Új művészeti törekvések a századelőn Az avantgárd Új művészeti törekvések a századelőn Készítette Domján Gáborné

A 20. század művészetét befolyásoló tényezők Elidegenedésélmény (a 19. sz. 2.felében már érzékelhető) nagyvárosi élet - tömegmagány az „otthonosságtudat” elvesztése „Isten meghalt.” (Nietzsche) „…minden egész eltörött…”(Ady)

Tömeg mindenütt, mégis magányosnak érzi magát az ember Otthonosság?

Urbanizáció - nagyvárosi élet - tömegmagány

„Isten meghalt.” (Nietzsche): „…minden egész eltörött…” (Ady)

„Isten meghalt.” (Nietzsche): „…minden egész eltörött…” (Ady)

A 20. század világképét és művészetét befolyásoló tényezők Az emberkép megrendülése => Freud és Jung A személyiség 3 szférára hullása: tudatos én, tudattalan és köztes én (Freud) A kollektív tudattalan felfedezése (Jung) – archetípusok és ösztönök formájában az emberiség tapasztalatait is őrizzük a tudattalanban Mai felfogás: a személyiség szerepekben létezik csupán

Freud és Jung

A 20. század világképét és művészetét befolyásoló tényezők Megváltoznak a térről és időről alkotott fogalmaink A technikai fejlődés következtében a tér és az idő relativizálódik (ugyanaz az út − postakocsival, autóval, repülővel ?) Einstein relativitáselmélete Bergson időélménye (objektív idő és szubjektív idő: tartam)

Albert Einstein és a relativitáselmélet a tér és idő összetartozásának felismerése

A 20. század világképe A 19. századi életfilozófiák elveinek tömeges elterjedése Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, Bergson eszméinek hatása Ismeretelméleti problémák: a megismerés viszonylagossága, határai, pl. nyelvhez kötöttsége Wittgenstein nyelvfilozófiája; Husserl fenomenológiája

„Amire nincs szavunk, arról hallgatni kell.” Wittgenstein „Amire nincs szavunk, arról hallgatni kell.”

A 20. század világképe A marxizmus társadalmi megvalósításának kísérlete: a szocializmus mint az „egyenlőség” társadalma Az egzisztencializmus létfilozófiája (Kierkegaard), Sartre, Heidegger, Camus az 1930-as évektől Totális diktatúrák létrejötte – „veszélyes világnézetek”-kel

A 20. század művészetét befolyásoló tényezők A kultúra kettészakadása : tömegkultúrára – elit kultúrára polgár és művész szembekerülése (Kosztolányi, Thomas Mann, Márai Sándor) A fotózás fejlődése, a néma-, majd a mozgófilm megjelenése (Lumiere testvérek) A valóság látványát nincs értelme megörökíteni a képzőművészetben és az irodalomban

Salvador Dali:

Az avantgárd Jelentése: (1)Szó szerinti: "avant garde": (fr) (2) avantgarde új, radikális művészeti irányzatok összefoglaló neve 1905 és 1938 között. Ide tartoznak: a kubizmus, stb. (3) avantgarde: egy művészeti mozgalom. Ezek az „izmusok” egységesen léptek fel, agresszív mozgalomként.

Közös sajátosságaik: Radikálisan szakítottak a hagyományos művészettel. Ok: új művészeti ágak (fotó és film) jelentek meg, melyek a valóság látványát teljesen élethűen adták vissza. A valóság utánzása helyett új valóságot akartak teremteni. A középkori, az afrikai és a távolkeleti (kínai, japán) művészetek jelképes ábrázolását tekintették mintának. Henri Matisse: A tánc 1910.

Emil Nolde: Maszkos csendélet, 1909.

Ernst Ludwig Kirchner: Fränzi Ferhlmann, 1910.

Otto Müller: Pár tájban, 1910.

Közös sajátosságaik: Nyitottá akarták tenni a művészetet. Giorgio de Chirico: Az utca misztikája és melankóliája, 1914. Közös sajátosságaik: Nyitottá akarták tenni a művészetet.

Marcel Duchamp: Biciklikerék, 1913. El akarták törölni a határokat a valóság és a művészet, az egyes művészeti ágak, illetve a műnemek és műfajok között. Az avantgárd interart jellegű. (Képversek, épületszobrok, térplasztikák...) Marcel Duchamp: Biciklikerék, 1913.

