11 Bevezetés – HR 1. Munkaerő-piaci helyzetkép 2011 Foglalkoztatás jellemző adatai, változási tendenciák, nemzetközi összehasonlítás Foglalkoztatás jellemző adatai, változási tendenciák, nemzetközi összehasonlítás Krajcsák Zoltán Vállalatgazdaságtan II.

2 Munkaerőpiac A munkaerőpiac két formálisan azonos státusú szereplője (munkavállaló és munkaadó) közötti cserék összessége, amelyek során megvalósul a munkavállalók munkahelyekkel való összekapcsolódása, illetve munkakapcsolatok (munkahelyek) közötti mozgása. A munkaerőmozgások összességét a munkaerő allokációjának, illetve reallokációjának nevezzük. Tömörebb megfogalmazásban a munkaerőpiac a munkaerő allokációs, illetve reallokációs intézménye.

3 Kereslet és kínálat a munkaerőpiacon Ha a munkaerőpiacot tökéletes piacnak tekintjük, akkor feltételezhetjük, hogy megvalósul az egyensúly, azaz a kialakult bérszinteken a munkavállaló azonnal megfelelő állást talál, a munkáltató pedig azonnal megfelelő munkaerőhöz jut. A valóságos munkaerőpiacon azonban ez a tökéletesség – a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangja – nem valósul meg, a munkaerőpiac tehát egy „eleve nem tökéletes” piac, egyensúlyi állapota állandóan változik.Ha a munkaerőpiacot tökéletes piacnak tekintjük, akkor feltételezhetjük, hogy megvalósul az egyensúly, azaz a kialakult bérszinteken a munkavállaló azonnal megfelelő állást talál, a munkáltató pedig azonnal megfelelő munkaerőhöz jut. A valóságos munkaerőpiacon azonban ez a tökéletesség – a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangja – nem valósul meg, a munkaerőpiac tehát egy „eleve nem tökéletes” piac, egyensúlyi állapota állandóan változik. Az elmúlt ötven-hatvan évben a világgazdaság munkaerő-piaci viszonyai jelentősen átalakultak. A II. világháború utáni évtizedekre egész Európában a teljes foglalkoztatás volt a jellemző, majd az utóbbi két-három évtizedben egyre inkább a munkaerő-piaci egyensúlytalanság vált jellemzővéAz elmúlt ötven-hatvan évben a világgazdaság munkaerő-piaci viszonyai jelentősen átalakultak. A II. világháború utáni évtizedekre egész Európában a teljes foglalkoztatás volt a jellemző, majd az utóbbi két-három évtizedben egyre inkább a munkaerő-piaci egyensúlytalanság vált jellemzővé

4 Munkaerő-kínálat tényezői demográfiai folyamatok (természetes szaporodás vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.),demográfiai folyamatok (természetes szaporodás vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.), munkaerőforrás nagysága (munkaképes, megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező népesség),munkaerőforrás nagysága (munkaképes, megfelelő szellemi és fizikai képességekkel rendelkező népesség), munkaképes népesség munkavállalási hajlandósága, amely a választási lehetőségek függvénye (szabadidő versus munkaidő, jövedelemszerző tevékenység versus háztartási munka, munkabér versus munkanélküli segély stb.),munkaképes népesség munkavállalási hajlandósága, amely a választási lehetőségek függvénye (szabadidő versus munkaidő, jövedelemszerző tevékenység versus háztartási munka, munkabér versus munkanélküli segély stb.), gazdaságilag aktív népesség nagysága (foglalkoztatottak és munkanélküliek)gazdaságilag aktív népesség nagysága (foglalkoztatottak és munkanélküliek)

