Tájékoztató a TÖOSZ Történelmi Városok és Települések Kamarája tevékenységéről és a csatlakozás lehetőségeiről

MINDEN AMI VAN, VALAHOL TÖRTÉNIK 1990-től erősödő autonómia és hagyományőrző törekvések A település természeti és épített értékeinek feltárása, ápolása, védelme és ismertté tétele felértékelődött Az identitás felerősödött és előtérbe került Az önkormányzás és az örökség védelme egymást feltételezik Az örökség védelme és az örökséggel való gazdálkodás egymásra épülése

A magyar szabályozási környezetről Magyarország Alaptörvénye …a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről Műemlék, közgyűjtemény tulajdonosa, hasznosítója, közreműködő, fejlesztő évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Helyi közügyek: a településfejlesztés, településrendezés …, a kulturális örökség helyi védelme

A pénzügyi – fejlesztési helyzetről Az örökségvédelmi feladat célzottan nem jelenik meg, mint kötelező feladat, így a feladatalapú finanszírozásnak nem része Az önkormányzatok 90%-a saját forrásból nem képes fejleszteni, csak működtetni A magyar önkormányzatok fejlesztése pályázat központú Azt fejlesztjük, amire van pályázat és lehetőleg ne legyen önrészre szükség Településrendezés és fejlesztés, szabályozás, mint lehetőség Az örökségvédelem és a turizmus szoros egymásra hatása

Európai Uniós törekvések Az EU is felismerte az örökség és az örökségvédelem, valamint gazdálkodás jelentőségét - Európai Örökségvédelmi napok –minden év szeptemberében - Európai Díj a Kulturális Örökségért a példaszerű örökségvédelmi teljesítmények kitüntetése, 387 hely és projekt részesült eddig ebbe a díjba. - Európai Kulturális fővárosok Európa a Polgárokért program Európai Emlékezet projektjei: a totalitárius rendszerek pusztításaival kapcsolatos projektek Európai Örökségvédelmi Cím – új lehetőség

Önkormányzati összefogási kísérlet 1 A Magyar Történeti Városok és Térségek Szövetsége 2006-ban megalakult. A szövetség 13 város (Esztergom, Gyula, Miskolc, Mohács, Pécs, Pécsvárad, Siklós, Sopron, Székesfehérvár, Szentendre, Szigetvár, Szombathely, Tokaj) részvételével jött létre. A magyar történelem szempontjából kiemelkedő jelentőségű községek (Abasár, Abaújvár, Drégelypalánk, Hédervár, Kisnána, Mád, Nagycenk, Nagyvázsony, Nemeskér, Ónod, Ópusztaszer, Ozora, és Telkibánya) is kezdeményezték, hogy történelmi város címmel rendelkezzenek. E kezdeményezés nem járt sikerrel, viszont az érintett települések közötti együttműködésre igény van.

Önkormányzati összefogási kísérlet 2 A Francia - Magyar Kezdeményezések (INFH) szervezésében Július 6-án és 7-én, az Országházban megrendezett III. Magyar - Francia Önkormányzati Találkozón dr. Dietz Ferenc Szentendre polgármestere, a TÖOSZ társelnöke a Magyar Történelmi Városok Szövetsége újjáélesztésére tett javaslatot. Az elmúlt időszakban érdemi megújulás nem történt. A francia Történeti és Művészeti Városok és Térségek Országos Szövetsége ismételten kereste a magyarországi partner szervezetet. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az önálló tematikus szövetség nem tudott érdemi munkát végezni.

Új szakasz kezdete A TÖOSZ Alapszabály áprilisi módosításával lehetővé vált a szövetségen belül a hasonló jellegű és adottságú települések kamarájának megalapítására. TÖOSZ elnöksége kezdeményezte a szövetségen belül a Magyar Történelmi Városok és Települések Kamarája megalapítását. A TÖOSZ februárjában együttműködési megállapodást kötött a francia Művészeti és történelmi városok és térségek, és a védett területtel rendelkező városok országos szövetségével (ANVPAH & VSSP) Megkezdődött az önkormányzatok tájékoztatása Szakmai együttműködésben elindult a cím adományozás fel- tételrendszerének kidolgozása Szakmai együttműködő partnerek megnyerése

A kamara létrehozatalának célja A történelmi értékek védelmében és megőrzésében érdekelt önkormányzatok és vezetőik számára szakmai platform megteremtése. A múlt értékeire épített új értékteremtés lehetséges megoldásainak feltárása. Az örökségvédelemben és gazdálkodásban alkalmazott jó gyakorlatok bemutatása, és tapasztalatcsere fórum megteremtése. A történelmi értékekkel, hagyományokkal rendelkező városok, községek együttműködő hálózatának megteremtése. A kamarában résztvevő aktív tagok körének bővítése, az örökségvédelem ügyének és jelentőségének tudatosítása az önkormányzati szférában.

A kamarai tagság Polgármesteri szándéknyilatkozat Képviselő testületi határozat a kamarai tagságról A TÖOSZ tag települések rendes tagok A nem TÖOSZ tag települések pártoló tagi szerepe A kamara vezetői: Elnök: Porga Gyula, Veszprém megyei jogú város polgármestere Alelnök: Dr. Lénártné Benei Anikó, Abasár község polgármestere Alelnök: Garaguly Tibor, Etyek nagyközség polgármestere A kamara térségi képviselői, jelentkezés - választás A kamara szerepe Szakmai együttműködési fórum A történelmi városi cím feltételrendszerének meghatározása Az örökségvédelem és gazdálkodás ügyének támogatása

EGYEDÜL NEM MEGY – HOGYAN TOVÁBB? Csak együttműködésben és összefogással lehet eredményt elérni Növelni kell valamennyi szereplő tudását és ismeretét Az örökségvédelem szerepét az iskolai képzés részévé kell tenni Az örökségvédelemre épülő örökséggazdálkodás feltételeinek megteremtése Az EU-s fejlesztési programok részévé tenni az örökség ügyét A kulturális örökségek integrálása a helyi fejlesztésekbe Közös pályázatok és fellépések az örökségvédelemben Várjuk a csatlakozókat és partnereket!

Köszönjük a figyelmet! Porga Gyula, Veszprém polgármestere, a kamara elnöke