Zene: Plaisir d a mour
Az indiai óceán szigetből álló, fős országa.
A Maldív Köztársaság az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél, több atollból és kb szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely. A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte. A szigetek legmagasabb pontja a tengerszint fölött 2,4 méter és egyikük területe sem nagyobb 13 km²-nél. A 19 szigetcsoportból álló lánc Észak-déli irányban kb. 800 km hosszan nyúlik el kicsivel az Egyenlítőn túlra. A szigetek legjellegzetesebb fafajtája a kókuszpálma, amelyet a csavaros pálma, majd a mangó követ. Állatvilágát a gyík, a gekkó, a holló, a gém, a sirály és természetesen a halak alkotják. A vízalatti világ egyik leghatalmasabb lakója, a bálna cápa (plankton evő) igen gyakori a szigetek környékén.
A szigeteken – elhelyezkedésüknek megfelelően – trópusi éghajlat uralkodik. A hőmérséklet többnyire csak éjszaka csökken 25 °C alá. Az időjárást kétféle monszun befolyásolja: a délnyugat- monszun, amely májustól októberig tart és az északkelet- monszun, amely novembertől áprilisig tart. A délnyugat-monszun normál esetben júniusban és júliusban szelet és intenzívebb csapadékot hoz. Kb. 200 őslakos él még, a többség arab, valamint szingaléz és maláj származású. A sziget összes lakója muszlim. Az ország nyelve a szingalézzel rokon divehi nyelv, az írásuk arab eredetű.
A főváros, Malé
Dhoni – tradicionális bárka
Mandive
Vége