A bérszínvonal és a bérfelzárkózás meghatározói Magyarországon

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
Advertisements

GKI Zrt., Bér- és bérteher-reform Akar László vezérigazgató március 10.
Munkáltató és a részvételi intézmények Kisgyörgy Sándor ÉTOSZ.
Fenntartható és megfelelő nyugdíjrendszer
A Vállalkozásfejlesztési munkacsoport
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Közgazdasági elméletek története
Makroökonómia 5. előadás.
Makroökonómia gyakorlat
I. AZ EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN
Turizmus gazdaságtan 11.. Árak a turizmusban Ár Pénzben kifejezett csereérték és fizetési feltételek összessége Árérzékenység Az ár 1%-os változása hány.
SEK, május 9. Forrás: Baritz Sarolta Laura AZ ÜZLET MINT HIVATÁS – UTÓPIA VAGY REALITÁS? In Távlatok.
Az elveszett termelés az építőipar gondjairól. Forrás: eurostat.
A gazdasági fejlettség mutatói
1 Bérezési tanulmány  Munkaerőköltségek és nemzetközi versenyképesség Dirk Wölfer december 11.
Makroökonómia Árupiaci egyensúly.
Görögország és az euró Artner Annamária április 15. MTA VKI 1.
Közgazdasági elméletek története 3. Előadás július 12. Ricardo.
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
Összehasonlító gazdaságtan
Neoklasszikus szintézis
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Nemzetközi politikai gazdaságtan I.
Makroökonómia Mundell-Fleming.
A makrgazdasági munkakínálat:
A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
Ciklus és trend a magyar gazdaságban,
A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI
1 Az Európai Unió Agrárpolitikai célkitűzései a kezdetekkor és napjainkban Csordás László.
Losoncz Miklós Egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem A magyar gazdaság versenyképességének néhány forrása.
TRANZITOLÓGIA V. ELŐADÁS
Cím Petz Raymund, kutatásvezető december 6. Az üzleti és lakossági felmérésekből származó „sentiment” indikátorok.
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 Műhelybeszélgetés június 10.
Növekedési dilemmák Simor András Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés apropóján 2008 június 10.
GKI Zrt., Az alacsony foglalkoztatási ráta okai, a foglalkoztatás bővítésének gazdaságpolitikai összefüggései Független Szakszervezetek Demokratikus.
Makroökonómia 1. ea..
Mire való ma az állam? K öltségvetés, foglalkoztatás, gazdaságfejlesztés Bod Péter Ákos Budapesti Corvinus Egyetem.
Gazdálkodás és gazdaságosság a vállalatban
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
Elvándorlás: Keleti kudarc vagy nyugati vonzerő? Dr. Pogátsa Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem.
ÉLTANULÓ VÁLSÁGBAN Dr. Pogátsa Zoltán Magyar Tudományos Akadémia.
A régió  A régiót három megye, Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye alkotja. Fejér 10, Veszprém 9, Komárom-Esztergom pedig 7 kistérségre tagolódik.
Szociális és foglalkoztatás politika. Általános célok Fizetett munka költségei, járulékok, Egyenlőtlenségek megakadályozása az integráció, erőforrás megtakarítás.
A gazdasági élet problémái
Társadalomszerkezet és gazdasági fejlődés Magyarországon Dr. Pogátsa Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem.
A gazdasági élet problémái
Foglalkoztatottság 1.A foglalkoztatási ráta Magyarországon EU átlagban alacsony, a V4- ek között a legalacsonyabb. 2.A válság előtt egyedül Magyarországon.
Szikra Dorottya, PhD MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
JÓLÉT ÉS IDEOLÓGIÁK: FEJLETTSÉG ÉS BÉREK
LEV. GAZDASÁGPOLITIKA II.. A GAZDASÁGPOLITIKA TÍPUSAI 1. ORSZÁG SZINTŰ – REGIONÁLIS – INTEGRÁCIÓS (EU) 2. POZITÍV (LEÍRÓ) – NORMATÍV (ELEMZŐ, TANÁCSADÓ)
SZTE Gazdaságtudományi Kar Differenciált integráció – kiútkeresés az Európai Unió válságából Budapesti Corvinus Egyetem április 29. Farkas Beáta.
Kormányszóvivői Iroda Cselekedni most és mindenkiért Adatok és tények a Medgyessy-kormány egy évéről május 24.
Együttműködésen alapuló gazdaság és társadalomfejlesztés Herpainé Márkus Ágnes Társadalmi Összetartozásért Alapítvány SOPRO hálózat.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
Magyar versenyképesség 2017
Európai Uniós ismeretek
A piac és a piacgazdaság
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
A külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának főbb jellemzői I. félév szeptember 12.
A munkaerőpiac áttekintése
Emberpiac a Moszkva téren
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács tevékenysége
Előadás másolata:

A bérszínvonal és a bérfelzárkózás meghatározói Magyarországon Dr. Pogátsa Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem

Nincs nominál felzárkózás 2004-ben, a csatlakozás évében egy magyar átlagpolgár nominál 4 500 eurónyit fogyasztott el, egy tipikus nyugat-európai (belga, dán, német, ír, francia, holland, osztrák, finn, svéd, brit, izlandi és norvég súlyozatlan átlaga) 11 633 euróval többet. 2012-re, az utolsó rendelkezésre álló adat évére a magyar fogyasztás 5 500 euróra nőtt ugyan, ám ugyanezen idő alatt a Nyugat Európához képesti különbség 13 741 euróra emelkedett.

