Készítette: Bádenszki Paszkál 11. c. 1822. Január 2-án született Kösin-ben (ma Koszalin). 1888. augusztus 24-én halt meg Bonnban. Német származású fizikus.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Energia, Munka, Teljesítmény Hatásfok
Advertisements

HŐMÉRSÉKLET NOVEMBERi HÓNAP.
Gázok.
Neumann János Készítette: Bánfa Ticián.
MIÉRT KELL MEGISMERNI ÉS MEGISMERTETNI AZ EXERGIÁT?
Termodinamika.
Körfolyamatok (A 2. főtétel)
A relativisztikus hőmérsékletről
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
 Vizsgajegy két részvizsga (írásbeli+szóbeli) alapján  írásbeli: 40%-os súly (150 perces, 4 számpélda)  szóbeli: 60%-os súly (kiadott tételsor szerint,
1. Termodinamikai alapfogalmak Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez,
A fémek és ötvözetek kristályosodása, átalakulása
A társadalmi változások elmélete
KISÉRLETI FIZIKA III HŐTAN
Hőtan (termodinamika)
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
Az energia fogalma és jelentősége
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana)
Az élő sejtek belső rendezettségi állapotukat folyamatosan fentartják. Ezt bonyolult mechanizmusok biztosítják, amelyek révén a sejt energiát von el a.
Termikus kölcsönhatás
II. főtétel általánosan és egységesen? Stabilitás és folyamatok
Gyengén nemlokális nemegyensúlyi termodinamika, … Ván Péter BME, Kémiai Fizika Tanszék –Bevezetés –Elvek: II. főtétel és mozgásegyenletek –Példák: Hővezetés.
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
Mi a reakciók végső hajtóereje?
Termodinamikai alapok, energiaátalakítás
Hőtan (termodinamika)
Másodfokú egyenletek megoldása
Isaac Newton.
Mérnökökológia Musa Ildikó BME VKKT.
9.ea.
Dh=dq-dw t =dq+v*dpM16/1 dp=0 esetben dh=dq mivel dq =c p (T)dT (ideális gáz esetén c p =c p (T) ) 1 2 dh= 1 2 c p dT h 2 -h 1 =c p (T 2 -T 1 ) h 2 =c.
Georg Simon Ohm Életrajza..
Termodinamika és statisztikus fizika
„És mégis mozgás a hő” Készítette: Horváth Zsolt Krisztián 11.c.
Energia megmaradás Kalacsi Péter.
Julius Robert Mayer élete
Hő és áram kapcsolata.
Készítette: Ócsai Gerg ő „Gondolkodom, tehát vagyok” Tovább.
A termodinamika II. főtétele
A hőtanban alkotott fizikusok bemutatása
Newton és gravitációs törvénye
Hermann von Helmholtz Kerekes Evelin 11.c. Hermann Ludwig von Helmholtz  augusztus 31.-én Potsdamban született  szeptember 8.-án Charlottenburgban.
HŐTAN 1. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Ludwig Boltzmann.
Termodinamika Részösszefoglalás Hőközlés ráhangolódás
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell)
Entrópia Egy szobában kinyitunk egy üveg parfümöt. Mi a valószínűbb?
William Thomson (Lord Kelvin)
Julius Robert Mayer Készítette: Nagy Fanni.
William Thomson Lord Kelvin
Lénárd Fülöp ( ).
Készítette : Kovács Máté 10.d
KÉSZÍTETTE: Mózes Norbert
A kommunikáció értelmezése
Hő és az áram kapcsolata
Dinyák Adrienn 10.a.  Születése Születése  Tanulmányai Tanulmányai  Munkái Munkái  Magánélete Magánélete  Fizikai elért eredményei Fizikai elért.
E, H, S, G  állapotfüggvények
A belső energia tulajdonságai Extenzív mennyiség moláris: Állapotfüggvény -csak a rendszer szerkezeti adottságaitól függ -csak a változása ismert előjelkonvenció.
A termodinamika II. és III. főtétele Fizikai kémia előadások 3. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet.
Nagy magyar tudósok Neumann János ( ) „Neumann észjárását ismerve néha eltűnődöm, hogy nem egy magasabb rendű faj egyik képviselőjével állok-e.
Wolfgang pauli. -Osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus. -Kizárási elvének figyelembe vételével a Mengyelejev-féle periódusos rendszert sikerült.
Excel-Időjárásszámitás lépései
KÖLCSÖNHATÁSOK.
A fizika mint természettudomány
A termodinamika második főtétele
Hőtan.
A relativisztikus hőmérsékletről
Előadás másolata:

Készítette: Bádenszki Paszkál 11. c

1822. Január 2-án született Kösin-ben (ma Koszalin) augusztus 24-én halt meg Bonnban. Német származású fizikus. A gimnáziumot Stettin-ben végezte. Az egyetemet 1844-ben végezte, ahol matematikát és fizikát tanult…( ) német fizikus. Különböző egyetemeken (Berlinben, Zürich, Würtzburg) tanított ben ő fogalmazta meg a termodinamika második főtételét ben bevezette az entrópia fogalmát. Jelentősek a kinetikus gázelmélet terén végzett vizsgálatai is. Későbbi munkásságával az elektrokémiához és elektrodinamikához is eredményesen hozzájárult (Clausius-Mossotti-egyenlet).

 A termodinamika második főtétele, az egyik általános szemléletű megfogalmazás szerint, azt mondja ki, hogy egy elszigetelt rendszer állapota időben termikus egyensúly felé halad. A tétel egyik következménye, hogy nem létezik másodfajú örökmozgó.  A tételnek számos megfogalmazása létezik, amelyek mind kifejezik annak lényegét.  A tétel első megfogalmazójaként számon tartott Rudolph Clausius a hő fogalmát felhasználva határozta meg:  Nincs olyan folyamat, amely eredményeképpen a hő az alacsonyabb hőmérsékletű rendszer felől a magasabb hőmérsékletű felé adódik át. Lord Kelvin, a munka fogalmát felhasználva, a következőképpen fogalmazott:  Nem létezik olyan folyamat, amely során egy hőtartály által felvett hő teljes egészében munkává alakítható. Később az entrópia fogalmának bevezetésével több, általánosabb megfogalmazás is született, így például:  Elszigetelt rendszer entrópiája nem csökkenhet, azaz.Egy még általánosabb megfogalmazás pedig rávilágít az irreverzibilis folyamatok természetére:  Maguktól (spontán módon) csak azok a folyamatok mennek végbe, amelyek entrópianövekedéssel járnak.

 Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi.  Ezzel a műszóval jellemezte a termodinamikában az anyagi rendszerek molekuláris rendezetlenségét, illetve termodinamikai valószínűségének a mértékét. Ebből következtetni lehet a maguktól végbemenő folyamatok irányára: a természetben egyre valószínűbb állapotok következnek be. Például a hő a melegebb testről a hidegebb test felé áramlik. Tehát bizonyos munkamennyiség minden spontán folyamatnál kárba vész, hővé alakul át. Emiatt a természetben a spontán folyamatok visszafordíthatatlanok. A munka, de bármely energiafajta is maradéktalanul hővé alakítható, míg a hő csak részben alakítható át másfajta energiává (ezért tartják alacsonyabb rendű energiának). Az entrópia és a rendezetlenség egyenértékűsége elvben még a termodinamikában felbukkan, de végleg Erwin Schrödinger tisztázta az életjelenségek kapcsán. Később – a formai hasonlóság alapján – Neumann János javasolta Shannonnak, hogy képletét nevezze entrópiának. De mivel negatív előjel szerepelt a képlet előtt, negentrópia lett a neve (régen antientrópia is), ami a rendszerek rendezettségének mértékét fejezi ki. [ [

 Köszönöm a figyelmet!