Vlagyimir Tatlin: A III. Internacionálé emlékműve, 1919.

Közös sajátosságok: Meg akarták szüntetni tömegkultúra és elitkultúra elkülönülését. Érdeklődtek a cirkusz, a varieté (dadaista happeningek), a tornaünnepélyek, a plakát és a mozi iránt.

Közös sajátosságok: A fogyasztókkal, a polgárokkal ellentmondásos volt a viszonyuk. Egyrészt megvetették az egyszerű polgárt, gúnyolták és provokálták, ugyanakkor szerették volna meghódítani, híveikké tenni őket, sőt alkotótársukká. Kiáltványokat intéztek hozzájuk, melyekben megmagyarázták céljaikat, stílusukat.

Az orosz futuristák kiáltványából "Le akarjuk rombolni a múzeumokat, a könyvtárakat, az akadémiák minden fajtáját, és harcolni akarunk (...) minden megalkuvó vagy hasznos hitványság ellen.„ Majakovszkij: Pofonütjük a közízlést!

Közös sajátosságaik: Polgári maradványnak tartották az egyéniségkultuszt, a közösség értékelődött fel számukra. Csoportokban léptek fel : Die Brücke, Kék lovas, Vadak csoportja, Bauhaus).

Közös sajátosságaik: Vonzódtak a közösségi eszményeket hirdető ideológiákhoz, és mivel tekintetüket a jövőre vetették, ráleltek a politikai utópiákra, s az ezeket megvalósítani akaró totalitárius rendszerekre. Az avantgárd nemzetközi jellegű. Több nyelven írtak, gyakran emigráltak, a legtöbb avantgárd művész felkereste Párizst, az avantgárd művészet központját .

„Izmusok” Futurizmus – Expresszionimus – Dada - Szürrealizmus 1. Formabontó "izmusok": érzelmi alapon közelítenek az ábrázolt valósághoz, indulatosak a hagyományos formák teljes lerombolása után új valóságot építenek minden művészeti ágban hatni tudnak Futurizmus – Expresszionimus – Dada - Szürrealizmus

„Izmusok” 2. Formaépítő "izmusok": Kubizmus – Konstruktivizmus az értelem alapján, gondolati alapon közelítik meg a világot, higgadtabbak a legegyszerűbb formákig bontják le a valóságot, majd azokból építkeznek csak képzőművészeti irányzatok. Kubizmus – Konstruktivizmus

Kubizmus Picasso: Avignoni kisasszonyok 1907.

Pablo Picasso: Abszintivó, 1901.

Pablo Picasso: Légtornász család, 1905.

A kubizmus A latin cubus: kocka szóból Elsősorban képzőművészeti irányzat. A jelenségeket geometriai alakzatokra vezették vissza, Cél: a belső törvényszerűségek visszaadása

Előzmény : a poszt-impresszionista Paul Cézanne Paul Cézanne: Pierrot és Harlequin, 1888.

Paul Cézanne : Fürdőzők, 1900-1905.

Korszakai: 1907–09: analitikus kubizmus. A formák már geometrikusak, de még nincs végleges szakítás a perspektívával, noha több nézőpontú az ábrázolás. Dora Maar

1910–12: szimultán kubizmus A tárgyak síkra kivetítve, barnásszürke elemek konstrukciójaként jelennek meg. Mitől szimultán? Braque:Lány gitárral

Braque: Zenei formák

Pablo Picasso: Daniel Kahnweiler, 1910.

Szintetikus kubizmus 1913–20. Dekoratív kompozíció, mozgalmas ritmus, gazdag színkészlet.

Picasso: 3 zenész

Juan Gris:Harlequin gitárral

A kubizmus eszközei, alkotói szimultán technika: egyidejűleg több nézőpontból történő ábrázolás látványtöredékekből épülő a kép kollázstechnika (több anyagfajta - pl. festék, papír, textil stb. kombinálása egy képben) Picasso, Braque, Léger, Juan Gris (festészet)

George Braque: Kávéházi kompozíció, 1913. Picasso: Egy üveg Pernod 1912.

