Bevezető előadás Agrárgazdságtan Dr. Palkovics Miklós
Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai: Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai: Társadalomtudomány Társadalomtudomány Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek munkamegosztás következménye: munkamegosztás következménye: Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan, Vállalati gazdaságtan, Természettudományokkal való kapcsolata Természettudományokkal való kapcsolata Kapcsolódás nehézségei, egymásra épülés, átfedések Kapcsolódás nehézségei, egymásra épülés, átfedések
Felhasználandó szakirodalom Felhasználandó szakirodalom Michael Tracy: Élelmiszertermelés és mezőgazdaság a piacgazdaságban a piacgazdaságban PATE Georgikon Kar Keszthely, l994 PATE Georgikon Kar Keszthely, l994Agrárgazdaságtan Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 2000 Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 2000 Szerkesztette: Dr. Szénay László Szerkesztette: Dr. Szénay László Dr. Villányi László Dr. Villányi László Kiss Judit: A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere mozgástere Akadémiai Kiadó, 2002 Akadémiai Kiadó, 2002 Folyóiratok, aktuális kiadványok, statisztikai elemzések
Agrárgazdaságtani ismeretkörök A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe - a lakosság élelmiszerekkel való ellátása - a lakosság élelmiszerekkel való ellátása - hozzájárulás a bruttó- és nettó termeléshez, a GDP-hez - hozzájárulás a bruttó- és nettó termeléshez, a GDP-hez - a népesség foglalkoztatása - a népesség foglalkoztatása - ágazat szerepe a külkereskedelemben, EU-s gazdasági - ágazat szerepe a külkereskedelemben, EU-s gazdasági kapcsolatok kapcsolatok - kapcsolódások más népgazdasági ágakhoz ( ÁKM ) - kapcsolódások más népgazdasági ágakhoz ( ÁKM ) - agrárstratégiák, strukturális változások, az agrárfejlődés - agrárstratégiák, strukturális változások, az agrárfejlődés társadalmi megítélése társadalmi megítélése
A mezőgazdaság termelőerői ( erőforrásai ) A mezőgazdaság termelőerői ( erőforrásai ) és az újratermelés - a munkaerő, a termelékenység - a munkaerő, a termelékenység - a termőföld és használata, - a termőföld és használata, a környezetgazdálkodás gazdasági szerepe a környezetgazdálkodás gazdasági szerepe - a termelési eszközök, a műszaki fejlesztés - a növekedés módja és kritériumai - a növekedés módja és kritériumai - jövedelmezőség, hatékonyság, gazdaságosság, - jövedelmezőség, hatékonyság, gazdaságosság, versenyképesség versenyképesség Az agrárágazat beágyazódása a nemzetközi Az agrárágazat beágyazódása a nemzetközi integrációba, az EU tagság
A vállalati és vállalkozói struktúra A vállalati és vállalkozói struktúra agrárgazdasági megítélése - a tulajdonviszonyok és az érdekeltség - a szövetkezetek, állami gazdaságok, kistermelés történeti áttekintésben történeti áttekintésben - a gazdasági rendszerváltás utáni vállalkozói struktúra és formálódása és formálódása - a mikroszintű integráció - az érdekképviseletek
A mezőgazdasági célkitűzések megvalósításának eszközrendszere A mezőgazdasági célkitűzések megvalósításának eszközrendszere - tervgazdaság, piacgazdaság - az agrárpiaci rendtartás - igazgatási intézményrendszer - társasvállalatok, vállalkozók, gazdálkodók költségvetési kapcsolatai, az adózás néhány elve - a támogatások rendszere - az agrárhitelezés
Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana - növénytermesztési (kertészeti ágazatok): búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, olajos növények, szőlő, bor, gyümölcsfélék - állattenyésztési ágazatok: szarvasmarha, sertés, baromfi, juh, tej- és tojástermelés * általános ökonómiai vizsgálat * hazai és nemzetközi piacok * szabályozottság * jövedelemtermelés, költségviszonyok
