Tűzhányótípusok (Felszínalaktan) Készítette: Kardos Dénes
Bevezetés Ebben a félévben ismerkedtünk meg a felszínalaktannal, idegen nevén a geomorfológiával. A tárgyat dr. Hevesi Attila tanár úr tanítja.
Földünk felszínét a külső és belső erők egyaránt formálják Földünk felszínét a külső és belső erők egyaránt formálják. Látványosabban és gyorsabban a belső erők dolgoznak. Ide tartoznak a kőzetlemez-mozgások és a vulkanikus tevékenységek.
Vulkánképződés Vulkanizmus a kőzetlemezek találkozásainál alakulhatnak ki. Az óceánok mélyén mélytengeri hátságok, a szárazföldeken tűzhányók jönnek létre.
Tűzhányók csoportosítása Működésük jellege szerint hat csoportra oszthatjuk őket. Hawaii, Stromboli, Volcano, Vezúv, Pliniusi és Peleé típusúak lehetnek.
Hawaii jellegű tűzhányók Működése nyugodt, csaknem folyamatos. Kitöréskor kevés gáz, gőz és salak szabadul fel. Lávája bőséges, kb. 1200°C-os, nagyon folyékony.
Stromboli típusú tűzhányók Működése szinte folyamatos, a Hawaii típusúaktól több gáz és hamu kíséri kitörését. Lávája nem túl sok, viszont folyós. Bazaltot és andezitet is tartalmazhat.
Volcano típusú tűzhányók Aktivitása viszonylag gyakori, közepes méretű robbanások jellemzik. Ezeket sok gáz, törmelék és hamu kíséri. Lávája mennyisége kevés és nem túl folyékony.
Vezúv jellegű tűzhányók Hosszú szünetekkel megszakított robbanásos, gázkifúvásos kitörések jellemzik. Sok, magasra lövellt gőz, por és törmelék kerül a környezetébe. Lávája ragacsos és kevés, időnként több, hígabb.
Pliniusi jellegű tűzhányók Nagyon hosszú szunnyadás és rövid, de heves robbanások jellemzik. Rengeteg, csaknem izzó port okád ki igen magasra. Nagyon kevés, ragacsos láva kíséri.
Peleé típusú tűzhányók Hosszú ideig szunnyad, majd heves kitöréseit oldalrobbanás kíséri. Rengeteg gáz, gőz, hamu és törmelék kerül a levegőbe a nagyon ragacsos, kevés láva mellett.
Köszönöm a figyelmet!