1937 Picasso: Guernica (kubista, szürrealista, expresszionista stílusjegyek szintézise)

Picasso: Guernica

Futurizmus A futuro (olasz) = jövő szóból. ( Korlátlan lehetőségeket sejtettek a jövőben.) Politikai és művészeti mozgalom (irodalmi, zenei is!) (gyűlések, tüntetések, kiáltványok, röplapok, plakátok) 1909-től az 1920-as évekig tart. Két központja: Olaszország és Oroszország, és két vezéralakja: Marinetti és Majakovszkij

Futurizmus A futuristák a technika megszállott hívei voltak. Az erőt, a sebességet, a mozgást tisztelték, a gépeket bálványozták és a gyári munkást.

Futurizmus Témáik: a nagyvárosi jövő a technikai csodák, a gépek, a mechanika világa Az anyag, a sebesség, erő, dinamizmus felmutatása A militarizmus, erőszak: a forradalmak és háborúk éltetése

Az olasz futurizmus Észak-olasz mozgalomként indult, s a munkásosztályt kívánta képviselni. Marinetti 1909-es kiáltványa szerint a művészetnek meg kell hódítania a az új ipari-technikai környezetet. Az erőszakkultusz miatt a mozgalom a háború és Mussolini támogatója lett.

Marinetti futurista kiáltványából:" „A háborút akarjuk dicsőíteni / - a világ egyetlen megtisztítóját - ,/ a militarizmust. (...) Meg fogjuk énekelni a munkától, /örömtől /vagy a lendülettől / elkavart nagy tömegeket: / megénekeljük / a forradalmak sokszínű / és sokhangú áradatait / a modern világvárosokban."

Marinetti egy 1915-ös röplapja képverssel

Az orosz futurizmus A szocialista forradalmat dicsőíti. Vezéralakja Majakovszkij. A 19. századi kultúrát eldoban- dónak tartják. A költészetben, a drámairoda- lomban, a plakátművészetben, a zenében, a festészetben és a szobrászatban jelentkezik.

Az orosz futuristák kiáltványa Majakovszkij-Hlebnyikov-Burljuk: Pofonütjük a közízlést (1912) „A múlt szűk. Az Akadémia és Puskin érthetetlen hieroglifák. Puskint, Dosztojevszkijt, Tolsztojt ésatöbbit, ésatöbbit ki kell dobni a Jelenkor Gőzhajójából.”

A futurista képzőművészet Umberto Boccioni: Egy kerékpáros dinamizmusa (1913) Giacomo Balla:Egy kutya dinamizmusa

A futurista képzőművészet Az egymás utáni mozgásfázisok ábrázolása a mozgás irányának érzékeltetése, erővonalak feltüntetése

Boccioni: Folytonossági formák térben

Natalia Goncsarova: Biciklis, 1912.

Marcel Duchamp: Lépcsőn lejövő akt 1912.

A futurista irodalom A hagyományos mondatszerkezet szétrombolása (felsorolás jelleg) A főneveknek (anyagnevek, gépek nevének) + a főnévi igeneveknek (cselekvések nevének) a kedvelése A központozás, kötőszavak elhagyása + helyettük matematikai jelek

A futurista irodalom Majakovszkij lépcsőzetesre tördelte a verssorokat (mozgásélmény felkeltése) Ő ritmikus mondásra, felolvasásra szánta a verseit – akusztikus élményt is kívánt nyújtani (150 millió)

Marinetti :Óda egy versenyautóhoz kirobbanó lélegzetű kigyókhoz hasonlatos vastag csövekkel díszített motorházával... Egy bömbölő autó, mely úgy száguld, mint a kartács, szebb, mint a szamothrakéi Niké.”

Marinetti: Óda a versenyautóhoz Te egy acél-faj szilaj istene, Nagy messzeségtől részeg Autó, ki rémülten zörömbölsz és vicsorogva harapod a zablád! Hámor-szemű, iszonyú, japáni isten, te lángon és olajon élő, te messze csillagokért égő, feloldom ördöngös, töfötölő szived és óriás pneumatikod, hogy táncolj, ujjongj a nagyvilág fehérlő utjain. És meglazítom érc-fékjeid, robogj, robbanj ki részegen a szabadító Végtelenbe!...