Magyarok Etelközben/1. Krylos, Szudova Visnya, Przemyśl A magyar őstörténet régészete 2014/2015, 2. félév

1. Történeti források 1.1. Konst. 38. A türkök népének eredetéről, és hogy honnan származnak Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők között háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig szávartü ászfalünak hívják, a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre, amely helyeken mostanában a besenyők népe lakik. … A besenyők helyét, amelyen abban az időben a türkök laktak, az ott levő folyók neve szerint hívták. A folyók a következők: első folyó az úgynevezett Varuch (Dnyeper), második folyó az úgynevezett Bug, harmadik folyó az úgynevezett Trullosz (Dnyeszter), negyedik folyó az úgynevezett Prút, ötödik folyó az úgynevezett Szeret.

A kabarok és a türkök törzseiről 1.2. Konst. 40. A kabarok és a türkök törzseiről És amikor a türkök hadjáratra mentek, a besenyők Simeonnal a türkök ellen jöttek, családjaikat teljesen megsemmisítették és a földjük őrzésére hátrahagyott türköket gonoszul kiűzték onnét. Miután pedig a türkök visszatértek, és földjüket ilyen pusztán és feldúlva találták, letelepedtek arra a földre, melyen ma is laknak… Azt a helyet pedig, amelyen a türkök korábban voltak, az ott keresztülmenő folyó nevéről Etelnek és Küzünek nevezik…

1.4. Anonymus: Gesta Hungarorum 7. Kiköltözésük 1.3. Gardízi: A m.dzs.gh.r-ok Országuk kiterjedt. Egyik határuk a Rúm-tengert éri, amelybe két folyó ömlik. … Lakhelyeik e két folyó között vannak. … E két folyó közül az egyiket Atilnak, a másikat Dunának hívják. 1.4. Anonymus: Gesta Hungarorum 7. Kiköltözésük Az Úr megtestesülésének nyolcszáznyolcvannegyedik esztendejé-ben…a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak hívnak, kijött Szcítia földjéről nyugat felé. … Sok-sok nap pedig puszta tájakon vonultak; az Etel folyót pogány módra, tömlőn ülve úsztatták át… 1.5. Kézai Simon: A hunok eredete és első honfoglalása 6. A Don Szcítiában ered, s ezt a magyarok Etülnek nevezik, de amint a Rifei hegyeket átszelvén előfolyik, Don a neve, végül is a síkságra kiérvén, az alánok földjén fut, majd három ágra szakadva beömlik a Kerek-tengerbe.

Etelköz folyói Konstantín szerint „…első folyó az úgynevezett Varuch (Dnyeper), második folyó az úgynevezett Bug, harmadik folyó az úgynevezett Trullosz (Dnyeszter), negyedik folyó az úgynevezett Prút, ötödik folyó az úgynevezett Szeret.”

2. Magyar(?) régészeti leletek Etelközben 2.1. Krylos (1935-ben, a leletek megtalálásakor Lengyelország, ma Ukrajna) Publikáció: Pasternak, J.: A krylosi (galiciai magyar sírleletek. In: Fettich Nándor: A Honfoglaló magyarság fémművessége. ArchHung XXI. Bp. 1937. 134–141. Lelőhely: Krylos falu Dubrova nevű erdeje, a Dnyesztertől néhány km-re D-re(?). (Lényegében a hajdani Halicsi Fejedelemség központjában.) Lelőkörülmények: 1. sír: 1 m. magas, 14 m. átmérőjű sírdomb(!), a feltöltött rétegben széndarabok(?), a löszös altalajban 280 cm hosszú, 70 cm széles, 140 cm mély sírgödör. T.: ÉNY–DK. 2. sír: 1 m magas, 16 m átmérőjű sírdomb, a feltöltött rétegben széndarabok(?), kerámiatöredék. A halom K-i részében kb. 100X200 cm-es, K–NY-i irányú kőrakás, a köveken edénytöredékek, e kőrakás alatt volt a sír. T.: ÉNY–DK. A két kurgán egymástól kb. 500 m-re volt.

Krylos/1. sír (Pasternak/CXXXIV. t.)

Krylos/1. sír (Pasternak/CXXXV. t.)

Krylos/1. sír (Pasternak/CXXXVI. t.)

Krylos/2. sír (Pasternak/CXXXVII. t.)

2.2. Szudova Visnya (1962-ben SzU/Ukrán SzSzK, ma Ukrajna) Publikáció: Dabrowska, E.: Éléments hongrois dans les trouvailles archeologiques au nord des Karpates. AAH 31. Bp. 1979. 341–356. Első közlés: Ратич, О. О.: Богате похования рубежу X–XI ст. у Судовiй Вишнi. In: Средни вiкi на Украинi I. Киiв, 1962. 162–168. Lelőhely: 20 km-re Przemyśltől K-re, Szudova Visnya Ny-i végén, a Deberki nevű határrészben Lelőkörülmények: halomsírban 2X1,5 m sírgödör, mélysége 0,6-0,7m, T.: K–NY

Szudova Visnya (Dabrowska/fig. 3.)

Szudova Visnya (Dabrowska/fig. 4., 5.)

2.3. Przemyśl (Lengyelország) Publikáció: Koperski, A. – Parczewski, M.: Das altungarische Reitergrab von Przemyśl (Südostpolen). AAH 30. Bp. 1978. 213–230. (nem a teljes temető) Lelőhely: A város Zasanie nevű részében, 1250 m-re É-ra a vártól, Rycerska u. 9/a Lelőkörülmények: Építkezés során részben elpusztított sír, feltárt részletének mérete 195X40-50 cm, eredeti mélysége a korábbi talajegyengetési munkák miatt nem volt megállapítható T.:ÉNY – DK

Przemyśl (Kopersky–Parczewski/Abb. 4.)

Przemyśl (Kopersky–Parczewski/Abb. 9.)

Przemyśl (Kopersky–Parczewski/Abb. 8.)

Przemysl, a teljes temető publikálása: Koperski, A Przemysl, a teljes temető publikálása: Koperski, A.: Przemyśl (Lengyelország). In: A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Bp. 1996. 439–448. 2. sír

6. sír/1. kép

6. sír/2. kép

6. sír/3. kép

6. sír/4. kép

tárgyak az 5., 14. és 16. sírból

A Halicsi fejedelemség korai története   891–895: Szvatopluk megszerzi a fehér horvátok területét 895: a terület a magyaroké lesz 955 után I. (Kegyetlen) Boleszláv cseh király szerzi meg 981: I. (Nagy) Vlagyimir kijevi fejedelemé lesz 1018–1031 között: I. (Vitéz) Boleszláv lengyel királyé

Krylos=Halics A negyedik héten Álmos vezér övéivel együtt Halicsba jött, s ott pihenőhelyet választott magának és övéinek. Midőn ezt Halics vezére meghallotta, minden hozzátartozójával mezítláb elébe ment Álmos vezérnek, és különféle ajándékokat nyújtott át Álmos vezér használatára […] Mikor aztán Álmos vezér egy hónapja tartott pihenőt Halicsban, akkor Halics vezére és többi társai, akiknek a fiai kezességben voltak, azzal a kérelemmel folyamodtak Álmos vezérhez és nemeseihez, hogy a Havason túl nyugat felé, Pannónia földjére szálljanak le.