MÉDIASZABÁLYOZÁS Technológiatörténet

Kommunikáció = információk közzététele + (közös) tudás gyarapodása Tömegkommunikáció = „Üzenetek révén megvalósuló társadalmi interakció” (Gerbner, 1976) Média = kommunikációs eszközök + intézmények gyűjtőfogalma Tömegmédia = „Távolra, sok befogadónak való kommunikáció” (Mcquail, 2003)

Mi volt médium? Fa Kő Papír Tűz Füst Zászló Papirusz

Mi lehet médium? Elektronikus jelek  Rádió, TV, Internet, Telefon Mediatizált világ Információszerzés elsődleges forrása Államhoz, politikához, hatalomhoz való viszonyunkat is befolyásolja Nem csak leír  értelmezési keretet teremt

Médiatörténet 2 fő médiatörténeti iskola: Technológiatörténeti iskola (intézményekre, struktúrákra, technikára koncentrál): Habermas, O’Sullivan, Briggs Nyilvánosságtörténeti iskola (szereplőkre koncentrál  szakmai professzionalizálódásra, véleménynyilvánítás szabadságára): McLuhan, Hoger, Barbier

Technológiatörténet: technikai változások indukálnak társadalmi folyamatokat Nyilvánosságtörténet: társadalmi változások indukálnak technológiai változásokat Két iskola folyamatos harcban egymással

Technológiatörténet Média története egyidős az emberiség történetével Kommunikáció fő formája orális (vásári kikiáltók, falusi kisdobosok) Tömegmédia = „Távolra, sok befogadónak való kommunikáció” (Mcquail, 2003) Modern értelemben vett tömegkommunikáció megjelenése  könyv Technológiatörténetnél sokszor folyamat a feltalálás, nem egy alkalom Sokszor több ország párhuzamosan

Könyv + Újság A.) Kereskedelmi hírlevelek: piac hírei kronologikus sorrendben + kereskedelmet befolyásoló hírek Háborúk, járványok, új városok, kikötők nyitvatartásai 1457, Trieszt Legtöbbször kézzel írva Miskolczy István: A középkori kereskedelem története

Könyv + Újság Fejlődéshez szükséges: Korszerű termelési eszközök; Piac (kereslet+kínálat); Pénzforgalom felélénkülése; Gazdagodás  Információigény növekedése + több szabadidő Egyetemek megjelenése (írás+olvasás tudás)

Könyv + Újság B.) Nyomdagép feltalálása + könyvnyomtatás 1445, Mainz, Gutenberg, Biblia (Kína, nyomtatás: 868) 147(2?)3, Buda, Hess András: Budai Krónika Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andrea Hess Befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében pünkösd előestéjén Hess András által (1473. június 5.) 1500: 230+ európai nagyvárosban volt nyomda

Barnabe/Barnaby Rich (1540−1617) „Korunk egyik rákfenéje a könyvek elburjánzása; annyira megfekszi ez már az ember gyomrát, hogy képtelen megemészteni azt a sok haszontalanságot, amit nap mint nap a világra kotlanak.”

Könyv + Újság Írott szöveg nem egyházi kiváltság immár Laikus tömeg számára készített kiadványok (kalendárium, almanach, képes biblia) Már nem csak latinul Elérhető információ mennyisége megnőtt Könyvek iránti kereslet azonban még mindig szűkös

Könyv + Újság Tömeges mennyiség Tömegek számára Intézményesült előállítás Szakemberek által Professzionális terjesztés Nyilvános tartalom Potenciálisan mindenki számára elérhető (de v.ö. írás+olvasás tudás) TÖMEGMÉDIA

Könyv + Újság Polgári felemelkedés  3. rend öntudatra ébredése  Anyagi függetlenség  állampolgárként akart viselkedni  ehhez információra volt szüksége  közügyek nyilvános megvitatása Szakember megjelenése: újságíró

Könyv + Újság C.) Újság 1605, Antwerpen, (Nieuwe) Tydinghe Első napilap: 1702, UK, The Daily Current