5 Munkaerő-kereslet tényezői 1. 1.A demográfiai csere során felmerülő pótlási szükséglet: a demográfiai csere, amely lehet állandó és ideiglenes munkaerő- piacról kilépő (pl. nyugdíjba vonuló idős népesség), illetve a munkaerőpiacra belépő (pl. pályakezdő fiatal) népesség egymáshoz viszonyított aránya. 2.Ha azonban a gazdasági struktúra korszerűsödik, a technikai fejlődés hatására nő a munkanélküliség stb., akkor a pótlási szükséglet kisebb lesz a munkaerőpiacról kilépők számánál. Így előfordulhat, hogy a fiatalok egy része kiszorul a munkaerőpiacról. 3.Bővítő szükséglet a gazdaság konjunkturális állapotától függ. Konjunktúra esetén nő a gazdaság munkaerő-szükséglete, amely meghaladja a pótlási szükségletet. Dekonjunktúra esetén csökken a foglalkoztatottság.

Munkaerő-kereslet tényezői Reálbérszint és egyensúlyi bérszint (amely a kereslet és a kínálat megfelelésekor alakul ki) viszonya is befolyásolja a munkaerő-keresletet. Az egyensúlyi (piaci) bérszintnél magasabb reálbérszint esetén a munkaerő-kereslet, így a foglalkoztatás szintje csökken, ha a szakszervezetek az egyensúlyi bérnél magasabb reálbérszintet tudnak kiharcolni, aminek következtében a foglalkoztatottság csökken. 5. Hasonló a termékpiacok monopolizáltságának hatása is. A szakszervezetek által kiharcolt béremelés költségeit a munkaadók áthárítják a fogyasztóra, mely szűkíti a fogyasztást. Ez szintén a foglalkoztatási színvonal csökkenését, a munkanélküliség növekedését vonhatja maga után. 6

7 Munkanélküliség - munkaerőhiány Valamely ország, térség, foglalkozás stb. munkaerő- piacán elméletileg munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát.Valamely ország, térség, foglalkozás stb. munkaerő- piacán elméletileg munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. A munkaerőhiány az egyensúly fordított zavara: a kialakult bérszinteken a munkáltatók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót.A munkaerőhiány az egyensúly fordított zavara: a kialakult bérszinteken a munkáltatók egy része nem vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót.

8 Munkanélküliség formái 1. Keresési munkanélküliség: a munkavállaló valamilyen okból elhagyja munkahelyét és információáramlás tökéletlensége miatt a számára megfelelő munkahely megtalálása időben elhúzódik – amíg munkát találKeresési munkanélküliség: a munkavállaló valamilyen okból elhagyja munkahelyét és információáramlás tökéletlensége miatt a számára megfelelő munkahely megtalálása időben elhúzódik – amíg munkát talál Szerkezeti munkanélküliség: a munkaerő-kereslet és a munkaerő kínálata közötti belső szerkezeti meg nem felelésből fakad – nem igény szerinti a kompetenciaSzerkezeti munkanélküliség: a munkaerő-kereslet és a munkaerő kínálata közötti belső szerkezeti meg nem felelésből fakad – nem igény szerinti a kompetencia Diszkriminációs munkanélküliség: az emberek diszkriminatív megkülönböztetéséből fakadó jelenség, amely faji, nemi, etnikai, vallási, szociális okokra, vagy bizonyos korosztályok kirekesztésére vezethető vissza.Diszkriminációs munkanélküliség: az emberek diszkriminatív megkülönböztetéséből fakadó jelenség, amely faji, nemi, etnikai, vallási, szociális okokra, vagy bizonyos korosztályok kirekesztésére vezethető vissza.

