évelő növények ültetése; Ezek a fajok kevés nitrogént igényelnek és jól bírják a keményebb körülményeket; Energianövények a biodízel szolgálatában (repce, napraforgó); 3,5 tonna CO 2 e mértékű emisszió csökkentés;

Termék-csere: %-val csökkenteni a legeltető állattartásból származóak arányát, %-val növelni a belterjes állattartás termékeinek arányát, a teljes fogyasztás 20 %-ra csökkenteni az élelmiszerimportot, 60 % növényi eredetű táplálék -60 % emisszió; N 2 O csökkentés: -65 %, -10 millió tonna CO 2 e; „Szén-irányvonal” kijelölése és elérhető legjobb technológiák elterjesztése: -10 % a szektor teljes káros- anyag kibocsátásából (CO 2 e);

Föld alatti (talajokban): váztalajokon 0,5 t/ha/év, helyreállított erdős területek 2-4 t/ha/év megkötés; Ezekkel az a baj, hogy nem stabil rendszerek, ezért biofaszénben (biochar) való megkötés; Föld feletti megkötés: “In situ”: erdőkben – 5-15 tCO2e/ha/év; Biomassza termények: energianövények (energiaerdő, kínai nád stb.); Hosszú távra megkötött CO 2 biomasszában (hulladék is): - 24 millió tonna CO 2 e/év; Itt is csatornadíj és emissziós díjak.

Köszönöm a Figyelmet!