7.1 A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. Középszint A reformkor fő kérdései: – a hazai gazdaság az 1810-es, 20-as években, a mezőgazdasági árutermelés lehetőségei és nehézségei, – Magyarország politikai és társadalmi helyzete a reformkor kezdetén (rendi ellenzékiség és sérelmi politika, a birtokos nemesség helyzetének és gondolkodásának átalakulása, a parasztság differenciálódása, polgárosodás és városiasodás kezdetei, éledező nemzeti, nemzetiségi mozgalmak), – a polgári átalakulás és nemzetté válás programjának legfontosabb elemei, akadályai (a reformokat támogató és azokkal szembenálló társadalmi és politikai csoportok, az udvar ellenállása), – a haza és haladás programja, a reformellenzék főbb gondolatai (polgári átalakulás, érdekegyesítés, a paraszti jogfosztottság felszámolása, a jobbágyfelszabadítás útjai, a hazai gazdaság fejlődési feltételeinek javítása, magyar nyelv és kultúra ügye), – a reformkor legfontosabb eseményei és szereplői, – a reformországgyűlések eseményei, főbb eredményei és kudarcai. Széchenyi és Kossuth reformprogramja: – Széchenyi reformkori pályafutása, főbb művei, reformgondolatai és gyakorlati tevékenysége, – Kossuth Lajos reformtevékenysége, a polgárosult köznemesség vezette polgári átalakulás és nemzetteremtés útja, – Széchenyi és Kossuth vitája (színterei, vitapontok, személyiségük, szembenállásuk okai). Emelt szint A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése: – a reformkori rendi törvényhozás, igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom színterei, – a rendi országgyűlések szerkezete, működése, a törvényhozás útja, – a közélet hagyományos és új szerepei és színterei. A magyar társadalom rétegződése, életformái és viszonyai: – a nagybirtokos arisztokrácia, – a nemesi társadalom, – a parasztság rétegei és differenciálódása, – polgári és értelmiségi elemek a reformkorban, – a nemzetiségek és kisebbségek társadalma. A gazdasági átalakulás jellemzése és elemzése: – az agrárkapitalizálódás kezdetei Magyarországon, – az ipari fejlődés kibontakozása, – a reformkori gazdaságban és társadalomban megjelenő tőkés elemek. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése. A magyar társadalom rétegződése és életformái
A reformkor fő kérdései
REFORMKOR Magyar nyelv http://tortenelemklub.com/eletrajzok/ujkori-szemelyek/213-koelcsey-ferenc- Kölcsey Mohács (1826)”Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen.” Az 1829-es megyei választásokon aljegyzői hivatalt vállalt, és Kende oldalán a politikai küzdelmek színterére lépett. Fő céljának azt tekintette, hogy az összeírások tapasztalatai alapján meginduljanak a változások, megkezdődjék a reform. Ennek elveiben először a megyei szinten kellett megegyezni. A megyei bizottságokban folyó küzdelemben talált egymásra Kölcsey és Wesselényi Miklós. Közös föllépésük eredményeként lett Kölcsey a megye országgyűlési követe. Így léphetett a pozsonyi országgyűlésen a politika nyílt színpadára, és harcolt 1832 végétől 1834-ig – az ellenzék egyre tekintélyesebb vezéreként – elveiért és eszményeiért. Ugyanakkor nem csak eszméivel, hanem szónoki képességeivel is kiemelkedett. Gyenge hangja ellenére nagy hatású beszédeket mondott minden fontos kérdésről. Legjelentősebb beszédeit a lengyel szabadság orosz eltiprása ellen, a magyar nyelv, a szólásszabadság, a vallási egyenjogúság, az úriszék megszüntetése és a feudális birtokviszonyok polgári rendszerű átalakítása érdekében tartotta. Országgyűlési élményeiről 1833 nyaráig naplójában számolt be. A Napló híven tükrözi az országgyűlés színes, kavargó, ellentmondásos világát és benne írójának hullázó hangulatait. Politikai sikerei írói munkakedvét is fokozták. Az időközben megalakult Magyar Tudós Társaság és a Kisfaludy Társaság egyik legtevékenyebb tagja lett. A tudós társaság kérésére két emlékbeszédet készített. 1831-ben Kazinczy halálakor a búcsúbeszédet ő írta és mondta el. Berzsenyi 1836- ban bekövetkezett halálakor szintén felkérték, el is készítette a gondosan megírt beszédet, de hogy maga mondja el, azt már nem vállalta. 1834-ben Pozsonyban papírra vetette végrendeletét, melynek hitelesítésére öt követtársát kérte meg. A bécsi udvarországgyűlési tevékenységét nem nézte jószemmel, Szatmár megyében lépett fel ellene: megvesztegetésekkel rábírta a közgyűlést, hogy olyan kötelező követutasítást adjon, amit Kölcsey nem fogadhat el. A megye fölszólította követeit, hogy az örökváltság ellen szavazzanak. Tiltakozásul Kölcsey lemondott. Tekintélyét jelzi, hogy Kossuth lapja, az Országgyűlési Tudósítások gyászkeretben jelent meg. Az országgyűlési ifjak gyászruhát öltöttek és gyalog kísérték Pozsony határáig Kölcseyt; a tiszteletére rendezett búcsúvacsorán Széchenyi méltatta. Kölcsey a Búcsú az országos rendektől című beszédében fogalmazza meg a reformkor programját. 1835. február 9-i búcsúbeszédében elhangzott szavai a reformkor jelmondatává váltak: „Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, akik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés…”
REFORMKOR „HAZA ÉS HALADÁS” BESSENYEI GYÖRGY: MAGYARSÁG Bessenyei György (Magyarság) „Jegyezd meg e nagy igasságot, hogy soha a földnek golyobissán egy Nemzet sem tehette addig magajévá a' böltsességet, mélységet, valameddig a' tudományokat, a maga Anya nyelvébe bé nem húzta. Minden Nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xviii/besgy041.htm Bessenyei György (Magyarság) „Jegyezd meg e nagy igasságot, hogy soha a földnek golyobissán egy Nemzet sem tehette addig magajévá a' böltsességet, mélységet, valameddig a' tudományokat, a maga Anya nyelvébe bé nem húzta. Minden Nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Kölcsey Mohács (1826)”Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen.” Kölcsey Mohács (1826)”Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen.” MOHÁCS http://mek.oszk.hu/06300/06367/html/01.htm#224 „HAZA ÉS HALADÁS” Búcsú az országos rendektől http://mek.oszk.hu/06300/06367/html/02.htm
Reformkori országgyűlések 1825 I Ferenc „Haza és haladás” 1830 REFORMKOR Széchenyi István 1830 Reformkori országgyűlések Hitel ősiség 1832-36 Wesselényi Miklós Kossuth Lajos érdekegyesítés Kölcsei Ferenc Kötelező örökváltság Önkéntes örökváltság népképviselet Kossuth Lajos cenzúra közteherviselés 1844 államnyelv Védegylet védvám 1847
A reformkor kezdeteTk(Sz) III.-117.old Reformkori országgyűlések Tk III.(Sz)-124/131/145.old Széchenyi István Tk III.(Sz)-117.old http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=60 Kossuth Lajos-Tk III.(Sz)-124/131.old