Munkanélküliség formái 2. Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség esetében a munkaerő-kínálat mennyiségileg tartósan meghaladja a munkaerő-keresletet.Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség esetében a munkaerő-kínálat mennyiségileg tartósan meghaladja a munkaerő-keresletet. Konjunkturális munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a több éven át tartó gazdasági dekonjunktúra időszakában a munkaerő-kereslet tartósan csökken, s a munkaerő-kínálat egy évnél hosszabb időn át jelentősen meghaladja a betölthető állások számát.Konjunkturális munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a több éven át tartó gazdasági dekonjunktúra időszakában a munkaerő-kereslet tartósan csökken, s a munkaerő-kínálat egy évnél hosszabb időn át jelentősen meghaladja a betölthető állások számát. Idényszerű, vagy szezonális munkanélküliség az, amikor egy éven belül jelentős a munkaerő felesleg, s a munkaerő kínálat meghaladja a rendelkezésre álló munkahelyek számát. Ilyen szezonális munkanélküliség mutatkozhat például a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a vendéglátásban, idegenforgalomban foglalkoztatottak körébenIdényszerű, vagy szezonális munkanélküliség az, amikor egy éven belül jelentős a munkaerő felesleg, s a munkaerő kínálat meghaladja a rendelkezésre álló munkahelyek számát. Ilyen szezonális munkanélküliség mutatkozhat például a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a vendéglátásban, idegenforgalomban foglalkoztatottak körében 9

10 Munkaerő-piaci szereplők részvétele a gazdaságban Foglalkoztatottak: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett éves személy, aki a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától átmenetileg (betegség, szabadság, gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) volt távol (KSH - ILO).Foglalkoztatottak: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett éves személy, aki a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától átmenetileg (betegség, szabadság, gyes, gyed, sorkatonai szolgálat stb. miatt) volt távol (KSH - ILO). Munkanélküliek: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett éves személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; aktívan keres munkát; rendelkezésre áll, azaz munkába tudna állni, ill. már talált is munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd (KSH - ILO).Munkanélküliek: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett éves személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; aktívan keres munkát; rendelkezésre áll, azaz munkába tudna állni, ill. már talált is munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd (KSH - ILO). Gazdaságilag aktívak: a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttesen képezik a gazdaságilag aktív népességet.Gazdaságilag aktívak: a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttesen képezik a gazdaságilag aktív népességet. Gazdaságilag inaktívak: akik nem tartoznak ezekbe a csoportokba.Gazdaságilag inaktívak: akik nem tartoznak ezekbe a csoportokba.

11 Munkaerő-piaci adatok,  Népesség: 9,960 millió, csökkenő (2009: 10,03 millió)  Ebből kb. 6,6 millió munkavállalói korú,  Magyar szabályozás 15 – 61 (ffi), (nő)  Nemzetközi ajánlás  A munkavállaló korúak száma csökken (2009-hez képest kb. 200 ezerrel)  demográfiai adatok és  nyugdíj korhatár változás miatt.

Népesség alakulása

13 Népesség Év Ezer fő 1992=100 Éves változás (%) , ,0-0, ,7-0, ,4-0, ,1-0, ,6-0, ,1-0, * 98,4+1, ,1-0, ,9-0, ,5-0, ,4-0, , ,2-0, ,0-0, (nov.) ,7-0, (nov.) ,4-0,3

14 Tendenciák a népesség összetételében  Elöregedő népesség  Magasabb iskolázottsági szint és képzésben töltött idő  A fiatal munkavállalói réteg csökken  Népességnövelő intézkedések várható hatásai

15 A népesség összetétele 2007-ben és 2010-ben

16

17

18 Tendenciák a munkaerőpiacon I-III. negyedévben  A foglalkoztatottak száma átlagosan ezer (az előző évhez képest 31 ezer fővel nőtt)  Foglalkoztatási ráta 56.4 % (0,4 %-os növekedés – férfiaknál!!!)  Munkanélküliek száma 462 ezer ( 4 ezer fővel kevesebb, mint 2010 ugyanezen időszakában)  10,7 %-os munkanélküliségi ráta (0,4 %-os csökkenés)  17,4%-uk fiatal (15-24 éves), náluk a ráta 26,8 % (0,1 %-os növekedés)  A munkanélküliek 53 %-a tartós munkanélküli (2010)  Munkakeresés átlagos időtartama 18,7 hónap (2010)

