Pest megye területrendezési és területfejlesztési feladatai

2011. évi CXCVIII. Törvény és a 2013. évi CCXVI. Törvény által Jogszabályi változások következményei 1996. évi XXI. Törvény A Területfejlesztésről és a területrendezésről megújításra került 2011. évi CXCVIII. Törvény és a 2013. évi CCXVI. Törvény által A folyamat jelentősebb lépései: 2012. január 1-től a területfejlesztés középszintje a megyei önkormányzatok lettek, 2012. január 1-től a regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok és kistérségi fejlesztési tanácsok megszűntek, 2012. január 1-től a Regionális Fejlesztési Ügynökségek állami tulajdonba kerültek (NFM), 2014. január 1-től az RFÜ-k megyei tulajdonba kerültek, A megyei önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatokat látnak el a területfejlesztés kapcsán.

A megyei önkormányzat fontosabb területfejlesztési, területrendezési feladatai A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket, Kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei területfejlesztési koncepciót, területfejlesztési programot, majd nyomon követi azok végrehajtását, A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében elfogadja a megye területrendezési tervét, A megyei önkormányzat koordinációs feladatkörében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel, A megyei önkormányzat koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében. A megyei önkormányzat előzetesen véleményezi a megye települései településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközeit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében. A megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, Részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában,

Pest megye területfejlesztési tervezési tevékenysége 2012-2014 Területfejlesztési koncepció - helyzetfeltárás Területfejlesztési koncepció – javaslattevő fázis Területfejlesztési program Integrált Területi Program 2014. október ITP-hez kapcsolódó ágazati Javaslatok bemutatása 2014. október a VEKOP-hoz illeszkedő 12 projektcsomag, 370 projekt 2014. június Ágazati OP-k felé való betervezés 2014. június stratégia és operatív programok meghatározása 2020-ig, teljes tervezéssel 2013. november hosszú távú jövőkép és célrendszer meghatározása partnerségen alapulva 2012. november Pest megye társadalmi-gazdasági helyzetértékelése

Partnerség a tervezési folyamat során A teljes folyamatot széles körű partnerségre építettük, önkormányzatok, gazdasági érdekképviseletek, vállalkozások, egyetemek, turizmus szervezetei, vidékfejlesztés intézményei, egészségügy intézményei, szakminisztériumok, Budapest, Érd, Több tucat fórumot tartottunk az elmúlt három év során, Érd, Cegléd, Pomáz, Kistarcsa, Szob, Aszód, Gyál, Nagykovácsi, Érd, Vecsés, Cegléd, Dabas, Projektgyűjtést folytattunk, kérdőíves felméréseket, interjúkat készítettünk, gazdaságfejlesztési megbeszéléseket, csoportokat szerveztünk a megyében, Személyes konzultációt kezdeményeztünk a fejlesztési elképzelések megismerése kapcsán valamennyi Pest megyei településsel az Integrált Területi Program megalkotásához, Intenzív egyeztetéseket folytattunk Budapesttel és a környező megyékkel is, A nyilvánosan közzétett munkaanyagok és hírek folyamatosan elérhetőek voltak a www.pestmegye.hu honlapon,

Koncepció – Pest megye értékválasztásának főbb pontjai Pest megye a források szűkösségére figyelemmel elsősorban a meglévő értékek jobb kihasználására, a hatékonyabb használatra helyezi a hangsúlyt. Pest megye a közszféra forrásaival inicializálja, kezdeményezi, orientálja és ösztönzi a piac szereplőnek fejlesztési magatartását, ezáltal megsokszorozza a fejlesztési forrásokat. Pest megye fontosnak tartja, és ezért támogatja a területfejlesztés térségi és helyi érdekeltjeivel, a szomszédos térségek vezetőivel, döntéshozóival történő együttműködések, partnerségek megteremtését. Pest megye családbarát megyeként minden eszközzel segíti a családok gazdasági-társadalmi megerősítését, ösztönzi a gyermekvállalást támogatja a gyermeknevelést. Pest megye kiemelt figyelmet fordít a fejlődésben lemaradó, hátrányos helyzetű térségei társadalmi-gazdasági felzárkóztatására.