I Ferenc (1792-1835) abszolutizmust Az 1820-as években Spanyolországban katonai felkelés kikényszerítette az 1812-es alkotmány helyreállítását, hamarosan hasonló eseményekre került sor Dél-Itáliában, a Szent Szövetség nevében beavatkozott. Az Itáliai kalandot követően elrendelte az újoncozást- országgyűlési felhatalmazás nélkül, amit tetőzött az adó emelés, az 1812-es or.gy ajánlott 5millió Ft adót papír pénz helyett ezüstben kérte ami 2 ½-szeresére növelte A megyék feliratok özönével tiltakoztak. Kisebb részük mivel választ sem kaptak megtagadták a királyi rendelet végrehajtását, sőt tisztségviselőinek egyenes megtiltották az adóbeszedését. Kérdés vajon elszabadul-e a fegyveres erőszak. Ebben a feszült légkörben született Kölcsey Ferenc költeménye a Himnusz. A végsőkig ellenálló megyékben a király biztosokat küldött. Pl. Eötvös Ignácot, Nyitra megyében a megyegyűlés jegyzőkönyvéből az ellenzéki nyilatkozatokat kitépte, a megyepecsétjét magánál tartotta, s mert a megye tisztikara még ezután sem puhult meg elrendelte, hogy lakásaikat katonaság szállja meg. Bars megyében a tisztikar lemondott, hazament , pecsétet, kulcsokat levéltárba helyezték, E. I dolgavégezetlenül távozott. Hiába utasította az uralkodó a királyijogügyi igazgatót készítsen vádiratot a legmakacsabb engedetlenek ellen- válasz nem ismer olyan törvényt amelynek alapján ellehetne ítélni azokat akik az alkotmánnyal ellentétes rendeleteket nem hajtják végre. A tíz éves kísérlet a rendi önkormányzat megbénítására, a rendeleti kormányzás bevezetésére megbukott. A nagyhatalmi politikához szükség volt az így vagy úgy együttműködő Magyarországra, az uralkodó ezért változtatott politikáján. Mária Lujza 1791. december 12-én Bécsben született. Napóleon a vele kötött frigytől a francia-osztrák kapcsolatok javulását remélte. I. Ferenc, Habsburg uralkodó, aki Wagramnál vereséget szenvedett a franciáktól, nem volt abban a helyzetben, hogy elutasítsa a „kis korzikai” lánykérését. A 19 éves Mária Lujza kénytelen volt hozzá menni a francia uralkodóhoz, aki iránt házasságuk évei alatt mindvégig undorral viseltetett. A császárné a férjét csak az „Antikrisztus haragjának” titulálta. Franciaország népe azonban csalódottan fogadta az ifjú arát. Míg Josephine kedvességének, nyitottságának, segítőkészségének köszönhetően óriási népszerűséggel rendelkezett, Mária Lujza a maga zárkózottságával, arroganciájával nem nyerte el az emberek rokonszenvét. A feljegyzések szerint Napóleon mindvégig nagyon előzékenyen viselkedett az osztrák asszonnyal szemben. Mitöbb, míg Josephine-t többször is megcsalta, addig - saját állítása szerint - Mária Lujzához haláláig hű maradt. A boldogtalan házasság ellenére megszületett a Napóleon által oly régóta várt trónörökös, Napóleon Francois-Charles-Joseph Bonaparte. A forradalmak és Napóleon ellen harcoló I. Ferenc megkísérelte kiépíteni Mária Lujza I Ferenc abszolutizmust (1792-1835)
I Ferenc (1792-1835) abszolutizmust Mária Lujza 1791. december 12-én Bécsben született. Napóleon a vele kötött frigytől a francia-osztrák kapcsolatok javulását remélte. I. Ferenc, Habsburg uralkodó, aki Wagramnál vereséget szenvedett a franciáktól, nem volt abban a helyzetben, hogy elutasítsa a „kis korzikai” lánykérését. A 19 éves Mária Lujza kénytelen volt hozzá menni a francia uralkodóhoz, aki iránt házasságuk évei alatt mindvégig undorral viseltetett. A császárné a férjét csak az „Antikrisztus haragjának” titulálta. Franciaország népe azonban csalódottan fogadta az ifjú arát. Míg Josephine kedvességének, nyitottságának, segítőkészségének köszönhetően óriási népszerűséggel rendelkezett, Mária Lujza a maga zárkózottságával, arroganciájával nem nyerte el az emberek rokonszenvét. A feljegyzések szerint Napóleon mindvégig nagyon előzékenyen viselkedett az osztrák asszonnyal szemben. Mitöbb, míg Josephine-t többször is megcsalta, addig - saját állítása szerint - Mária Lujzához haláláig hű maradt. A boldogtalan házasság ellenére megszületett a Napóleon által oly régóta várt trónörökös, Napóleon Francois-Charles-Joseph Bonaparte. Mária Lujza A forradalmak és Napóleon ellen harcoló I. Ferenc megkísérelte kiépíteni I Ferenc (1792-1835) abszolutizmust
? I Ferenc Magyar rendek 1825-27-es országgyűlés Kölcsey ekkor még nem lát olyan társadalmi erőket, amelyek segíthetnének hazáján. A költőnek ekkor még csak könnyei vannak, csak könyörögni, csak imádkozni tud, de tenni, cselekedni még nem. A himnusz megírása után 8 évvel már így hangzik a honfitársakhoz intézett parancsa: �Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!�. 1790-született Sződemeteren. Apja nemesi származású földesúr volt. Gyönge testalkatú, visszahúzódó, zárkózott természetű gyerek volt. Hamar árva lett. Ez a magány állandósult egész életében. 1796-ban kezdte meg tanulmányait a debreceni kollégiumban. Emberkerülő volt s a könyvek világába menekült. Vonzotta az antik világ. Kazinczynak 1808-ban küldte el első levelét. Innentől szoros barátságban álltak. Debrecenben fejezte be jogi tanulmányait, majd Pestre utazott joggyakorlatra, de itt vizsgát nem tett, hanem bekapcsolódott a Pesten szerveződő irodalmi életbe. 1815-ben Csekén telepedett le, de a vidéki magány és a földesúri tudatlanság letargiába sodorta: művelt emberek közé vágyódott. Ezzel a sötét hangulattal hozható is összefüggésbe hozható Kazinczytól való elfordulása. Ő szerkesztette az első magyar esztétikai folyóiratot az Élet és Literatúrát. 1825 óta felpezsdült politikai közélet őt is magával ragadta. 1832-ben Szatmár megye főjegyzőjévé, majd országgyűlési követté választották. '32-től elkezdte írni az Országgyűlési naplót, s a liberális ellenzék egyik nagyhatású vezetője lett. Sürgette a jobbágyfelszabadítást, de mihelyt látta, hogy a Szatmári közgyűlés ellene fordul lemond képviselői megbízatásáról és visszavonul. 1838-ban halt meg meghülésben. Karolina Agusztina I. Ferenc negyedik feleségének koronázása adta a hivatkozást az országgyűlés összehívására I Ferenc Magyar rendek ? Koronázási menet a pozsonyi Dómba „Isten, áldd meg a magyart” 1823. Jan.22 Himnusz címlapja 1825-27-es országgyűlés Helyreállt az uralkodó és a rendek együttműködése MAGYAR KULTÚRA NAPJA
? Magyar rendek I Ferenc 1825-27-es országgyűlés Kölcsey Ferenc Az 1820-as években Spanyolországban katonai felkelés kikényszerítette az 1812-es alkotmány helyreállítását, hamarosan hasonló eseményekre került sor Dél-Itáliában, a Szent Szövetség nevében beavatkozott. Az Itáliai kalandot követően elrendelte az újoncozást- országgyűlési felhatalmazás nélkül, amit tetőzött az adó emelés, az 1812-es or.gy ajánlott 5millió Ft adót papír pénz helyett ezüstben kérte ami 2 ½-szeresére növelte A megyék feliratok özönével tiltakoztak. Kisebb részük mivel választ sem kaptak megtagadták a királyi rendelet végrehajtását, sőt tisztségviselőinek egyenes megtiltották az adóbeszedését. Kérdés vajon elszabadul-e a fegyveres erőszak. Ebben a feszült légkörben született Kölcsey Ferenc költeménye a Himnusz. A végsőkig ellenálló megyékben a király biztosokat küldött. Pl. Eötvös Ignácot, Nyitra megyében a megyegyűlés jegyzőkönyvéből az ellenzéki nyilatkozatokat kitépte, a megyepecsétjét magánál tartotta, s mert a megye tisztikara még ezután sem puhult meg elrendelte, hogy lakásaikat katonaság szállja meg. Bars megyében a tisztikar lemondott, hazament , pecsétet, kulcsokat levéltárba helyezték, E. I dolgavégezetlenül távozott. Hiába utasította az uralkodó a királyijogügyi igazgatót készítsen vádiratot a legmakacsabb engedetlenek ellen- válasz nem ismer olyan törvényt amelynek alapján ellehetne ítélni azokat akik az alkotmánnyal ellentétes rendeleteket nem hajtják végre. A tíz éves kísérlet a rendi önkormányzat megbénítására, a rendeleti kormányzás bevezetésére megbukott. A nagyhatalmi politikához szükség volt az így vagy úgy együttműködő Magyarországra, az uralkodó ezért változtatott politikáján. Kölcsey ekkor még nem lát olyan társadalmi erőket, amelyek segíthetnének hazáján. A költőnek ekkor még csak könnyei vannak, csak könyörögni, csak imádkozni tud, de tenni, cselekedni még nem. A himnusz megírása után 8 évvel már így hangzik a honfitársakhoz intézett parancsa: �Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!�. 