Agrárgazdasági és agrárpolitikai helyzetértékelés Agrárgazdasági és agrárpolitikai helyzetértékelés Agrárpolitika: - a gazdaságpolitika mezőgazdasági irányzata - az állam tudatos beavatkozása (támogató és korlátozó) a mezőgazdasági (támogató és korlátozó) a mezőgazdasági termelésbe, feldolgozásba, forgalmazásba termelésbe, feldolgozásba, forgalmazásba - célrendszere, eszközrendszere Mit ér a magyar mezőgazdaság? Mit ér a magyar mezőgazdaság? - a GDP-hez való hozzájárulás összehasonlítás időben: összehasonlítás időben: a hatvanas - nyolcvanas évtized (magyar jellemők) a hatvanas - nyolcvanas évtized (magyar jellemők) a rendszerváltás hozadéka a rendszerváltás hozadéka összevetése térben: összevetése térben: EU, USA, fejlődő országok EU, USA, fejlődő országok
- növekedés az ágazatban nemzetközi összehasonlítás nemzetközi összehasonlítás komparatív előnyök Komplex, új szemlélet Komplex, új szemlélet A mezőgazdaság és gazdasági környezete Az agribusinessről mezőgazdaság + élelmiszeripar = élelmiszergazdaság + kereskedelem (input, output) ipari termelés, szolgáltatás, marketing tevékenység, banki szféra, agrárbiztosítás, kutatás, oktatás
Multifunkcionális mezőgazdaság Multifunkcionális mezőgazdaság - a természet és környezet megóvása - vidékfejlesztés gazdasági megalapozása - a táj védelme - a minőségbiztosítás termelőtől a fogyasztóig Új struktúrák kialakítása Új struktúrák kialakítása A struktúra: Az agrárviszonyok valamely területének (technikai, szociális, gazdasági) (technikai, szociális, gazdasági) statisztikailag megragadható elemei statisztikailag megragadható elemei a struktúra sokosztatúsága a struktúra sokosztatúsága
Tulajdonviszonyok rendezése, stabilizációja Tulajdonviszonyok rendezése, stabilizációja - a termőföld birtoklása, a tulajdonosok száma, - a termőföld birtoklása, a tulajdonosok száma, - piaci szereplők szociális szféra, - piaci szereplők szociális szféra, - EU konform birtokméret - EU konform birtokméret - egyéb tulajdoni ( üzletrészek ) aktualitások - egyéb tulajdoni ( üzletrészek ) aktualitások Vállalati, vállalkozói struktúra Vállalati, vállalkozói struktúra - az állami tulajdonú vállalatok - az állami tulajdonú vállalatok - az új típusú szövetkezetek, a szektorsemlegesség - az új típusú szövetkezetek, a szektorsemlegesség - a TÉSZ -ek és az integráció - a TÉSZ -ek és az integráció - a családi gazdaságok - a családi gazdaságok - az őstermelő, a kistermelés - az őstermelő, a kistermelés
Erőforrások struktúrájának változása Erőforrások struktúrájának változása - műszaki fejlesztés - műszaki fejlesztés - tőkekivonás, tőkebeáramlás - tőkekivonás, tőkebeáramlás - élőmunka felhasználás, eszközigényesség - élőmunka felhasználás, eszközigényesség A termelés struktúrájának átalakulása A termelés struktúrájának átalakulása struktúraalakító tényezők: struktúraalakító tényezők: - természeti viszonyok, éghajlat - természeti viszonyok, éghajlat - termőföld ellátottság, földminőség - termőföld ellátottság, földminőség - egyéb erőforrás ( szellemi is ) ellátottság - egyéb erőforrás ( szellemi is ) ellátottság - fogyasztói igények, piaci viszonyok - fogyasztói igények, piaci viszonyok - feldolgozó ipar fejlettsége - feldolgozó ipar fejlettsége
Termelésfejlesztés, termeléspolitikai stratégiák extenzív fejlesztést extenzív fejlesztést generálnak: generálnak: EU-s elvárások túltermelés fenntartható fejlődés, kevés kemikália, környezetbarát technológiák, minőségorientált termelés intenzív fejlesztést kívánnak: exportorientáltság, gazdag hazai termékkínálat, erőforrások (munkaerő!) racionális kihasználása Állandó alkalmazkodási igény Egyidejű sokoldalú követelmény, igény, szükséglet
A termelési struktúra változásának aktualitásai - túltermelés ( kalászos gabonák, tehéntej, egyes húsfélék, asztali bor egyes húsfélék, asztali bor - piaci igények ( juhhús, olajosmagvúak, kertészeti termékek, szaporítóanyagok termékek, szaporítóanyagok szántóföldi energianövények, fa) szántóföldi energianövények, fa) - támogatások rendszere ( termékspecifikus, vállalkozás-méretarányos, szociális vállalkozás-méretarányos, szociális indíttatású) indíttatású) Összességében: jövedelemtermelő képesség, EU csatlakozás.