Koncepció – A gazdaságfejlesztés célterületei Veresegyházi-Gödöllői térségek: versenyképességi-innovációs pólus Vác és térsége: transzformációs térség Budaörsi, Szentendrei, Pilisvörösvári térségek: innovációs vállalkozói övezet Ráckeve észak, Gyál, Dabas:ipari, logisztikai, kereskedelmi övezet Ferihegyi Gazdasági Övezet: kiemelt gazdasági, logisztikai övezet, technológiai pólus, Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció 2013 (munkaanyag)

Koncepció – Kevésbé fejlett térségek Szobi-, Aszódi-, Tápió-menti-,Ceglédi-,Dabas-dél-, Ráckeve dél térségek Közös jellemzők: -rossz megközelíthetőség, előregedő, képzetlen társadalmi összetétel, alacsony szolgáltatás színvonal, alacsony vállalkozás-sűrűség, az agrárgazdaság, élelmiszer-ipar térvesztése Ugyanakkor: - kiváló ökológiai és táji adottságok, Jó lehetőségek a turizmus, az agrár-és élelmiszergazdaság terén a megújuló energiahasznosítás, az egészség és az alkonygazdaságban, stb. Felzárkóztatásuk csak komplex megközelítéssel, a helyi adottságokra építve, az együttműködések javításával lehetséges. Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció 2013 (munkaanyag)

Területfejlesztési Koncepció – Célrendszer

Területfejlesztési Program – Prioritásstruktúra Pest megye több lábon álló gazdaságának dinamizálása Pest megye fejlődésben lemaradó térségeinek komplex fejlesztése Közlekedésfejlesztés Pest megye nemzetközi, regionális és térségi kapcsolatainak javítása érdekében Települési infrastruktúra fejlesztés az élhetőbb, fenntarthatóbb lakókörnyezetért Fenntartható, hatékonyan működő, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó épített és természeti környezet kialakítása Társadalmi innováció-, megújulás-, a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Testben és lélekben egészséges Pest megye

Térségi fejlesztési igények - települések Forrásigény mértéke Bel-, külterületi közúthálózat fejlesztése, közlekedésbiztonsági fejlesztések Vízgazdálkodás javítása a felszíni vízelvezetés, belvíz-árvíz helyzet javításával Energiahatékonyság javítása, megújuló energiatermelés önkormányzati intézményeknél Településközpontok, települési alközpontok megújítása Oktatási alapintézmények fejlesztése 200 Milliárd Forint 85 Milliárd Forint 85 Milliárd Forint 71 Milliárd Forint 57 Milliárd Forint

Térségi fejlesztési igények - vállalkozások A vállalkozások által tervezett fejlesztések jellege

Operatív Program rövid neve Tervezésért felelős szaktárca neve Operatív Programok 2014-2020 Operatív Program neve Operatív Program rövid neve Tervezésért felelős szaktárca neve Forrás ~(Mrd Ft) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (tervezhető alapok: ERFA, ESZA) VEKOP NGM ~260 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP ~2.600 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP ~1.077 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program EFOP EMMI ~730 Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (tervezhető alapok: ERFA, Kohéziós Alap) KEHOP NFM, VM ~985 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program IKOP NFM ~913 Vidékfejlesztési Program (tervezhető alapok: EMVA) VP VM ~1.400 Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (tervezhető alapok: Kohéziós Alap) KOOP - ~100 Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (tervezhető alapok: EHTA) MAHOP ~13

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) A VEKOP küldetése, hogy Magyarország egyetlen fejlettebb régiójának fejlődését, gazdasági versenyképességének további javulását és egyúttal a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkentését támogassa. A VEKOP a rendelkezésre álló támogatási forrásokat három stratégiai cél mentén koncentrálja: a regionális gazdasági teljesítmény intelligens és fenntartható növelése (tudásgazdaság, innováció, vállalkozói környezet, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, turizmus, infokommunikációs beruházások támogatása), a foglalkoztatás növelését segítő társadalmi környezet fejlesztése (napközbeni gyermekellátást biztosító intézmények, foglalkoztatás növelését támogató programok, oktatási és képzési rendszerek fejlesztése), a versenyképességet és a társadalmi együttműködést is szolgáló közösségi fejlesztések egy élhetőbb környezet kialakulása érdekében (a lakosság és a közlekedés energiahatékonyságának növelése, város rehabilitációs fejlesztések, társadalmi együttműködés erősítése, a közigazgatás és közszolgáltatások működésének javítása, természetvédelem).

