Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_1 2011 – 2012 tanév tavasz 4. előadás Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék

A, dBA Az emberi fül hangosságérzése tehát frekvenciafüggő, nem minden frekvencián egyformán érzékeny Hogyan mérjünk, hogy az emberi fül érzékenységének feleljen meg? Ehhez olyan mérőműszer kell, melynek azonos vagy nagyon hasonló tulajdonságai vannak, mint a fülünk hallásérzékelésének. Tehát szintén frekvenciafüggő hangosságot mér.

A, dBA Az emberi hallás frekvencia függésének modellezésére az „A” súlyozószűrőt használják. Az „A” súlyozószűrővel mért zajszintet A-hangnyomásszintnek nevezzük, és dBA-val jelöljük.

A, dBA Olyan zajmérő műszert kell tervezni, amelyiknek azonos az átviteli karakterisztikája a fülünkével. Mi az emberi fül átviteli karakterisztika függvénye? A phon-görbék! A fentiek alapján szükséges egy olyan mérési módszer kidolgozása a zajesemények minősítésére, amely az emberi fül érzékenységének frekvenciafüggését figyelembe veszi. A legtöbb hangszintmérő tartalmaz olyan egységet, melynek segítségével nem a hangnyomásszintet, hanem annak egy olyan korrigált változatát (az ún. súlyozott hangszintet) mérjük, amely figyelembe veszi az emberi fül frekvenciafüggő érzékenységét. A leggyakrabban használt korrekció az ún. A-súlyozás.

A, dBA A sok görbe közül ki kell választani egyet. Ez a 40-es phon-görbe. Miért?

A, dBA Az A-súlyozás gyakorlati megvalósítása úgy történik, hogy az akusztikus mérőműszerekbe beépítenek egy olyan szűrőt, amelynek a frekvenciamenete az ábrán látható. Ha az akusztikus mérőműszerrel pl. egy olyan hangot mérünk, amelynek frekvenciája 125 Hz, akkor a szűrő ennek a hangnak a hangnyomásszintjét 16,1 dB értékkel csökkenti. Ha a hang több-frekvenciás, akkor értelemszerűen a szűrő a különböző frekvenciákon a hangszinteket különböző mértékben csökkenti. Az A-súlyozás alkalmazásával szűrt hang effektív értékét A-hangnyomásnak hívjuk. Az A-súlyozás durva közelítéssel egy „feje tetejére állított” egyenlő hangosság görbe, azaz az 1 kHz környéki frekvenciákon nem változtatja meg a hangnyomásszintet, míg alacsony frekvenciákra egyre nagyobb mértékben szűri (elnyomja) az emberi fül számára kevésbé érzékelhető komponenseket. Az A-súlyozáson kívül egyéb súlyozásokat is szoktunk alkalmazni (B és C súlyozás). A C- súlyozást elsősorban hangos zajesemények esetében alkalmazzuk (pl. repülőterek által okozott zajterhelés leírására).

ÁLTALÁNOS INTENZITÁSSZINTEK 10 dB légzés 20 dB suttogás 30 dB csendes vidék 40 dB csendes szoba 50 dB eső 60 dB beszéd 70 dB porszívó 80 dB átlagos gyári zaj 90 dB fűnyíró 100 dB láncfűrész 110 dB rockzene 120 dB autórádió 130 dB fülhallgatóval hangos zene 140 dB légiriadó sziréna 160 dB hadi repülőgép

EGYENÉTRÉKŰ HANGNYOMÁSSZINT Egy adott időszakon belül különböző zajesemények fordulhatnak elő Egy folytonosan működő zajforrás által kibocsátott hangteljesítmény is ingadozhat az időben. A zajvédelemben az időben változó zaj jellemzésére az egyenértékű hangnyomásszintet használják, amely megközelíti az ember szubjektív zajmegítélését.

EGYENÉTRÉKŰ HANGNYOMÁSSZINT Definíció (MSZ ISO 1996-1:1995): Annak a folyamatos, állandó A-hangnyomásszintnek az effektív értéke adott T idő alatt, amely azonos a vizsgált, időben változó zaj effektív értékével

EGYENÉTRÉKŰ HANGNYOMÁSSZINT Egyenértékű hangnyomásszint (Leq): mekkora hangnyomásszintű állandó, tartós zaj fejt ki az emberi szervezetre azonos hatást, mint a minősítendő, időben változó zaj t [sec] Lp [dB] LAeq

EGYENÉTRÉKŰ HANGNYOMÁSSZINT a teljes mérési időtartama LpAi a Ti időtartam alatt jellemző hangnyomásszint

EGYENÉTRÉKŰ HANGNYOMÁSSZINT Az egyenértékű hangnyomásszinten alapuló egyéb zajjellemzők A magyar szabvány használja a megítélési szint (LAM) fogalmát, amelyet az egyenértékű hangnyomásszintből korrekciós faktorok segítségével származtat, amelyek figyelembe veszik a zaj esetleges impulzusjellegét és esetleges keskeny sávú komponenseit is. Napi megítélési szintről, amelyet értelemszerűen 24 órára vonatkoztatunk, olymódon, hogy az esti átlagolt hangszintekhez 5 dB-t, és az éjszakai átlagolt hangszintekhez 10 dB-t hozzá kell adni.

Valami akkor zajos, ha hangos? NEM, illetve NEM MINDIG, nem minden körülmények között! A „zajos” nem azt jelenti, hogy „nincs csend”, hanem azt, hogy az észlelt hangok kellemetlenek, valamilyen tevékenységünkben zavarnak bennünket. Zajos lehet egy alig hallható hang is, ha az elvonja a figyelmünket a tanulástól, munkától vagy megzavarja az alvásunkat. Például: a nekünk kedvező (gyakran igen nagy!) hangerővel hallgatjuk otthon a zenét, és amikor kikapcsoljuk, mert tanulnunk kell, akkor arra figyelünk fel, hogy a szomszédból áthallatszó zene miatt nem tudunk a tanulásra koncentrálni. Pedig az áthallatszó zene esetleg 100 000-szer, egymilliószor kisebb intenzitású, mint a saját zenénk volt. Persze, ez fordítva is igaz! Lehet, hogy mi is zavartuk a szomszédot, amikor hangosan hallgattuk a zenét.

Egy hangos gép mindenhol zajos? Nem Zajról, zajosságról csak ott beszélünk, ahol ember tartózkodik (vagy esetleg a természeti környezet más szempontból csendet, védelmet igényel), és csak akkor, amikor a gép hangja az ember tevékenységét zavar(hat)ja. Például, ha benzinmotoros kapálógéppel a szőlőskertben dolgozunk (és közel-távol nincs szomszéd), akkor nem okozunk környezeti zajt, de ha a lényegesen csendesebb villanymotoros fűnyíróval az otthoni kertben vasárnap délután vágjuk a füvet, és ez a szomszéd pihenését zavarja, akkor már zajt okozunk.

Akkor tehát a bármennyire hangos nem mindig zajos? Teljesen tőlünk függ? Vannak olyan erős hangok, amelyek már tőlünk függetlenül veszélyesek. Károsíthatják az egészségünket, például vérkeringési zavarokat, magas vérnyomást, gyomorpanaszokat, sőt halláscsökkenést okozhatnak. De már az ennél kevésbé zajos környezetben is észrevehető, hogy a zaj az akaratunktól függetlenül is hat ránk.