Munkaerő-piaci mutatók alakulása 1. 19

20 Munkavállalási korú foglalkoztatottak Év Ezer fő 1993=100 Éves változás Foglalkoztatási arány (%) ,9132,5…..79, ,5100,0-5,660, ,198,5-1,559, ,396,8-1,758, ,7100,9+5,262, ,2104,3+1,060, ,4103,7-0,660, ,6105,1+1,456, ,0106,6+1,557, ,0106,4-0,257, ,0105,1-1,356, ,9100,1-5,057, ,1102,7+2,656, ,9102,6-0,159,1

Foglalkoztatottak összetétele 21

Munkaerő-piaci mutatók alakulása 2. 22

Munkanélküliségi ráta régiónként 23

Tartós munkanélküliség 24

Munkaerő-piaci mutatók alakulása 3. 25

Régiónkénti adatok 26

Fizikai/szellemi munkakörök Alkalmazásban állókÖsszesen Ebből VersenyszféraKöltségvetés Fizikai foglalkozásúak1437,51143,7241,3 Szellemi foglalkozásúak1264,8682,2532,6 Előző év azonos időszaka (%) Fizikai foglalkozásúak102,5100,2112,4 Szellemi foglalkozásúak100,399,799,9

Aktivitás nemenként és végzettség alapján Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb Szakmunkás- képző, szakiskola Gimnázium, egyéb középiskola Főiskola, egyetem Összesen , , ,60 Férfiak 296,2883,7667,4431,12 278,50 Nők 277,8393,9737,5514,81 924, Általános iskola 8 osztálya és annál kevesebb Szakmunkás- képző, szakiskola Gimnázium, egyéb középiskola Főiskola, egyetem Összesen , ,60965,24 256,00 Férfiak ,7674,8436,62 287,10 Nők ,5753,8528,61 968,90

29 Magyarország és EU 2.

30 Munkanélküliségi ráta (kelet-európai összehasonlítás)

31

Válság hatása Az inaktívak egy részét aktív álláskeresésre késztette – munkanélküliek száma nagyobb mértékben nőtt, mint amilyen mértékben a foglalkoztatottak száma csökkentAz inaktívak egy részét aktív álláskeresésre késztette – munkanélküliek száma nagyobb mértékben nőtt, mint amilyen mértékben a foglalkoztatottak száma csökkent Nehezedett a fiatalok elhelyezkedése (létszámstop elszenvedői)Nehezedett a fiatalok elhelyezkedése (létszámstop elszenvedői) A válság hatására a létszámleépítő munkáltatók a kevésbé stabil munkavállalóktól váltak meg először (kölcsönzöttek, megbízási szerződéssel foglalkoztatottak, stb.) – ezek aránya szintén magas a fiataloknálA válság hatására a létszámleépítő munkáltatók a kevésbé stabil munkavállalóktól váltak meg először (kölcsönzöttek, megbízási szerződéssel foglalkoztatottak, stb.) – ezek aránya szintén magas a fiataloknál Részmunkaidőben dolgozók aránya mindkét nemnél növekedett (a kisebb volumenű munkaidőalap növekedés húzódik meg mögötte)Részmunkaidőben dolgozók aránya mindkét nemnél növekedett (a kisebb volumenű munkaidőalap növekedés húzódik meg mögötte) A foglalkoztatási mutatók alakulásában fontos szerepe van a foglalkoztatáspolitikának, amely tompította a válság hatását. (pl. közfoglalkoztatás hatókörének kiterjesztése)A foglalkoztatási mutatók alakulásában fontos szerepe van a foglalkoztatáspolitikának, amely tompította a válság hatását. (pl. közfoglalkoztatás hatókörének kiterjesztése) A férfiak munkaerőpiaci pozíciói kedvezőbbek lettek, a válság legfőbb vesztesei az alapfokú végzettségűekA férfiak munkaerőpiaci pozíciói kedvezőbbek lettek, a válság legfőbb vesztesei az alapfokú végzettségűek 32

Köszönöm a figyelmet! 33