1790-született Sződemeteren. Apja nemesi származású földesúr volt. Gyönge testalkatú, visszahúzódó, zárkózott természetű gyerek volt. Hamar árva lett. Ez a magány állandósult egész életében. 1796-ban kezdte meg tanulmányait a debreceni kollégiumban. Emberkerülő volt s a könyvek világába menekült. Vonzotta az antik világ. Kazinczynak 1808-ban küldte el első levelét. Innentől szoros barátságban álltak. Debrecenben fejezte be jogi tanulmányait, majd Pestre utazott joggyakorlatra, de itt vizsgát nem tett, hanem bekapcsolódott a Pesten szerveződő irodalmi életbe. 1815-ben Csekén telepedett le, de a vidéki magány és a földesúri tudatlanság letargiába sodorta: művelt emberek közé vágyódott. Ezzel a sötét hangulattal hozható is összefüggésbe hozható Kazinczytól való elfordulása. Ő szerkesztette az első magyar esztétikai folyóiratot az Élet és Literatúrát. 1825 óta felpezsdült politikai közélet őt is magával ragadta. 1832-ben Szatmár megye főjegyzőjévé, majd országgyűlési követté választották. '32-től elkezdte írni az Országgyűlési naplót, s a liberális ellenzék egyik nagyhatású vezetője lett. Sürgette a jobbágyfelszabadítást, de mihelyt látta, hogy a Szatmári közgyűlés ellene fordul lemond képviselői megbízatásáról és visszavonul. 1838-ban halt meg meghülésben. Karolina Agusztina I. Ferenc negyedik feleségének koronázása adta a hivatkozást az országgyűlés összehívására Magyar rendek I Ferenc ? Koronázási menet a pozsonyi Dómba „Isten, áldd meg a magyart” 1823. Jan.22 MAGYAR KULTÚRA NAPJA Himnusz címlapja 1825-27-es országgyűlés Helyreállt az uralkodó és a rendek együttműködése Kölcsey Ferenc http://users.atw.hu/tetelek/backup/img/Online_tetelek/irodalom/Kolcsey.Ferenc.html
Legfontosabb törvények . Legfontosabb törvények 1825-27 Adót csak az országgyűlést szavazhat meg Háromévente kell országgyűlést tartani Megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát Széchenyi István
Legfontosabb törvények . Legfontosabb törvények 1825-27 Háromévente kell országgyűlést tartani Adót csak az országgyűlést szavazhat meg Széchenyi István Megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát
A hol a gyermek Sz. a nyarakat töltötte, a kastély főépülete és az előtte elterülő geometrikus rajzú francia kert. Az eredetileg barokk kastély a 19 sz elején befejezett átépítéssoránkora klasszicista homlokzatot kapott. Széchenyi István Cenk
http://mek.oszk.hu/05800/05836/html/index.htm Széchenyi István 18 évesen csatlakozott 1809-ben a franciák ellen táborba hívott nemesi felkeléshez. A győri vereség után nem szerelt le, hanem hivatásos tisztként a hadseregnél maradt. Élete nemegyszer veszélyben forgott, bátorságával kitüntette magát. Járt Párizsban a megszálló hadsereg katonájaként. Saját bevallása szerint műveletlenségére egy francia ezredes ébresztette rá , aki így mutatta be a társaságnak: Íme, egy magyar gróf, aki hihetetlenül tudattalan, bár nagyon szellemes, s akit én nagyon szeretek.” Ettől kezdve módszeresen tanult és rengetegett olvasott, francia, angol, német költőket, filozófusokat később gazdasági írókat. Korábbi „léha” élete miatt később súlyos önvád gyötörte. Tk. 5.(122 old):A napóleoni háborúk után, kiábrándulva foglakozásából, néhány év kiútkeresés, töprengés, lelki válságok sora következett. Ebben a korszakban írott naplójegyzetei tanúskodnak vívódásiról Nagy utazásokat tett Európában, megismerkedett a kor gazdasági vívmányaival csakúgy mint eszmeáramlataival, s keserűen ismerte fel saját hazája elmaradottságát. Hazatérése után gondolkodására elsősorban erdélyi barátja Wesselényi Miklós báró és nevelője Lunkányi János voltak hatással, ekkor érlelődött meg benne a az itthoni állapotok megváltoztatásának határozott szándéka. Eszményeit elsősorban nevelés, személyes példaadás útján igyekezett honfitársainak , főként közvetlen – arisztokrata- környezetének átadni. A hazai poltikai életbe az 1825-27-es országgyűlésen kapcsolódott be az A kadémia javára tett felajánlással. 2. Széchenyi és felesége Seilem Crescence grófnő, az ünnepelt szépség Sz. nagy szerelme, hosszú reménytelen várakozás után, férje halálát követően, 1836- ban lett a gróf felesége Széchenyi István ZICHY ANTAL: GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ÉLETRAJZA http://mek.oszk.hu/05800/05836/html/index.htm
Anglia MTA 1791- ben született Bécsben Részvett a napóleoni háborúkban http://vagta.hu/rajzpalyazat/2010/_html/tortenetek.html 1791- ben született Bécsben Részvett a napóleoni háborúkban http://vagta.hu/rajzpalyazat/2010/_html/tortenetek.html 1810-es évtől nyugati utazások Anglia 1825-től az országgyűlések résztvevője MTA
Fontosabb írások, publicisztika, elméleti művek Lovakrul, amelyben hosszas tanulmányai során szerzett tapasztalatai után a lótenyésztés nemzetgazdasági fontosságát fejtegeti, valamint a hazai lótenyésztés elmaradottságát és annak okait ismerteti. Szerinte „csak magunktól függ, hogy a világ minden vásárait lovainkkal elboríthassuk és hogy a magyar ló mindenütt érdemlett elsőbbséget nyerjen”. Ugyanebben az évben kezdett másik nagyobb jelentőségű munkája a Hitel megírásához, melyen egy évig dolgozott, és 1830-ban tette közzé, hogy benne foglalt új és átalakító eszméivel és reformterveivel lázba hozza, és a haladás útjára terelje a nemzetet. Államgazdasági irodalmunk e zseniális alkotása, melyet „Honunk szebblelkű asszonyinak” ajánl, sorra veszi a magyar mezőgazdaság, kereskedelem égetően fontos kérdéseit, és a jelen állapotnak „tiszta magyar szív” érzésével írott rajza után meglepő biztossággal jelöli ki, hogy mit kell tenni és hol kell a munkának nekikezdeni. Magyarország földrajzi helyzete, a pénzhiány, kereskedői konkurencia, kiviteli vám, fölösleges és káros hatású kormányrendeletek, termelés hiánya, rossz közlekedés, belfogyasztás és kereskedési biztonság hiánya, kereskedőbecsület, nemzeti bank, a polgári erények és kötelességek, nemzetiség, művelődés, törvények és politika mind tárgyalás alá kerülnek, mivel mindezek vagy a hitel szentségén alapulnak, vagy annak eredményei. Jó részben ugyanezeket fejti ki még részletesebben Világ című munkájában, melyet Dessewffy József gróf támadása ellen (1831), a Hitel védelmére irt, és amelyben ezenkívül annak beismerésére is akarja bírni nemzetét, hogy mindenben hátra van, s ha már az „önvallomáson” átesett, arról is meggyőzi, hogy mint erőtől pezsgő fiatal nép „csudálatos magasságra emelheti magát és minden lehet, ha közértelmességét s nemzetiségét kifejti”, hogy Buda és Pest egyesítése Magyarország fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a nemzet haladása a királyságot is erősíti. Továbbá meggyőző bizonyítékokkal védi a megtámadott egyesületeket, a kaszinót, a pesti lóversenyt. E két mű a két év legnagyobb eseménye, és hatásuk leírhatatlan volt, a nemzetet két táborra osztotta. Az egyik oldal Széchenyit képzelgőnek tartotta és művét elégette, a másik a „diadal fiá”-nak nevezte és a nemzet megváltójának tekintette. Széchenyi felkarolta a színügyet is, amire vonatkozóan komoly tervekkel lépett elő A magyar játékszinrül (1832) című röpiratában, majd évek múlva a Társalkodóban. A színházi alap összegyűjtését részvények által tervezte, az épületre vonatkozóan pedig már külföldön gyűjtött tervrajzokat. Fáy és Földvári színházépítési tervét kisszerűnek tartotta, és emiatt nem is pártolta azt. Politikai tevékenysége sem sokáig szünetelt. Két nagy művének, a Hitelnek és a Világnak kiegészítésére adta ki Lipcsében 1833-ban ezekhez szellemben és tárgyban hasonló művét: a Stádiumot, melyben reformterveit még szabatosabban, 12 pontba foglalva fejtette ki. E pontok: 1. Hitel. 