Kutatási eredményeinkKiadványaink A tanszék bemutatása A Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke (korábban Intézet) Karunk legrégebbi egységei közé tartozik ig a természetrajz-kémia és természetrajz-földrajz szakos tanárok oktatását látta el, s ebből a körből kerültek ki a geológusok is. Vezetői a hazai földtan neves szakemberei voltak: Hoffer András, Telegdi-Róth Károly, Ferenczi István, Kovács Lajos, Földvári Aladár, Pantó Gábor, Kulcsár László, Székyné Fux Vilma, Szöőr Gyula, Gyarmati Pál. Mellettük számos ismert szakember oktatott még Tanszékünkön, például Noszky Jenő, Dudichné Vendl Mária, Wein György, Arany Sándor, Vígh Gyula, Szalai Tibor, Balogh Kálmán, Barta István, Sümegi Pál. Az 1949-es oktatási szerkezetváltás után a Tanszéken földrajz, biológia, kémia szakos tanárok, majd geográfusok, vegyészek és biológusok is tanultak. Az 1950-es évek elején néhány évig, majd 2006-tól geológusképzés is folyik Tanszékünkön. Mellettük részt veszünk a földrajz, geográfus, biológus, környezettan és műszaki képzésben, valamint a kapcsolódó tanár és posztgraduális képzésekben óta működik ásvány- és kőzethatározásra alkalmas szilikátkémiai és mikroszkópiai laboratóriumunk, amely a ‘60-évek végétől termoanalitikai, spektrográfiai, valamint szedimentológiai és műszaki földtani laboratóriummal egészült ki. Az oktatást és kutatást segíti egy több mint darabból álló kristálytani, ásványtani, kőzettani, őslénytani, szerkezetföldtani gyűjtemény, amely a „kulturális örökség védelme” alatt áll. A jelenleg is zajló kutatások követik a korábbi magmás petrográfiai, petrológiai, tektonikai és térképezési hagyományokat, de foglalkozunk szedimentológiával, hidrogeológiával, geotermikával, mérnökgeológiával, környezetföldtannal, műemlék- és földtani értékvédelemmel is. Ásvány- és Földtani Tanszék Tiszántúli fedett neogén vulkanizmus kutatása ( ) Termikus laboratóriumunk hazánkban az egyik legkorszerűbb, ahol ásványt, kőzetet és talajt elemzünk. A felfűtésük közben távozó bomlás- termékeket az ATOMKI-val közösen fejlesztett kvadrupol tömegspektrométerrel vizsgáljuk. A Mecsek ÉKi részének szekvencia-sztratigráfiai és szerkezeti vizsgálata lehetővé tette a széntelepek újraértékelését és a bányászat újraindítását. Pinceszelvény a miskolci Avason A Tanszék fennállása, 1925 óta minden korszakban születtek kiemelkedő tudományos kutatási eredményeink, s most ezek sorából emelünk ki bemutatásra néhány jellemzőt. A telepeket 24 kutató magfúrás tárta fel. A bentonit telepek zöld színnel jelezve. A Tardonai-dombság részletes geológiai újravizsgálatát 1995-től napjainkig végezzük, 2000-nél több szénkutatófúrás, nagyszámú terepi bejárás és anyagvizsgálat alapján. Ennek eredménye például egy 1:25000-es léptékű földtani térkép, egy sikeres bentonitkutatási projekt, az Avas-észak komplex földtani és mérnökgeológiai vizsgálata. E témakörből született 3 PhD disszertáció, több sikeres OTDK pályamű, szakdolgozat és diplomamunka, nagyszámú hazai és külföldi szakcikk. A tanszékünk vezette a Bentonit 2000 konzorcium között a Széchenyi Tervpályázat 400 MFt-os támogatásával vizsgálta Sajóbábonyban Közép-Európa legnagyobb, általunk felfedezett bentonittelepét.