ZEROCARBONBRITAIN2030 Tájhasználat a Zero Carbon Britain 2030 tanulmányban Wintsche-Mikesch Viktor Földrajz BSc.

Az előadások a következő témára: "ZEROCARBONBRITAIN2030 Tájhasználat a Zero Carbon Britain 2030 tanulmányban Wintsche-Mikesch Viktor Földrajz BSc."— Előadás másolata:

1 ZEROCARBONBRITAIN2030 Tájhasználat a Zero Carbon Britain 2030 tanulmányban Wintsche-Mikesch Viktor Földrajz BSc

2 ZEROCARBONBRITAIN2030 Állatállomány Legnagyobb csökkenés a legeltető állattartásban CO 2 semlegesítéshez szabadít fel területet Legnagyobb CO 2 kibocsátás csökkenést is előre vetíti A baromfi állomány nem változik (tojás jelenlegi szinten marad) Összességében megfeleződik az állati termékek kibocsátása

3 ZEROCARBONBRITAIN2030 Felhasznált terület változása Legeltetés: 11 millió tonnáról 2 millió hektár alá Termények termesztésére 2 millióról 0,5 millió hektárra

4 ZEROCARBONBRITAIN2030 Teljes kibocsátás változás: 65-> 13 millió tonnára (Szén-dioxid)

5 ZEROCARBONBRITAIN2030 Legelőállat állomány változása Jelenlegi szinthez képest csökken: 20%-ra a birka, 10%-ra a hús marha, 20%-ra a tejelő marha (némi húst is ad) Vadon élő állatokban lehetőség a hús mennyiségének növelésére (+ új fajok: struccfélék, tevefélék, kecske, liba, szarvas, ló és bivaly)

6 ZEROCARBONBRITAIN2030 Egyéb állattartás Kisebb Szén-dioxid kibocsátás, ezért növelni kell az arányát 100%-kal a tojóbaromfik, 80%-kal a sertésállomány, 50%-kal a húsadó csirkeállomány arányát Nem kötik meg a tartásukat, de az állati szabadság miatt a bio, vagy szabad tartás javasolt. Sok lehetőség az állattartás és az erdőgazdálkodás kombinálására (levelek, fel nem használt részek).

7 ZEROCARBONBRITAIN2030 Halgazdaságok: ötszörösére növelni (50 000 tonnára) Szabadon élők: jelenlegi 600 000 tonna nem tűnik fenntarthatatlannak Emlékezzünk a B-tervre..

8 ZEROCARBONBRITAIN2030 Takarmányozás A fele jelenleg importból (szója a trópusokról) Ezt meg kell oldani hazai előállítással, nagy eséllyel a jelenlegi megoldás fenntarthatatlan Hüvelyesek arányát növelni kell: bab, lóbal, olajos növények Hazai kutatások kellenek a szójával való versenyre keléshez, de ez gazdasági szabályzókkal megoldható

9 ZEROCARBONBRITAIN2030 Hulladékok felhasználása Ipari, kereskedelmi, házi hulladékot gyűjteni, feldolgozni, kombinálni kell a takarmánnyal Fejleszteni kell az eljárásokat az egészségügyi és egyéb rizikók kizárása érdekében Inkább takarmány legyen, mint biogáz

10 ZEROCARBONBRITAIN2030 Eredmény ÜHG-ok felét adja még így is 3 millió hektár területet igényel

11 ZEROCARBONBRITAIN2030 Tájhasználati osztályok Szántóföld: Legjobb minőségű földek Főleg az ország keleti részén Terményeinek: 50%-a közvetlen emberi fogyasztása 50%-a eleségnek Import kiváltására több hely marad a legeltetés megszűnésével, Városok környékén: intenzív gazdálkodás és oktatási/pihenési célok

12 ZEROCARBONBRITAIN2030 Tájhasználati osztályok Erdős területek (a sövénytől az összefüggő erdőig) 3 millió hektár jelenleg, ebből több, mint 1 millió hektár fenyő Körültekintő gazdálkodás kell a sokszínű erdőgazdálkodás megteremtéséhez 1, 37 millió hektár további ültetést javasol a ZCB

13 ZEROCARBONBRITAIN2030 Tájhasználati osztályok Mezők, kaszálók… Legnagyobb területű, 11 millió hektár Fajtái: Gondozott, füvesített mezők Gondozott mezők Mezők (nem feljavított területek) Hegyi farmok Többi terület