2. Ősiségi jog (aviticitas). 3. Fiscalitas. 4. Birtokképesség. 5. Törvény előtti egyenlőség. 6. Nemtelenek pártvéde. 7. Házi pénztár és országgyűlési költség terheit mindenki idom szerint viselje. 8. Vizek, utak, belvámok stb., országgyűlési tárgyalások alá tartozzanak. 9. Monopóliumok, céhek, limitációk eltörlése. 10. Törvény csak magyar nyelven szerkesztessék. 11. Csak a helytartó tanács kormányozzon. 12. Ítéletek, tanácskozások nyilvánossága. E mű megírása után, amelyet Arany János a Hitellel és Világgal együtt „három égbe nyúló piramidnak” nevezett, ismét újabb terv foglalkoztatta. 1834 közepén a vaskapui munkálatok vezetése mellett hozzákezdett Hunnia című műve írásához, melyben a magyar hivatalos nyelvvé tétele mellett érvelt. A művet kéziratban hagyta, csak posztumusz jelent meg. Ein Blick: Sokkal messze hatóbb jelentőségű volt azonban egy másik politikai irányú műve. Az 50-es évek végén Széchenyinél sokan fordultak meg azok közül, akiknek ötletük volt a Magyarország bizonytalan helyzetére vonatkozó kérdések megoldására, vagy készségük az abszolutista kormány és rendszerének támadására. Ezek az emberek rendszeresen jártak Széchenyihez a tanácsait kikérni, a gróf pedig emellett ezen személyek műveinek közrebocsátásáról is gondoskodott. Ilyen volt például Hollán Ernő, a Zur ungarischen Frage, illetve Kecskeméthy Aurél, a Die Lebensfrage Österreichs szerzője stb. Utóbbi még a tiltott politikai röpiratokat is megszerezte és elküldte neki. Széchenyi titokban már előbb maga is dolgozott egy ilyenen, mely nemcsak terjedelem, hanem hangvétel, tartalom és hatás tekintetében is messze ezek fölé magaslott, ez az Ein Blick című műve (1859), melyet a Rückblick, egy 1857-ben névtelenül megjelent mű hívott ki. E mű célja az volt, hogy Alexander Bach miniszter kormányrendszerét igazolja, és a Magyarországról fölhangzó panasz és elkeseredéssel szemben az osztrák politikai irányadó köröket félrevezesse. A közvélemény a szerzőségét Bach miniszternek tulajdonította: ez indította Széchenyit, hogy tollat ragadjon annak „lerántására”. A „sárga” könyv a maró gúny és szójátékok segítségével kíméletlenül pellengérre állítja és nevetségessé teszi Bach politikáját és személyét egyaránt. Ez a mű, melyet Rónay Jácint közvetítésével Londonban nyomtattak ki, Széchenyi utolsó írása, s egyik oka lett a Bach-rendszer bukásának, de egyszersmind oka Széchenyi tragikus halálának is. 1830 Hitel 1831 Világ 1833 Stádium 1841 Kelet Népe http://mek.niif.hu/05500/05533/05533.htm 1859 Ein Blick Széchenyi István : A Magyar Akadémia körül http://mek.oszk.hu/01000/01072/01072.htm Gróf Széchenyi István intelmei Béla fiához http://mek.oszk.hu/01000/01072/01072.htm
Hitel: http://mek.niif.hu/06100/06132/html/index.htm „A kozmopolita1 tágasb szívűnek tartja magát s így jobbnak, mint másokat. Ő minden embertársát hordozza szívében, midőn a patrióta főképpen csak hazafiait. Ő magasb értelműnek képzi magát, mert minden régi szokáson, bévett ítéleten áthág, egyszerre keresztény, török, ateista lehet, s kaméleoni ügyességgel szabhatja magát a körülállásokhoz, a haszonhoz.... A kozmopolita így okoskodik: "ubi bene, ibi patria”; jóllehet magyar vagyok, de azért angol s francia is stb. lehetek, mindenütt a tökéletest szedem, a hiányost ott hagyom, s az egész föld kereke enyim s hazám". Más szavakkal ez annyit tészen: "Én feleségemet híven szeretem, de másét is, - hazám drága, de másnak honja is -; s így, ha feleségemet megúntam, elhagyom, kivált ha szebbet látok; háborúban pedig az erősebbel tartok, s ha győz hazám, heves hazafi, ha pedig meggyőzetik, minden kis előítéleteken túlemelkedett világpolgár leszek". - Ily cselekvőmód, meg kell vallani, előmenetelre a világon igen ügyes, s tán hasznos is lehet, de nem éppen legnemesebb. Már én másképp látom a dolgot, s úgy hiszem, hogy csak honosi s övéi közt élhet megelégedetten az ember, ... s nincs oly ürügy, mely minden időre való kivándorlást megbocsáthatóvá tehetne abban, ki hazája számosb ajándékit vevé; mert anyaföldét elhagyni nem egyéb, mint azt elárulni ... S boldogabb a hottentot s kakerlák3 fajabelijei közt, mint a természetlen világpolgár Londonban, Párizsban, mert ő mindenütt, még a legnagyobb sokaság közt is mindég csak idegen! ... Hitel: „Hol kötelesség van, ott jussnak is, hol pedig juss, szabadság s privilégiumok vannak, ott bizonyosan kötelességnek is kell lenni! Ezek elválhatatlanok, a különbség egyedül az: hogy első esetben mindazok, kiknek polgári életek csak kötelességeik által tűnik szembe, jussaikat számtalanszor tapasztalják áthágatni, másodikban pedig mindazok, kik szabadok s privilégiumokkal bírnak, kötelességikről közönségesen el szoktak felejtkezni. ... „ http://mek.niif.hu/06100/06132/html/index.htm
„A kozmopolita1 tágasb szívűnek tartja magát s így jobbnak, mint másokat. Ő minden embertársát hordozza szívében, midőn a patrióta főképpen csak hazafiait. Ő magasb értelműnek képzi magát, mert minden régi szokáson, bévett ítéleten áthág, egyszerre keresztény, török, ateista lehet, s kaméleoni ügyességgel szabhatja magát a körülállásokhoz, a haszonhoz.... A kozmopolita így okoskodik: "ubi bene, ibi patria”; jóllehet magyar vagyok, de azért angol s francia is stb. lehetek, mindenütt a tökéletest szedem, a hiányost ott hagyom, s az egész föld kereke enyim s hazám". Más szavakkal ez annyit tészen: "Én feleségemet híven szeretem, de másét is, - hazám drága, de másnak honja is -; s így, ha feleségemet megúntam, elhagyom, kivált ha szebbet látok; háborúban pedig az erősebbel tartok, s ha győz hazám, heves hazafi, ha pedig meggyőzetik, minden kis előítéleteken túlemelkedett világpolgár leszek". - Ily cselekvőmód, meg kell vallani, előmenetelre a világon igen ügyes, s tán hasznos is lehet, de nem éppen legnemesebb. Már én másképp látom a dolgot, s úgy hiszem, hogy csak honosi s övéi közt élhet megelégedetten az ember, ... s nincs oly ürügy, mely minden időre való kivándorlást megbocsáthatóvá tehetne abban, ki hazája számosb ajándékit vevé; mert anyaföldét elhagyni nem egyéb, mint azt elárulni ... S boldogabb a hottentot s kakerlák3 fajabelijei közt, mint a természetlen világpolgár Londonban, Párizsban, mert ő mindenütt, még a legnagyobb sokaság közt is mindég csak idegen! ... Tk (Sz)-117-118)Széchenyi a gazdaság oldaláról kívánta meggyőzni olvasóit a reformok szükségességéről. Azt próbálta bebizonyítani a feudális kiváltságokat élvező nemességnek, hogy előjogaik nem szolgálják érdekeiket. Az ősiség törvénye megakadályozza a nemest a hitelfelvételben, mert birtoka az elidegenítés korlátai miatt nem szolgálhatott fedezetül. A jobbágyi szolgáltatások (robot) nem kényszerítik ki a termelékeny gazdálkodást. Programjának alapvető vonásai közé tartozott a társadalmi összeütközések kerülése, a lassú de folyamatos és szerves fejlődés biztosítása. Emiatt kerülni kívánta az összeütközést a bécsi kormányzattal. Ausztriát a –és a Szent Szövetség révén mögötte álló Oroszországot- túl erősnek ítélte Magyarország erejéhez képest. Sőt, éppen Oroszországgal szemben remélt védelmet Ausztriától. Széchenyi iszonyodott az általa befolyásolhatónak tartott tömegektől. Az arisztokráciának továbbra is vezető szerepet szánt, bár programját a magyar köznemesség karolta fel és valósította meg.
Széchenyi Wesselényi Gazdasági megközelítés cél Haza Haladás Tk (Sz)-117-118)Széchenyi a gazdaság oldaláról kívánta meggyőzni olvasóit a reformok szükségességéről. Azt próbálta bebizonyítani a feudális kiváltságokat élvező nemességnek, hogy előjogaik nem szolgálják érdekeiket. Az ősiség törvénye megakadályozza a nemest a hitelfelvételben, mert birtoka az elidegenítés korlátai miatt nem szolgálhatott fedezetül. A jobbágyi szolgáltatások (robot) nem kényszerítik ki a termelékeny gazdálkodást. Programjának alapvető vonásai közé tartozott a társadalmi összeütközések kerülése, a lassú de folyamatos és szerves fejlődés biztosítása. Emiatt kerülni kívánta az összeütközést a bécsi kormányzattal. Ausztriát a –és a Szent Szövetség révén mögötte álló Oroszországot- túl erősnek ítélte Magyarország erejéhez képest. Sőt, éppen Oroszországgal szemben remélt védelmet Ausztriától. Széchenyi iszonyodott az általa befolyásolhatónak tartott tömegektől. Az arisztokráciának továbbra is vezető szerepet szánt, bár programját a magyar köznemesség karolta fel és valósította meg. Széchenyi Wesselényi Politikai megközelítés (érdekegyesítés) Gazdasági megközelítés cél Haza Nemzeti felemelkedés Vállalja a konfliktust a dinasztiával Tart az erős Ausztriától és Oroszországtól Tömegmozgalmak elvetése Széles rétegekre kíván támaszkodni Haladás Polgári átalakulás+- Rendi sérelmi politika hagyományai Rendi sérelmi politika elvetése
….mikor az 1810-es években, gróf Széchenyi Istvánban a lóversenyzés magyarországi meghonosításának gondolata felötlött, elsősorban nem szórakoztató jellegét tartotta szem előtt. Sokkal magasztosabb cél megvalósításának: az ország modernizálásának, a nemzet felemelésének egyik eszközét látta benne. A futtatások társaséleti összekötő szerepét tartotta fontosnak: "a rendes pesti összejövetelek által hazánk lakosai is egymással bővebben megismerkednek s így olyan tárgyak kifejlődését segíthetik, melyek hazánk díszét fogják maguk után vonni. Mert a hol egyetértés és együtt fáradozás által, földművelés, kereskedelem előmozdíttatik és ezáltal a polgári erények napról-napra tökéletesebben kifejlődnek, ott boldogabb a haza."[1] A minőségi ló a hadsereg számára is létfontosságú volt, leginkább a hadsereg igénye által lett a lókérdés nemzeti jelentőségű ügy. Lóverseny nélkül pedig "a' lovak nagyobb számban való nemesítésérül egy általjában csak álmodozni sem lehet".[2] A futtatások megindítása révén a ló fontos nemzeti erőforrássá válna - vélte a gróf, és szeme előtt a közérdek, a nemzet vagyonosodása . A korszakra jellemző erőteljes törekvés az egyéni és nemzeti fejlődésre, tökélesedésre mutatkozik meg báró Eötvös Józsefnek a pesti lóversenyzés harmincadik évfordulóján Bérczy Károlyhoz írott levelében. Ebben a Széchenyi-féle társadalmi és gazdasági hasznosság elvét már mellőzhetve, hiszen az intézmény működése ígéretesen beindult, a lóverseny által a társadalom egészére kifejtett jótékony hatásokat ecsetelte, és annak a nemzeti jellem fejlődése szempontjából tulajdonított jelentőséget: "mindazon okok között, melyek a népek fejlődésére elhatározó befolyást gyakorolnak, alig van ollyan, melly egyes nemzetek emelkedésével vagy süllyedésével szorosabb kapcsolatban állna, mint azon mulatság vagy időtöltés nemei, mellyek nálok bizonyos korszakokban divatosak. Én legalább azt hiszem, hogy ha egy nemzet életéből annak nemzeti mulatságain kívül egyebet sem ismernénk, jellemének megítélhetésére ez maga elég leendne. Nép, melly férfias időtöltésekben gyönyörködött, gyáva és elpuhult nem lehetett soha."[3] A lóverseny-sport későbbi nagy pártfogóinak körében mindvégig tartotta magát az eredeti Széchenyi-koncepció, miszerint ez a sport önmagán túlmutató, közhasznú célok előmozdításának eszköze. Szemere Miklós 1909-ben közzétett felhívásában ugyanezeket a gondolatokat fogalmazta meg: "a sportot a közérdek és az ország szolgálatába kell állítani, mert ebben az egyben lehetünk világváros. Nemzetközi versenyek rendezése felpezsdítené az ország gazdasági és társasági életét egyaránt."[4] Lóverseny
„A magyar birtokos szegényebb mint birtokaihoz képest lennie kellene” Hitel egyik legfontosabb tétele Tk 5, 122 old. ):Birtokaira gondosan ügyelve, takarékoskodással ésszerű gazdálkodással próbált megszabadulni öröklött és ifjúkorában szerzett adósságaitól (ezek összege 1830-ban 230 ezer forint volt, évi jövedelme pedig mintegy 60 ezer forintra rúgott.) Amikor mindezzel kudarcot vallott, sőt, egy bécsi bank kisebb pénzkölcsönét is megtagadta, tüzetes vizsgálat alá vette saját és birtoktársai gondjait, s ennek eredményeként született a Hitel…melynek legfontosabb tétele: „A magyar birtokos szegényebb mint birtokaihoz képest lennie kellene”. Ennek a próblémának az elemzésével jutott arra a válaszra, hogy a gazdasági gondok okát a hiteltörvény hiányában lássa. Nem ő volt az első, aki erre a következtetésre jutott. A hitel hiányának következményeit már a bizottsági munkálatok is vázolták , s a Hitel megjelenése előtt már születtek gazdasági szakmunkák, pl. Pethe Ferenc. Nagyváthy János, Balázsházy János tollából, melynek javaslatai szinte teljesen megegyeztek Széchenyi művével. A szerző személyének a súlya és ismertsége azonban a Hitelt tette országosan elterjedtté. A hitel szükségességének felismeréséből egy egész sor reformgondolat fakadt. J „A magyar birtokos szegényebb mint birtokaihoz képest lennie kellene” problémának az elemzésével Gazdasági gondok oka Hiteltörvény hiánya A hitel szükségességének felismeréséből egy egész sor reformgondolat fakadt.
árszabások felszámolása Tk 5, 122 old. A hitel szükségességének felismeréséből egy egész sor reformgondolat fakadt. Javasolta az ŐSISÉG ELTÖRLÉSÉT, a FÖLDESÚRI ÉS PARASZTI FÖLDEK TELJES ELKÜLŐNÍTÉSÉT, a haszontalan ROBOT és a paraszti szorgalmat aláásó KILENCED MEGSZÜNTETÉSÉT, a szabad iparűzést akadályozó CÉHEK, ÁRSZABÁSOK és BELSŐ VÁMOK FELSZÁMOLÁSÁT. A további követelések között már feltűnt a NEM NEMESEK BIRTOKBÍRHATÁSI JOGA, A NEMESI ADÓMENTESSÉG RÉSZLEGES FELSZÁMOLÁSA, általánosságban a megszabadulás óhaja az „elavult, rózsdás systema bilincseiből”.Kívánatosnak tartotta az alkotmány kiterjesztését az ország minden lakosaira”, s a franciapéldára hivatkozva biztatta a magyar társadalom elitjét, hogy amit ott forradalom kényszerített ki , az itt igyekezzen önként megtenni. Úgy vélekedett, hogy a jobbító szándék Bécsben is megvan csak meg kell mutatni a helyes utat. Az ország elmaradottságának okát nem kormányban kereste. „…SOKAN AZT GONDOLJÁK MAGYARORSZÁG - VOLT - ÉN AZT SZERETNÉM HINNI: LESZ”… A változások legfőbb eszköze a NEVELÉS, a „KIMŰVELT EMBERFŐK „ számának gyarapítása.. Az átalakulás elhívatott vezetője pedig a legkedvezőbb helyzetben lévő nagybirtokos arisztokrácia kell, hogy legyen , amely ennek jutalmaként megőrizheti vezető pozícióját a jövőben is. Ugyanakkor a nagy változást csak lassan, évtizedek aprólékos munkájával tartotta keresztül vihetőnek, s feltétlenül hasznosnak, s feltétlen szükségesnek érezte a hatalom támogatását. Ősiség eltörlés Robot, kilenced megszüntetése A szabad iparűzést akadályozó céhek belsővámok árszabások felszámolása Nem nemesek Birtokbírhatási joga Nemesi adómentesség felszámolása Kívánatosnak tartotta az alkotmány kiterjesztését az ország minden lakosaira
Tk 5, -123 old. Nem foglalkozott közjogi kérdésekkel, sőt feltűnően kerülte ezeket, az ország hátramaradottságának okát nem kormányban kereste. Sőt úgy vélekedett, hogy a jobbító szándék Bécsben is megvan csak meg kell nekik mutatni a helyes utat. Művet ezekkel a gondolatokkal fejezte be „Semmi sem áll csendesen a világon még a nap systemák is mozognak, tehát csak Magyarország álljon veszteg éljen mozdulatlan ?....nehogy hátrafele nyomattasunk, lépjünk inkább előre!.... A múlt elesett hatalmunkból, a Jövendőnek urai vagyunk . Ne bajlódjunk azért hiábavaló visszaemlékezésekkel, de bírjuk inkább elszánt hazafiságunk s hív egyesülésünk által drága anyaföldünk szebb virradásra. Sokan azt gondolják : Magyarország – volt, -én azt szeretném hinni: lesz!” Ez az optimizmus általában is jellemző a mű hangulatára. Az igazságos, mindenki számára hasznos, egyenlő jogokon és kötelességeken alapuló társadalom megvalósításának senki sem lesz kárvallottja. Hogy mindenki alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez annak legfőbb eszköze a nevelés, a „ kiművelt emberfők” számának gyarapítás. Az átalakulás elhívatott vezetője pedig a legkedvezőbb helyzetben lévő nagybirtokos arisztokrácia kell, hogy legyen , amely ennek jutalmaként megőrizheti vezető pozícióját a jövőben is. A mű záró gondolata „…SOKAN AZT GONDOLJÁK MAGYARORSZÁG - VOLT - ÉN AZT SZERETNÉM HINNI: LESZ”… Tk 5-123.old-Ez az optimizmus általában is jellemző a mű hangulatára. Az igazságos, mindenki számára hasznos, egyenlő jogokon és kötelességeken alapuló társadalom megvalósításának senki sem lesz kárvallottja. Hogy mindenki alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez annak legfőbb eszköze a nevelés, a „ kiművelt emberfők” számának gyarapítás. Az átalakulás elhívatott vezetője pedig a legkedvezőbb helyzetben lévő nagybirtokos arisztokrácia kell, hogy legyen , amely ennek jutalmaként megőrizheti vezető pozícióját a jövőben is. Ugyanakkor a nagy változást csak lassan, évtizedek aprólékos munkájával tartotta keresztül vihetőnek, s feltétlenül hasznosnak, s feltétlen szükségesnek érezte a hatalom támogatását, ezért követett el mindent a kormányzat megnyeréséért terveihez
Vaskapu Gőzhajó Casino Tk 5, 122 old. ):Birtokaira gondosan ügyelve, takarékoskodással ésszerű gazdálkodással próbált megszabadulni öröklött és ifjúkorában szerzett adósságaitól (ezek összege 1830-ban 230 ezer forint volt, évi jövedelme pedig mintegy 60 ezer forintra rúgott.) Amikor mindezzel kudarcot vallott, sőt, egy bécsi bank kisebb pénzkölcsönét is megtagadta, tüzetes vizsgálat alá vette saját és birtoktársai gondjait, s ennek eredményeként született a Hitel…melynek legfontosabb tétele: „A magyar birtokos szegényebb mint birtokaihoz képest lennie kellene”. Ennek a próblémának az elemzésével jutott arra a válaszra, hogy a gazdasági gondok okát a hiteltörvény hiányában lássa. Nem ő volt az első, aki erre a következtetésre jutott. A hitel hiányának következményeit már a bizottsági mnkálatok is vázolták , s a Hitel megjelenése előtt már születtek gazdasági szakmunkák, pl. Pethe Ferenc. Nagyváthy János, Balázsházy János tollából, melynek javaslatai szinte teljesen megegyeztek Széchenyi művével. A szerző személyének a súlya és ismertsége azonban a Hitelt tette országosan elterjedtté. A hitel szükségességének felismeréséből egy egész sor reformgondolat fakadt. Javasolta az ŐSISÉG ELTÖRLÉSÉT, a FÖLDESÚRI ÉS PARASZTI FÖLDEK TELJES ELKÜLŐNÍTÉSÉT, a haszontalan ROBOT és a paraszti szorgalmat aláásó KILENCED MEGSZÜNTETÉSÉT, a szabad iparűzést akadályozó CÉHEK, ÁRSZABÁSOK és BELSŐ VÁMOK FELSZÁMOLÁSÁT. A további követelések között már felűnt a NEM NEMESEK BIRTOKBÍRHATÁSI JOGA, A NEMESI ADÓMENTESSÉG RÉSZLEGES FELSZÁMOLÁSA, általánosságban a megszabadulás óhaja az „elavult, rózsdás systema bilincseiből”.Kívánatosnak tartotta az alkotmány kiterjesztését az ország minden lakosaira” Úgy vélekedett, hogy a jóbbító szándék Bécsben is megvan csak meg kell mutatni a helyes utat. Az ország elmaradottságának okát nem kormányban kereste. „…SOKAN AZT GONDOLJÁK MAGYARORSZÁG - VOLT - ÉN AZT SZERETNÉM HINNI: LESZ”… A változások legfőbb eszköze a NEVELÉS, a „KIMŰVELT EMBERFŐK „ számának gyarapítása.. Az átalakulás elhívatott vezetője pedig a legkedvezőbb helyzetben lévő nagybirtokos arisztokrácia kell,hogy legyen , amely ennek jutalmaként megőrizheti vezető pozícióját ajövőben is. Ugyanakkor a nagy változást csak lassan, évtizedek aprólékos munkájával tartotta keresztülvietőnek, s feltétlenül hasznosnak, s feltétlen szükségesnek érezte a hatalom támogatását. Casino Vaskapu Gőzhajó
Döblingi gyógykezelés Betegség: Széchenyi távozása a közélettől drámai körülmények között zajlott le. Az uralkodóházzal mindvégig megegyezést kereső Széchenyi nem bírt megbirkózni a saját, egyedül helyesnek tartott politikai meggyőződése és a valóságos politikai helyzet közötti különbséggel. 1848 augusztusától egyre sűrűbben a közelgő nemzethalál víziója gyötörte, melyért önmagát tette felelőssé. Abban a hitben élt, hogy most jött el az utolsó pillanat, most van utolsó esély arra, hogy megakadályozza a nemzet pusztulását. A gróf ezért nap mint nap útra kelt, tárgyalt, győzködte ellenfeleit, s eközben rettenetes lelkiismeretfurdalás gyötörte, nyomasztó önvád mardosta. Utolsó, széttépett levelében azt írta, vértanúhalálhoz fogható az a halálos tusa, melyet mióta miniszter, kiállt. Szeptember elején már környezete is tudta, hogy Széchenyi beteg. Amikor szeptember 5-én betegszabadságra indult, világos volt számára, hogy soha többé nem fogja látni Pestet. A folytonos tépelődés a haza sorsán, a forradalom víziója lassanként megtörte szellemi erejét. Orvosa, Balogh Pál szeptember 5-én Döblingbe, a Goergen gyógyintézetébe vitte. Hosszú éveken keresztül tartózkodott itt, felesége is Bécsbe költözött és folyamatos kapcsolatban állt Széchenyivel és környezetével. Széchenyi állapota lassanként annyira javult, hogy levelezett, honfitársaival politikáról is társalgott és gazdasága ügyeit is maga intézte. Később a félbeszakított irodalmi munkásságához is visszatért, átjavította Pesti por és sár és Hunnia című műveit, hogy Török János azokat közzétehesse. Új munkához is kezdett: itt írta Önismeret című művét, melyben megfigyeléseit, eszméit fogalmazta meg a gyermeki tehetség harmonikus fejlesztéséről, a testi nevelés fontosságáról és egyéb pedagógiai kérdésekről. 1848-ban közmunkaügyi miniszter Batthány-kormány idegösszeroppanás Döblingi gyógykezelés 1860 öngyilkosság Csorba László: BETEG SZÉCHENYIRŐL http://www.matud.iif.hu/2010/12/06.htm
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos Szülőháza Monokon
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos korabeli portréja, 1867 Kossuth Lajos korabeli portréja, 1867. (Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívum 42
A dualizmus korának hatalmas tömegeket megmozgató, nagy érzelmeket kiváltó társadalmi és politikai eseményei voltak a nemzet nagyjainak temetési és újratemetési szertartásai. A sort Batthyány Lajos gróf végső nyughelyre helyezése nyitotta meg 1869-ben. Ezt követte Deák Ferenc 1876-os temetése, majd 1894-ben a korszak leggrandiózusabb gyászszertartása, Kossuth Lajos holttestének hazahozatala Torinóból és elhantolása a Kerepesi úti sírkertben. Ferenc József megtiltotta az állami gyászt és a miniszterek, állami tisztviselők, katonatisztek részvételét a temetésen... Március 30-án érkezett végleg haza a turini remete. Tízezrek jöttek a fővárosba, sokan az utcákon éjszakáztak, hogy leróják kegyeletüket a Nemzeti Múzeumban a ravatalnál és elkísérjék Kossuthot utolsó útjára. A végeláthatatlan gyászmenet a Kiskörút, Andrássy út, Nagykörút, Kerepesi út vonalán haladt a temetőbe, ahol a sírnál Jókai Mór a nemzet, Hermann Ottó a Függetlenségi Párt, Gerlóczy Károly alpolgármester a főváros nevében mondott gyászbeszédet. (Mai és Társa felvétele a gyászmenetről 1894. április 1-én a mai Bajcsy-Zsilinszky út és Andrássy út sarkánál. Forrás: Fénnyel írott történelem, Magyarország fotókrónikája 1845-2000, szerk: Jalsovszky Katalin és Stemlerné Balogh Ilona, Helikon Kiadó)
1802 Monok –jogi tanulmányok folytatása Tk.3 131. old ) Zemplém megyei Monokon született evangélikus birtoktalan nemesi családban, 1802-ben. Jogi tanulmányokat végzett Sárospatakon, majd Pesten, később Sátoraljaújhelyen ügyvédkedett, s uradalmi jogtanácsos volt. Egy távollevő főrend követeként került Pozsonyba az 1832-36-os országgyűlésre, s itt lépett az országos politika színterére az Országgyűlési Tudósításokkal. Ez a kéziratos sajtó, majd később a Törvényhatósági Tudósítások hozták meg az országos ismertséget, valamint azt, hogy 1837-ben börtönbe került. Háromévi elzárás alatt politikai és közigazgatási munkákkal foglalkozott, és megtanult angolul. Kiszabadulása után Landerer Lajos nyomdász és kiadó, Metternich tudtával és hozzájárulásával, felajánlotta a Pesti Hírlap szerkesztői állását. Az udvar úgy gondolta, hogy a cenzúra által ellenőrizhető Kossuth kevésbé veszélye, mint a nézeteit magánlevél formájában terjesztő ellenzéki politikus. Arra az esetre, ha ez az elgondolás nem válna be, Landerer kötelezte magát, felmond szerkesztőjének., s erre 1844-ben sor is került. Addigra a lap kezdeti 60-ról majdnem 5200- ra emelkedett. A siker nem a híranyagnak volt köszönhető, hanem a vezércikkeknek, amelyeket a szerkesztő írt. Kossuth rendkívüli publicisztikai képességről tett tanúbizonyságot, színes, lendületes stílusú cikkei széles rétegekre hatottak. 1802 Monok –jogi tanulmányok folytatása 1831 kolerabiztos Zemplénben 1832-től országgyűlések résztvevője 1837-1840 börtönbüntetés 1841–től Pesti Hírlap és aktív politizálás 1846 Védegylet igazgatója 1847 Ellenzéki Párt vezetője 1848 a forradalom és szabadságharc vezetője 1849-től emigráció (Törökország, Torino) 1894 halála Torinóban
1832-1836 Országgyűlési Tudósítások Kossuth Lajos Szerkesztői jegyzetek a Pesti Hírlaphoz http://www.mek.oszk.hu/01200/01298/01298.pdf KOSSUTH ÉS A PESTI HÍRLAP http://mek.oszk.hu/04700/04727/html/180.html 1832-1836 Országgyűlési Tudósítások 1836-37 Törvényhatósági Tudósítások 1841-44 Pesti Hírlap 1841 Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak Ellenzéki Nyilatkozat 1851 Alkotmányterv 1862 Duna-konföderációs terv 1867 Cassandra levél
Nemzeti önrendelkezés A Pesti Hírlap első száma, amelyben a kiadó, Landerer Lajos értesíti olvasóit, hogy "a szerkesztés vezérlésére Kossuth Lajos urat kértem meg". Kossuth a lap vezércikkeiben az értelemre és az érzelemre egyaránt apelláló érvekkel mozgósította olvasóit a Nemzeti önrendelkezés Polgári átalakulás Az országgyűlési újság megjelentetése 1832-ben sem volt lehetséges. Kossuth ezt előre érezte, ezért megbízható ellenzéki baráti körének bemutatta az országgyűléseiről készített - eredetileg Lónyay Gábor felkérésére jegyzetelt - összeállítását. A bemutatás jól sikerült, és elhatározták magánlevélként való terjesztését. Az Országgyűlési Tudósítások első számai 1832. december 16-tól 27-ig számoltak be a vitákról. A Tudósítások érdeme és sikere Kossuth nyílt ellenzékiségének volt köszönhető.1836-ig 344 példányszámot adta ki.Az írott lap hetente kétszer jelent meg. Kossuth nem csupán az országgyűlési eseménykrónikát rögzítette, hanem már akkor határozott politikai irányú tudósítást nyújtott. A lap tartalma az országgyűléseken elhangzottakra épült, de a hírközlésen túl értékelést is tartalmazott, bírált és véleményt nyilvánított. programjának megvalósítására http://www.mek.oszk.hu/01200/01298/01298.pdf
Polgári tulajdonviszonyok (ősiség eltörlése) Tk. -5. 132-133 old) Igen változatos témákról szóltak ezek a vezércikkek, emberbaráti kérdésekkel ( a börtönök állapota, a szegényházak, a vakok gondozása), a jobbágyság életével, közteherviseléssel, Erdély uniójával vagy éppen a közlekedési viszonyokkal foglalkoztak. Mindez azonban összefüggő, egységes programot alkotott: a polgárosult köznemesség vezetésével végbevivendő polgári és nemzeti átalakulást. Elvetette azt az elképzelést, hogy a reformokat a nagybirtokos arisztokráciának kellene végrehajtania. A haladás érdekében fellépő nemesség, ha elveti a szabadságával összeférhetetlen kiváltságait, s megvalósítja az érdekegyesítést, továbbra is vezető szerepet fog betölteni a politikában, „ a nép érdekével együvé forrva olyan, mint testvérek között az elsőszülött” Az örökváltság kérdésében, amelyben az 1840-es törvény az engedőleges ( vagy önkéntes) fokozatot foglalta magában, Kossuth túlment a soron következő szinten a kényszerítő (vagy kötelező) örökváltságon. Ő az általánosan kötelező és a „status közbejöttével” történő kármentesítéssel összekapcsolt örökváltságot tartott egyedül lehetséges megoldásnak. Ugyanakkor igyekezett megmutatni, hogy mindez nemcsak lemondás, hanem kiút is a nemességnek, az örökváltság pénzt és hitelt is jelent melynek segítségével át lehet térni a kapitalista gazdálkodásra. Ez természetesen azzal is jár, hogy a kötött feudális birtokot át kell alakítani szabad polgári tulajdonná, azaz el kell törölni a z ősiséget. A legnagyobb ellenállásra a reformok hívei a közös teherviselés, a nemesi adómentesség eltörlése kérdésében számíthattak. A Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap éppen ezért nem is ment el az általános közteherviselésig, csak a megyei igazgatási költségeket fedező ún. háziadóban való részvételt igyekezett napirendre tűzni. Bár a következő országgyűlés közeledtével az ellenzék mindenhol átvette ezt a célkitűzést, a konzervatívok éppen ez ellen tudták a leginkább mozgósítani a birtokos nemességet. Ennek következtében került sor az 1843-44 évi országgyűlést megelőzően országos megdöbbenést keltő véresés erőszakos jelenetekre a megyékben. Éppen ez irányította Kossuth figyelmét arra, hogy „az alkotmány sáncait” minél előbb meg kell nyitni a nem nemesek előtt. Ezt azzal kívánta kezdeni, hogy azoknak, akik már elvileg belül vannak , mint a városlakók, ténylegesen jogkat kell biztosítani, ennek feltételeként azonban meg kell követelni, hogy saját társadalmunkon belül hozzanak reformokat, számolják fel a szűk vezető réteg uralmát. A társadalom szélesebb tömegei számára pedig a lehetőséget a „megyék útján az alkotmányba” látta, vagyis a megyegyűléseken kell egyéni vagy képviseleti jogokkal felruházni őket. A belső reformok követelése mellett fontos kérdés volt a nemzeti önrendelkezés is, ekkor még egyértelműen a Habsburg Birodalmon belül. A Pest Hírlap ezt a problémát az ország gazdasági alárendeltségével kapcsolatban vetette fel………… 1842-től Kossuth felismerte, hogy a szabadkereskedelem kiszolgáltatná Magyarországot a jóval fejlettebb német ipar versenyének…..ami a magyar ipar fejlődését mindenképp megakadályozná….. Ezért nem az osztrák-magyar vámvonal eltörlését követeli, hanem úgy véli ezt a vonalat kell átalakítani védőfallá amely a magyar ipart védi. Ugyan ennek a célnak az elérése érdekében indított harcot a Pest Hírlap a fiumei vasútért és a Kereskedelmi Társaságért, valamint ezért alakult meg 1844-ben- az országgyűlés kudarca után- az Országos Védegylet. Az egylet elnöke gróf Batthyány Lajos, alelnöke, gróf Teleki László, igazgatója Kossuth Lajos lett, választmányában szerepelt a reformellenzék minden nevesebb politikusa. (Kossuth ekkor már nem volt a Pesti Hírlap szerkesztője, állása Landerer inkorrekt viselkedése miatt s a kormány helyeslésével még június végén megszűnt) A Védegylet jelentősége nem gazdasági eredményességben rejlett- ez elég szerénynek monható-, hanem abban, hogy az ellenzék szervezésére országos hálózatot jelentett, s jelezte a kormányzat számára, hogy az elégedetlenség a megyegyűléseken túl milyen szélesen elterjedt a társadalomban. Polgári tulajdonviszonyok (ősiség eltörlése) Nemzeti érdekegyesítés Örökváltság állami kárpótlássál Közteherviselés Független nemzeti állam (Magyarország gazdasági és politikai különállása) Népképviselet Szólásszabadság Önálló nemzeti ipar (védvámok alkalmazása)