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

Regionális Támogatási Térkép (RAG) változása Nagyvállalat támint. Középvállalat Kisvállalat Pest megye 10 % 20 % 35%-os régióval határos 30 % 40 % 50%-os régióval határos 35 % 45 % 55 %

Integrált Területi Program (ITP) 2.0 kidolgozása Pest megye a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján Integrált Területi Programot készít, Az ITP-n keresztül a megyének a VEKOP kilenc prioritástengelye közül három prioritástengelyen belül (1, 5, 6. prioritástengelyek) összesen négy intézkedés forráskeret felhasználásának tervezésére van lehetősége: Az üzleti infrastruktúra fejlesztésének támogatása Pest megyében, Fenntartható közlekedésfejlesztés, Bölcsődék és családi napközik, valamint óvodák infrastrukturális fejlesztései, A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja. Az ITP forráskerete: Az Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság határozatban dönt az egyes ITP-kről. Forráskeret (Mrd Ft) 1. Pest megye 14,5 2. Budapest Főváros 21,9 3. Érd megyei jogú város 0,8 ÖSSZESEN 37,2

Várható megyei szerepek az uniós források elosztásában A 272/2014. (XI.5.) Korm. Rendelet 19.§ alapján A területi szereplő (megye): összeállítja az integrált területi programot és kezdeményezheti annak módosítását, véleményezi az irányító hatóság által megküldött felhívást, adatot szolgáltat az irányító hatóság részére a többéves nemzeti keret és az éves fejlesztési keret összeállításához, végrehajtja az integrált területi programot. Operatív program monitoring bizottságba a megye delegál szavazati joggal rendelkező tagot, Partnerségi megállapodás monitoring bizottságba MÖOSZ delegál szavazati joggal rendelkező tagot, TKR (Területi Kiválasztási Rendszer) döntéshozatal eljárásrend esetén a Döntés Előkészítő Bizottságban szavazati joggal, vétójoggal részt vesz a megyei önkormányzat, A megyei önkormányzat a területén található települési önkormányzatok e rendelet hatálya alá tartozó támogatásból megvalósul közfeladat fejlesztési projektjei előkészítésében és megvalósításában köteles részt venni, ha azt a települési önkormányzat kéri.

Nem dőlhetünk hátra, belenyugodva abba, hogy kevés a forrás! A következő hónapok (évek) tennivalói Pest megye (Budapest és Érd) megegyeznek a források egymás közötti megosztásáról és az indikátorvállalásokról, meghatározzák a TKR területi szempontjait, A Monitoring Bizottság jóváhagyása után elkészítjük az ITP végső változatát, ezt jóváhagyja a Megyei Közgyűlés, majd az NFK, Elkészülnek a pályázati kiírások és várhatóan júniusban meghirdetésre kerülnek a VEKOP forráskeretei, Közben elkészülnek a települési ITS-ek, amelyek egyes pályázati kiírásoknál kötelező alátámasztó dokumentumok is. Az Operatív Program végrehajtása során is szoros együttműködés szükséges a települések és a megye között (pl. projekt előkészítés és menedzsment). Ezen túlmenően egymást segítve kell a megye (a régió), mint fejlesztési térség pozícióit javítani (befektetések vonzása, térségi-, települési gazdaságfejlesztési programok indítása, határon átnyúló kapcsolatok erősítése, lobbizás hazai forrásokért is. stb.) A megyei települések egymás közötti kapcsolatainak is erősödniük kell, a verseny helyett a kooperációra helyezve a hangsúlyt. Ebben a megye is igyekszik élen járni pl. Budapest vonatkozásában. Nem dőlhetünk hátra, belenyugodva abba, hogy kevés a forrás!

Köszönöm a figyelmet!