14 ZEROCARBONBRITAIN2030 Gondozott, füvesített mezők Más terményekkel kell kombinálni (forgóban) Jövőben kombinálni kell agroerdészettel, rugalmassá teszi a rendszert Faültetés mellett a mezők produktivitása is megmarad Kender: széles körben felhasználható növény

15 ZEROCARBONBRITAIN2030

16 Gondozott mezők Évelő növényekkel, cél a biogáz előállítás az eddigi állattenyésztés helyett (kisebb ÜHG kibocsátás, szennyezés veszély) Más szükségletekre innen lehet területet felhasználni (papíripar, építőanyagok, energia, lásd: fönt)

17 ZEROCARBONBRITAIN2030 Mezők Faültetvények: kisebb (3 éves forgóban) vagy nagyobb (5-15 éves forgóban) Ahol a meglévő kultúrtáj értékes és csak legeltetéssel tartható fenn, oda kell csoportosítani a megmaradó legeltetést Főleg energiatermelésre, de építőanyagnak is Évelőket is lehet ültetni a fákon kívül Szokatlan fajokkal legeltetéssel kiegészíthető: alpakka, liba Síkterületeken.. Lejtős területeken újraerdősítés+ kaszálás a helyi viszonyoknak megfelelően A magas CO 2 kibocsátási díjak miatt újra használatba kerülhetnek ma még nem gazdaságos művelési módok, mint a munkalovak pl.

18 ZEROCARBONBRITAIN2030 Lápok Fontos CO 2 elnyelők Óvatos legeltetés és vadászat (szárnyas hús, szarvas hús) javasolt Újraerdősítéssel, lecsapolás megszűntetéssel tovább növelhető az elnyelés

19 ZEROCARBONBRITAIN2030 Étrend Egészséges- fenntartható „Bőséges növény, kevés hús, maximális változatosság” Rengeteg fehérje, de az állati:növényi arányt meg kell változtatni 55:45-ről 34:66-ra Ez a modell jobb egyensúlyt garantál és nagyobb élelmiszerbiztonságot 20% lehet az importált gabona aránya (Európa, trópusok)

20 ZEROCARBONBRITAIN2030

21 Biodiverzitás Összességében pozitív lesz a mérleg, a csökkenő tápanyag betáplálás és az évelőkre átállás miatt (legeltetés helyett) Támogatják a bio-t, de nem kalkulálnak vele

22 ZEROCARBONBRITAIN2030 Nitrogén lánc nitrogén-oxidok legnagyobb közreműködő ÜHG-ok a mezőgazdaságban avval, hogy nem legeltetett területre váltják a legeltetett területet, önmagában csökkentik a nitrogén kibocsátást növények visszaforgatása csökkenti az extra nitrogén igényt jobb átváltási arány talaj-nitrogén-> fehérje csökkenthetik a rosszindulatú hatásokat a felesleges nitrogén rendszerbe jutásának megakadályozásával: ammónia, csurgalékvíz, eutrofizáció, stb. lóhere-félékkel, hüvelyesekkel növelhető az egyensúly igények miatt 100 000 tonna kibocsátás többlet is lehet

23 ZEROCARBONBRITAIN2030 Általános eredmények A szükséges terület nem nagyobb, mitn ami rendelkezésre áll A megfelelő mennyiségű élelmiszer előállítható A szükségszerűen megmaradó kibocsátást ellensúlyozni képes a rendszer Az élelmiszerek átlagos tápértéke javul, 25%-kal nő a rendszerből lehívható tápanyag mennyisége (16%-os népességnövekedésig elég) Az élelmiszer előállításhoz szükséges terület csak 29%- a a korábban használtnak, így 600 000 hektárnyi terület exportra fordítható Összességében felére csökken a kibocsátás (az energia kínálat dekarbonizációjával)

24 ZEROCARBONBRITAIN2030

25

26 Konklúzió Egyharmadára csökken a kibocsátása, miközben: értékes alapanyagokat ad az iparnak, szén-dioxidot köt meg, növeli a kínálatot és színesebbé teszi, garantálja az összességében nulla szén- dioxid kibocsátást

27 ZEROCARBONBRITAIN2030 Köszönöm a figyelmet!