Könyv + Újság Elterjedéséhez szükséges: Nemzetállamok (piac); Egységes nyelv; Fejlett úthálózat; Infrastuktúra; Postaszolgálat; Tipográfiai fejlődés (gót betű  kövér betű); Technológiai fejlődés (gőznyomda, papírgyártás, rotációs gép, sorszedő gép)

dia.osaarchivum.org A magyar napisajtó története Időszaki sajtónk története http://dia.osaarchivum.org/public/index.php?fs=1622&search=2&page= http://dia.osaarchivum.org/public/index.php?fs=1574&search=2&page=

Könyv + Újság Valódi tömegmédium a XIX. századtól Ár csökken a fejlődésnek köszönhetően Bárkit képes elérni Távíró, telefon megjelenése Hírügynökségek megjelenése  információs hálózatok javulása Demográfiai növekedés Kötelező alapfokú oktatás (Mo.: 1868) XX+XXI. század: médiabirodalmak, globalizáció Rádió+TV megjelenése alapjaiban változtatta meg az újságpiacot www megjelenése  alternatív médiumok (DIY), hírblogok

Elektronikus média XX. század terméke Azokhoz is eljut, akik nem tudnak/szeretnek olvasni Nem tömegeket ér el  Mindenkit Hírközlő és befogadó közötti távolság megszűnt

Pawel Kuczynski

Elektronikus média 1893, Puskás Tivadar, Budapesti Telefonhírmondó (zene+hírek) D.) Rádió: 1894, Marconi (szovjetek: Popov)  vezeték nélküli távírót akart két pont között I. VH végéig hadi monopólium 4 fő modell (USA: kereskedelmi; UK: közszolgálati; Diktatúra: propaganda; Többivel elégedetlenek: közösségi/részvételi – ’60-as évek ellenkulturális forradalma, ’68-as diáklázadások)

Közösségi / Alternatív Elektronikus média   Kereskedelmi Közszolgálati Propaganda Közösségi / Alternatív Tulajdonos Magánbefektetők Állam Egyesületek, alapítványok Finanszírozás Reklámbevételek Előfizetési díjak Központi költségvetés Hallgatói adományok, pályázatok Műsorpolitika Keresletorientált Normatív Funkció Szórakoztatás Tájékoztatás és népművelés Érdekképviselet Távlati cél Nyereségtermelés Hagyományőrzés Indoktrináció Emancipáció Nyelvezet Köznyelvi Irodalmi Hangnem Kötetlen Ünnepélyes Értékorientáció Piaci liberalizmus Demokratikus alapértékek Állampárti ideológia Radikális alternatív eszmék Forrás: Bajomi-Lázár (2006)

Elektronikus média Propaganda modell lényegében megszűnt 3K MODELL: közszolgálati+kereskedelmi+ közösségi Mo.: 1996, Médiatörvény Tematikus műsorszolgáltatók megjelenése Digitális műsorszolgáltatás

Elektronikus média Fényképezés megjelenése, mozgókép, mozi  ‘fényírás’ Némafilm  hangosfilm E.) Televízió: 1926, USA, Vladimir Zvorikin II. VH végéig hadi monopólium

Elektronikus média II. VH után rohamos elterjedés Legnagyobb tömegek elérése Legfőbb információforrás Hirdetési piac nagy része Technológiai fejlődés (színes TV, videomagnó) Mo.: 1957, MTV 4 modell ugyanaz, de közösségi fejletlenebb (ár miatt) Tematikus műsorszolgáltatók megjelenése Digitális műsorszolgáltatás

Marshall MCLuhan “a Gutenberg-galaxis” (“The Gutenberg Galaxy”) (1962) “a globális falu” („the global village”) (1964) „a médium maga az üzenet” („the medium is the message”) (1967)

Woody Allen: Annie Hall (1977)

Elektronikus média F.) ‘Új (?) média’: internet, 3G/4G-s mobiltelefonok 1969: ARPANET (először amerikai egyetemek decentralizált hálózata, hidegháború) 1990: grafikus felület megjelenése (www) 1995-1996: tömeges elterjedés

Elektronikus média Platformfüggetlenség (tartalom elválik az infrastruktúrától) Tartalombőség (tartalomfogyasztás szegmentálódása) Interaktivitás (felhasználó aktív alakítója a tartalomnak)