Cseh Köztársaság -Česká republika, (Csehország –Česko) Forrás: Wikipédia

Szimbólumok Csehország zászlója: Csehország címere: Nemzeti himnusz: Kde domov můj Fővárosa: Prága (Praha) Államforma: parlamentáris köztársaság

Csehország a térképen

Földrajza Csehország nagyrészt az északi szélesség 48. és 51., a keleti hosszúság 12. és 19. foka között fekszik. Csehország felszíne igen változatos. Az ország nyugati részén fekvő történelmi Csehország nagy része a Cseh-medence az Elba csehül Labe és a Moldva csehül Vltava völgyével. Az ország legmagasabb pontja, az 1602 m magas Sněžka az Óriás hegységben található. Az ország keleti részét elfoglaló Morvaország legnagyobb tájegysége a Morva-medence, amit a Cseh-medencétől a Cseh–Morva-dombság választ el. A Morva-medence legnagyobb folyója a Morva csehül Morava, de itt ered az Odera is. Északi határán a Szudéták húzódnak. Csehországban négy nemzeti park van. Ezek a Krkonošei Nemzeti Park, (bioszféra-rezervátum), a Šumavai Nemzeti Park (bioszféra-rezervátum), a Podyjí Nemzeti Park és a Cseh-Svájc.

A Cseh-Svájc Csehország négy nemzeti parkjának egyike Pravcicka brana

Éghajlata Csehország éghajlata mérsékelt kontinentális, meleg nyarakkal és viszonylag felhős, csapadékos, hideg telekkel. A téli és a nyári hőmérsékleti értékek között a szárazföldi elhelyezkedés miatt viszonylag nagy a különbség. A Sněžka, az ország legmagasabb pontja környékén az átlaghőmérséklet mindössze -0,4 Celisus-fok, míg a Dél-Morva kerületben ez akár 10 fokkal melegebb érték is lehet. Hasonlóak a körülmények Prágában is, bár ott jelentős a városi élet okozta hatások is. A valaha márt legalacsonyabb hőmérsékletet 1929-ben České Budějovice mellett Litvínovicében jegyezték fel. Ekkor a hő érő higanyszála -42,2 foknál megállt. Az eddig mért legmelegebb, 40,4 fok Dobřichovicében, Prága környékén volt 2012-ben.[13]

Králický Sněžník hegyvidéke

Csehország és szomszédos országai Németország Lengyelország Szlovákia Ausztria

Csehország nagyobb városai Praha - Prága Prága zászlója Prágai vár látképe a Károly-hídról Prága címere Prága (csehül Praha, a Cseh Köztársaság fővárosa, egyben legnagyobb települése. Gyakran hívják „száztornyú városnak”, „arany városnak”, vagy egyszerűen a városok királynőjének. Prága történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részének nyilvánította. Az „arany Prága” név valószínűleg I. Károly cseh király és (IV. Károly néven) német-római császár (1347–78) idejéből származik, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. Egy másik elmélet szerint Prágát az alkimisták és az aranycsinálók tevékenységét ösztönző II. Rudolf német-római császár uralkodása alatt nevezték el „aranynak”.

Brno (ˈbr̩no; németül Brünn; latinul Bruna; jiddisül ברין, Brin) mind népességét, mind lakosságszámát tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa. Brno a Dél-Morva kerület központja, melyen belül önálló járást alkot, a Brno városi járást. A város a Svitava és a Svratka összefolyásánál fekszik, lakossága nagyjából 400 000 fő. [1] Agglomerációjának[2] lakosságát általában 800 000 főre teszik.[1] A környék állandó lakossága a 2004-es népszámláláskor 730 000 fő volt.[3] Brünn címere Brünn zászlója Brünn látképe

Gazdasága Csehország hagyományosan fejlett,[41] magas bevételű[42] gazdaságú ország, ahol az egy főre eső GDP értéke az európai uniós átlag 81%-a Csehország az egyik legstabilabb és legígéretesebb posztkommunista ország. A jelenlegi gazdasági világválság kitörése előtt gazdasága évente 6%-kal bővült. A növekedés két forrása az Európai Unióba, elsősorban Németországba irányuló export és a külföldi befektetések. Az ország a schengeni övezet része. A vízenergiát is hasznosító megújuló források mindössze az energiatermelés 4,6%-át tették ki. A legnagyobb energiaforrás az országon belül a temelini. Az ország másik nagy nukleáris anyagokat hasznosító erőműve a Dukovany. Csehország mindent megtesz annak érdekében, hogy az energiatermelésben használja az alacsony hatékonyságú barnakőszenet, és ezt hatékonyabb forrásokkal váltsa ki.

A Škoda Auto Közép-Európa egyik legnagyobb autógyára A Škoda Auto Közép-Európa egyik legnagyobb autógyára. A német VW leányvállalata 2011-ben rekord számú, 875 000 autót értékesített

Turizmus Az országnak több népszerű régiója is van. Ezek közé tartoznak a híres gyógyfürdők városai Karlovy Vary, Mariánské Lázně and Františkovy Lázně. A másik fő látványosság, ami idevonzza a turistákat, a számtalan itt épített vár és kastély. Ilyenek Karlštejn vára, Český Krumlov vagy a Lednice–valticei kultúrtáj. A pápa 15 itteni templomot minősített bazilikának. A városokon kívül olyan helyszínekkel lehet találkozni, minr a Český ráj, a Šumava vagy az Óriás-hegység. Az ország híres a játékbabáiról és a marionettjeiről. Területén sok bábszínház működik. Az Aquapalace Praha a Prága közelében fekvő Čestlicében Közép-Európa legnagyobb víziparkja. Sok sörfesztivált rendeznek itt, ezek közé tartozik a Prágában májusonként 17 napon át zajló Cseh sörfesztivál, a cseh sörök legnagyobb ünnepe, az augusztusi Pilsner Fest Plzeňben, az "Olomoucký pivní festival" (Olomoucban), valamint a "Slavnosti piva v Českých Budějovicích" fesztivál České Budějovicében).