Megújúló intézmény- és eszközrendszer Állami szerepvállalás újrafogalmazása (részben szűkül, hatósági jogkör bővül) (részben szűkül, hatósági jogkör bővül) Állami támogatás EU konform intézmény- rendszere ( akkreditáció ) rendszere ( akkreditáció ) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Hivatal A jogalkotás - az 1997 évi XCIV.sz. törvény az agrárgazdaság fejlesztéséről az agrárgazdaság fejlesztéséről Információs rendszer, az e-agrárium a MITS része Cél : a k i s z á m í t h a t ó s á g erősítése Cél : a k i s z á m í t h a t ó s á g erősítése
Hatásos piacpolitikát és piacépítést - sokszínű, korszerű felvásárló, feldolgozó - sokszínű, korszerű felvásárló, feldolgozó szervezeteket ( nagybani piacok, szervezeteket ( nagybani piacok, marketing szövetkezetek, TÉSZ-ek) marketing szövetkezetek, TÉSZ-ek) - piaci poziciók megszerzése, megtartása (export- támogatás, finanszírozás, közössé- támogatás, finanszírozás, közössé- gi marketing) gi marketing) - minőségbiztosítás ( egészségügyi szabványok, minőségi paraméterek) minőségi paraméterek) - piaci zavarok kiküszöbölése (termékpiaci szerve- zetek, integráció erősödése) zetek, integráció erősödése)
Multifunkcionális mezőgazdaság, multiszektoriális vidékfejlesztés EU támogatási rendszer, koncepcióváltás: s t r u k t ú r a p o l i t i k a A mezőgazdaság és vidék összetartozása. Önálló értékek, források megteremtése - természeti kincsek megőrzése, - elnéptelenedés mérséklése, - falvak megújítása, túrizmus, - jövedelemszerzési lehetőségek megteremtése.
Az értékkategóriák
A mezőgazdaság (halmozott) bruttó termelési értéke (termékek és szolgáltatások) ben folyó áron 1350 milliárd forint Szerkezete: - növénytermelés 52% - állattenyésztés 48% - állattenyésztés 48%
Mezőgazdasági termékek termelése Milliárd Ft, folyó áron
Mezőgazdaság bruttó (halmozott) termelési értéke Mg-i eredetű Termelőfelhasználás 190 md Ft Halmozatlan bruttó termelés értéke 1160 md Ft
Mezőgazdaság bruttó (halmozott) termelési értéke Mg-i eredetű Termelőfelhasználás 190 md Ft Nem mezőgazdasági eredetű termelő felhasználás 650 md Ft Mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke ( GDP hozzájárulás) 510 md FT
Mire nyújt fedezetet a bruttó hozzáadott érték? - amortizáció (kb. 70 md Ft) ( nettó hozzáadott érték 440 md Ft) - munkabérek, személyes jövedelmek - adók, járulékok, közterhek - nettó vállalkozói jövedelem ( nyereség) Az egyes kategóriák „kétarcúsága”.
Egyéb kategóriák: - nettó termelési érték - pótlási alap - bruttó jövedelem