Vásárlóerő paritáson 2012 Nominál bérszínvonal: 37% Hivatalos magyar fogyasztói árindex: 55% Nyugat-Európai: 122%

Problémás fogyasztói árindex

Oktatás?!? Egészségügy?!? Eurostat általános fogyasztói árindexét ugyanis legnagyobb mértékben az torzítja, húzza le a keleti tagállamok esetében, hogy a mutató tartalmazza az ingyenes állami szolgáltatások árszínvonalát, mégpedig a bekerülő anyagok és bérek alapján. Ez pedig abszurdum.

Vulgáris liberális neoklasszikus modell Ez a modell alapvetően úgy tekint a bérekre, mint egyfajta ár-versenyképességi tényezőre: az alacsony bér vonzza a befektetőket, a túl magas bér taszítja.

Szofisztikált liberális neoklasszikus modell Eszerint a termelékenység határozza meg a béreket. Így tekintve a magyar bérek a helyükön vannak, emelésükre nincs lehetőség, mert a magyar termelékenység csupán ezeket a nagyon alacsony béreket teszi lehetővé jelenleg. Fontos megjegyezni, hogy ez a model is a bérek moderálásában gondolkodik, azokat csupán tőkevonzó versenyképességi tényezőnek tekinti. Mind keynesi keresleti multiplikátor hatását, mind pedig humántőkét alakító hatását figyelmen kívül hagyja. Oblath, Madár

Szofisztikált liberális neoklasszikus modell

Sraffa a munka termelékenysége önmagában nem értelmezhető a megtermelt hozzáadott érték elosztása a profit és a bér között nem meritokratikus, piaci folyamatok eredménye, hanem a munkaadó és a munkavállalók közötti nyers erőalku eredménye

A neoklasszikus modell vulgáris értelmezése: „Először meg kell tanulni ugyanúgy dolgozni, mint a németek, majd utána tessék követelőzni”

OECD PIACC

Mi határozza meg a termelékenységet? Solow:

Endogén növekedési elméletek, intézményi közgazdaságtan a humán tőkét, a magas bizalmi szintet, az innovációt, az újítások átvételére való képességet, az intézményeket, a politikai viszonyokat, a korrupciót, a vállalkozási hajlandóságot és egy sor egyéb, fontos tényezőt.

Kapitalizmus válfajai 1.) a neoliberális/angolszász országok, 2.) a skandináv/északi modell, 3.) a kontinentális jóléti államok, 4.) az offshore területek, 5.) a konzervatív fejlesztő államok, 6.) a kelet-európai dependens versenyállam. 7.) mediterrán modell

A kelet-európai modell: „FDI függő versenyállamként”

Neoliberalizáció: a szakszervezetek gyengítésével egyre nagyobb szeletet hasított ki a profit a megtermelt jövedelemből.

Kollektív lefedettség és bérarány/nemzeti jövedelem

Minimálbéremelés

Minimálbér és foglalkoztatás

Rehn-Meidner modell A szakszervezetek és a kamarák folyamatos minimálbéremelésekkel igyekeznek kiszorítani az általuk „technológiai lemaradóknak” nevezett cégeket, melyek nem hajlandók a termelékenységük növelésére, inkább a munkavállalóik kizsákmányolásával maradnak életben Ezen cégek alkalmazottait aktív munkapiaci eszközökkel át kell képezni, hogy jövedelmezőbb vállalkozásoknál helyezkedhessenek el. Ebben a modellben a minimálbér nem csupán a bérek felső korlátja, illetve moderált formában versenyképességi tényező, hanem fokozatos emelése a gazdaságfejlesztés eszköze.

Minimálbér Európában A minimálbér a magas kollektív lefedettségű Nyugat-Európában €10-13, a keleti tagállamokban €2. Alapvető összefüggés, hogy a nyugat- és észak-európai országokban a 10-15 euró körüli óránkénti  minimálbér/bérminimum miatt olyan termelési fázis nem rentábilis , melynek az óránkénti termelékenysége nem haladja meg ezt a szintet. Kelet-Európában viszont ezek a termelési fázisok jövedelmezően telepíthetők, hiszen a minimálbérek csak 2 euró környékén jelentenek alsó korlátot.  Az alacsony hozzáadott értékű termelés Kelet-Európába áramlik. Természetesen áramolhat ide magas hozzáadott értékű termelési fázis is, de mivel az alacsony hozzáadott értékű csak ide telepíthető, ez egyszerű matematikai összefüggés miatt lehúzza a nemzeti termelékenységi átlagot. Ezzel szemben Nyugat- és Észak-Európában csak a magas hozzáadott értékű termelés marad, ami magas nemzeti termelékenységi átlagot eredményez. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a kelet-európai FDI függő versenyállam „magára húzza” az alacsony hozzáadott értéket.

Nyugat-Európa és a neoklasszikus modell

Kelet-Európa: az alacsony bér nem egyszerűen versenyképességi tényező, ahogy azt a liberális gazdaságfelfogás tételezi, hanem az alacsony minimálbéren keresztül csökkenti a nemzeti átlagtermelékenységet is, ami kedvezőtlen módon visszahat a bérekre.

Minimálbér és létminimum Európában

2001-2: minimálbéremelés átlagbér 30%-ról 50%-ra

Dolgozói szegénység: 1 millió foglalkoztatott, 25%! Államnál 16% Miközben 100e állami alkalmazott minimálbérről létminimumra: egy stadion (20md) Versenyszféra: 30%!

Feketegazdság Egy oldalról az ál-minimálbéresek Más oldalról 40-50% a bér ki nem fizetése és a túlóráztatás!