Ajánlások a külföldön kutatók hazatérésével és az alapkutatási eredmények magánosításával kapcsolatban Dr. Radnai Márton Elnök Pro Scientia Aranyérmesek Társasága NKTH konferencia Veszprém, július 7.

Vázlat Bemutatkozás Ajánlások – hazatérés és reintegráció Ajánlások – alapkutatási eredmények magánosítása Záró gondolatok

Bemutatkozás – A Pro Scientia Aranyérem 1988-ban alapította az Országos Tudományos és Diákköri Tanács (OTDT) Kiemelkedő tudományos vagy művészeti teljesítményt honorálja Kétévente 48-an kapják (45 tudományos, 2 művészi, 1 junior), tudományterületenként 1-5 érmes Eddig 377 érmes van

Bemutatkozás - A Társaság Jogilag 1996-ban alakult meg A Fővárosi Bíróság által nyilvántartott közhasznú társadalmi szervezet Tagja lehet bármely érmes Célja a fiatal magyar tudósok, művészek munkájának elősegítése, egymás tevékenységének megismerése, érdekeinek képviselete

Ajánlások – hazatérés és reintegráció 1. A magyar és külföldi kutatás közötti színvonalbeli különbség a társadalomtudományok esetében sokkal jelentősebb, mint a természettudományok esetében A külföldi kutatók hazatérésének elősegítése támogatandó, hiszen ez az egyik legfontosabb módja a magyar és a külföldi felsőoktatás, illetve a magyar és külföldi kutatás közti színvonalbeli különbség csökkentésének.

Ajánlások – hazatérés és reintegráció 2. Törekedni kell a meglévő magyar kutatási és oktatási intézmények finanszírozási problémáinak csökkentésére is, illetve a finanszírozás átalakítására olyan módon, amely nem a tömegoktatást támogatja (felsőoktatás fejkvóta alapú támogatás csökkentése, tudományos normatív támogatás növelése: cél az 50-50%-os arány elérése).

Ajánlások – hazatérés és reintegráció 3. A hazatérést nem a PhD fokozat megszerzése után közvetlenül, hanem néhány éves tanítói illetve kutatói karriert követően érdemes támogatni. Támogatni érdemes emellett a virtuális hazatérést is: itthon és külföldön dolgozó kutatók kutatási együttműködését.

Ajánlások – hazatérés és reintegráció 4. A hazatérés és reintegráció egyik legfőbb gátja a szinte minden tudományág esetében érvényesülő kontraszelekció – ennek áthidalása nem pénzügyi kérdés. Szükséges lenne ezért egy „teljesítmény- kódex” elfogadása, amely az előmenetel feltételeit rögzíti. Bizonyos tudományágak esetében segíthet az alapkutatások eredményeinek magánosítási lehetőségeinek elősegítése is.

Ajánlások – alapkutatási eredmények magánosítása 1. Az alapkutatás eredményeinek magánosításának előnyeit és hátrányait tudományáganként kell mérlegelni, minden tudományágra érvényes válasz ebben a kérdésben nem adható. A gyógyszerkutatás esetében az alapkutatás magánosításának veszélyeit általában kisebbnek ítéljük meg, mint az ezzel együtt járó hasznokat, ezért támogatjuk a szabályozás további liberalizálását.

Ajánlások – alapkutatási eredmények magánosítása 2. Tiltani kell viszont az olyan eredmények magánosítását, amely alapján konkrét gyógyszerfejlesztés még nem kezdhető meg, csak a további kutatás lehetősége teremtődik meg (pl. géntérkép, egyes emberek közötti genetikai eltérések stb.) Az alapkutatási eredmények magánosítása nem tévesztendő össze azzal a gyakorlattal, hogy egy kutatóintézet eszközeivel és kutatóival saját kutatási célt nem szolgáló szolgáltatást végez külső intézmények számára.

Záró gondolatok „Miért marad egy kutató Magyarországon? Hát kalandvágyból!” „Egyik dédapám asztalosként dolgozott, de sose dolgozott volna olyan fával ami 20 évnél rövidebb ideje áll a padlásán. Ez volt az alsó határ. Azt gondolom, hogy befektetés szinten a világ már nem csak a holnap eladható tudományos eredményeket akarhatja támogatni. Persze, hogy az alacsony kockázatú, magas hozamú termékeket jobban lehet értékesíteni, de ez meg miért lenne baj.”

Köszönöm a figyelmet! További információk: Támogatóink: