Christiaan Huygens a csillagász Készítette : Zsiros Dóra 9/a
Elmélete a Földönkívüli életről Ingaóra Amiket róla neveztek el Tartalom jegyzék Élete Munkássága Tanulmányai Elmélete a Földönkívüli életről Ingaóra Amiket róla neveztek el
Élete Holland fizikus, matematikus és csillagász. Hágában született, Constantijn Huygens fiaként. Dolgozott tengerészeti navigációhoz szükséges pontos óraművek készítésén is. A történészek rendszerint összekapcsolják a nevét a tudományos forradalommal.
Munkássága Nagy szerepe volt a modern integrál- és differenciálszámítás megteremtésében. Ezenkívül a fénnyel kapcsolatos vitáival szerzett magának nevet: hullám – részecske kettősség. 1655-ben fedezte fel a Szaturnusz Titán nevű holdját. 1656-ban feltételezte, hogy azok különböző méretű sziklákból állnak. Ugyanabban az évben figyelte meg az Orion - ködöt. Modern teleszkópja segítségével sikerült megkülönböztetnie az egyes csillagokat a felhőn belül
Tanulmányai Huygens a leideni egyetem joghallgatójaként matematikát is tanult Schooten irányításával. 1647-ben felcserélte Bredával, és az ottani egyetemen végzett 1649-ben.
Munkássága Első könyvét Blaise Pascal bátorítására írta meg, a valószínűség számítás elméletéről. Dolgozott tengerészeti navigációhoz szükséges pontos óraművek készítésén is. 1658-ban publikált egy könyvet ebben a témában, Horologium cím-mel.
Munkássága Készített egy mérleg-rugós órát is, körülbelül Robert Hooke-kal egy időben, de tőle függetlenül. A londoni Royal Society tagja 1663-tól. 1666-ban Párizsba költözött, ahol a francia Royal Society tagja lett. Az 1672-ben befejezett párizsi obszervatórium segít-ségével további csillagászati megfi-gyeléseket tett.
Elmélete a Földönkívüli életről A Cosmotheoros című könyvében,egy élettől hemzsegő univerzumot képzelt el, amelynek a nagy része igen hasonlít a 17. századi földi életre. Hollandia liberális légköre akkoriban nemcsak engedte, hanem bátorította a hasonló feltételezéseket.
Ingaóra Az ingaóra mechanikus időmérő szerkezet, melyben a meghajtást végző spirálrugó, ill. súly gyorsuló mozgását gátlómű segítségével az egyenletesen mozgó inga fékezi, szabályozza.
Amiket róla neveztek el a Huygens- és Huygens–Fresnel-elv Huygens-féle akromatikus okulár csillagászati távcsövekhez Huygens-hullámocskák, amelyek alapvető jelentőségűek matematikai szempontból a skalár diffrakció elméletében a Huygens űrszonda: a Cassini-Huygens küldetés leszállóegysége, amely a Szaturnusz Titánnevű holdján landolt a 2801 Huygens aszteroida a Huygens-kráter a Marson a Huygens-hegy a Holdon a Huygens-program, amely mikroszkóppal készült felvételek feldolgozását végzi
Források http://tudasbazis.sulinet.hu http://hu.wikipedia.org