Karikatúra Széchenyi és Kossuth vitájáról Egykorú karikatúra Széchenyi és Kossuth vitájáról. Széchenyi Bécs felé igyekszik húzni a „szamár” magyart , míg Kossuth a Pesti Hírlapot lengetve visszatartani igyekszik. A szamár hátán aranyakkal tömött zsákok. A távolban Bécs tornyai látszanak. Tk.5. 134 old.:- Széchenyi a reformmozgalom írányítását a magyar aristokrácia kezébe akarta adni, s úgy kívánta megvalósítani a változásokat, hogy azok kezdeményezője, a polgárosodott nagybirtok megőrizze pozícióit. Kossuth ezzel szemben a köznemességben látta a reformok igazi bázisát. Ennél is fontosabb volt, hogy sz. messze elkerülte a közjogi kérdéséket, általában mindazt ami Mo. és A. viszonyát érintette. Kossuth a polgári nemzetállam minden kellékét kiakarta vívni. Sz. a felülről, óvatos lépésekben végrehajtott reformokat tartotta sikerenek, a K. féle érdekegyesítésben a forradlom mindent felrúgni kívánó és mindent kockárarevő veszélyt látta. Eötvös József: Kelet népe és Pesti Hirlap http://mek.oszk.hu/05200/05280/05280.pdf
Széchenyi és Kossuth vitája Závodszky és Hermann Új képes történelem (41 old.) A polgárosodás programjában a magyar reformkor két nagy egyénisége valóban számos ponton találkozott. De már a Kelet népe alapján világosak a különbségek. Széchenyi nemcsak az átalakulás vezetését akarta fönntartani a „mély nézetekkel rendelkező előkelők”a polgárosodásra hajló kevés arisztokrata számára. Ő az egyetlen létező fejlesztésre érdemes gazdasági erőt is a nagybirtokban látta. Nincs szava és gondolata azok számára akik nem birtokosok. Biztos abban, hogy a nemzeti polgárosodás csődbe megy , ha szűk eliten kívül mások is bekapcsolódnak a politikába. Szövetségesként számításba kellett tehát vennie a Habsburg kormányzatot, ami persze illúziónak bizonyult. A Kelet népe körül terjedelmes röpirat-irodalom keletkezett. Minden számottevő reformer Kossuth mellett. Könyv méretű röpiratban válaszolt Kossuth Lajos is: Felelet gróf Széchenyi Istvánnak, diplomatikusan fogalmazott, bár könnyed csípőségben nem maradt adósa. „ Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezett. (..)Meg se motccantam.” 1841 Pesti Hírlap …az arisztokráciának, nemzet pedig lesz „velők és általok, ha nekik tetszik, nélkülük , sőt ellenük , ha kell 1841 Kelet népe: „csak most lábadozó , nemzetté virulni csak most akaró népünket az anarchia örvényébe” vagy „az önkénynek hajótörő szirtjei felé taszítja”
Széchenyi szépen szerkesztett, mégis nehezen követhető körmondatokban végig azt hangoztatja, hogy Kossuth és saját programja között nincs különbség Széchenyi: Kelet népe „hiúságbul-e vagy mert nem sült el neki a vezéri szerep(…)vagy az üressé vált erszények hazafiságba takargatása, és tán annak egy „csendes kis forradalom” által ismét betöltése végett (…) teszi homályba” azokat az előkellőket „kiknek mély nézeteit” nem tudja felfogni Kossuth „roppant s valóban ritka elmebeli tehetségiről senki csak legtávolabbrul sem kételkedik. Hanem tactikája, modorja hibás
Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették. Kossuth arcképe a felvétel készítésének idejéből Kossuth dolgozószobája a torinói lakásban, ahol a hangfelvétel készült A fennmaradt két eredeti viaszhenger. - OSZK Zeneműtár, F-NZ1 http://mek.oszk.hu/kiallitas/kossuthhangja/html/nyito.htm
Reform országgyűlések http://mek.oszk.hu/06300/06367/html/02.htm Szatmár megyének két követei, kik honunkból együtt jövének az ország törvényhozásában résztvenni, most utólszor állunk itt a T. KK. és RR. szép koszorújában, egymás mellett. Elérkezett a búcsú pillantata, s e pillantatban kötelességünknek hittük a Tekintetes Karok és Rendek előtt még egyszer megszólamlani; s elmondani fájdalmunkat, hogy a haza választott fiainak köréből távoznunk kell; elmondani az okot, mely e távozást szükségessé tette. Mert oly helyről lépünk le, hol lehetségig megállani küzdés és szenvedés közt is kötelesség; oly karokból szakadunk ki, melyek a fáradságos pályán baráti részvéttel valának felénk kinyújtva; s ezeket tekintve, sem oly nemes barátság iránt hálátlanoknak, sem oly nagy kötelesség iránt hívteleneknek látszani nem akarunk. Idejöttünkkor, T. RR., többek között két erős kívánat uralkodott lelkeinkben: emelkedést adni az adózó népnek, s a földbirtokot állandóbb és biztosb alapra helyhezni. Azt hivők, hogy e kettőt megtenni itt az utolsó idő, itt a legszebb alkalom, midőn törvényhozás útján, a fejedelem és nemzet közti békés tanácskozásban eszközölni lehet azt, amiért máshol vérpatakok folytak s ínség borított el egész országokat. E hit által vezérelve indúltunk el országgyűlési pályánkon; s e, részént útasításunk eredeti és pótló pontjaira, részint küldőink irásban kijelentett megelégedésökre támaszkodván, boldogságot leltünk abban, hogy saját meggyőződésünket küldőink ohajtásaikkal párosíthattuk. Eljött az idő, s a kir. válasz az úrbérben megérkezett. Megyénk jónak látta az V. és VIII. cikkelyekre nézve a válasz mellé állani; s ezt oly egyetemi kitétellel adá tudtunkra, mely által a tőlünk két évig követett elv egyszerre eltöröltetik; s melynél fogva a szatmári követeknek ezentúl az elsőbbitől egészen ellenkező utat kell kezdeni. Mit valánk teendők? Engedni? Az szívünk győződésével meg nem fért. Nem engedni? Azt követi kötelességünk nem hagyta. Tehát folyamodánk küldőinkhez: szabadítanák fel régi elveinket: szabadítanák fel megkezdett pályánkat, melyen mi a haza szerencséjének eszközeit feltalálhatni reméltük. Nem tevék; s szabadságokban volt nem tenni. Mi eddigi pályánkon elhagyatva láttuk magunkat; mi nem ismertük ama másikat, mely most előnkbe szabatott; s inkább leszállottunk helyünkről, mintsem botlás és tévedés veszélyének tegyük ki magunkat előttünk isméretlen úton; s oly tudomány mellé álljunk, minek következésében az ország sebeit csak sokasodhatni hittük. Szívünk mondja: nem tettünk rosszúl. Szívünk mondja: e tett által, megóván elveinket, küldőink ellen sem vétkeztünk. Most ők másokat választottak helyünkre; mi pedig megnyertük személyes szabadságunkat. Mi most otthon, vagy ahová sorsunk vezérlend, ismét vívhatunk elveinkért, törekedhetünk azoknak, törvény s társasági rend és önérzés által nem tilalmazott útakon, győzedelmet szerezni; igyekezhetünk azokat rokonérzelmű kebelekbe általplántálni: - mert ha jók azok, s a haza virágzására megkívántatók, bizony rokon keblek nélkül szűkölködni nem fognak. Távol vagyunk a büszkeségtől, magunkat csalhatatlanoknak gondolni. A velünk ellenkező véleményűektől sohasem kivántuk, hogy elveinknek hódoljanak: tőlük azt kérjük, bennünk csak a meggyőződés tisztaságát tekintsék. S ha szív és ajak egybe hangzik, egyenességünket bűnnek ne tartsák; s engedjék nékünk a vigasztalást: lelkünk üdvességét saját hitünk szerint kereshetni. Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés. Isten őrizze meg e nemzetet minden gonosztól; isten virassza fel e nemzetre a teljes felvirágzat szép napját! Oly kívánság, melyet a T. K.K. és RR. mindegyike együtt érez velünk. Elválunk, T. RR.; de vétségeinkért bocsánatot nem kérünk. Mint ember, nem bántottunk senkit, mint követ elveink mellett harcoltunk, s e harc a haza színe előtt folytatva célaiban szentebb vala, mint vétséggé válhasson. De köszönetet mondunk részint tűrelemért, részint forró, hív barátságért. Ennek emlékezete fogja éltünk legvégső napjait is felderíteni. Utolsó kérelmünk ez: tartsanak fenn a T. RR. számunkra egy kis helyet szíveikben, de csak addig, míg a hazának, a nemzetnek s az emberiségnek hívei lenni meg nem szűnünk. Pozsony, 1835. febr. 9. Reform országgyűlések 1832-36 Önkéntes örökváltság KÖLCSEY FERENC ÖSSZES MŰVEI BÚCSÚ AZ ORSZÁGOS RENDEKTŐL Wesselényi Miklós védelme http://mek.oszk.hu/06300/06367/html/02.htm
Ellenzéki nemesség eszmevilágaban Liberalizmus Ellenzéki nemesség eszmevilágaban Nemzeti törekvésekkel kapcsolódott össze Nemzeti egység megteremtését Magyar államnyelvet Magyar országgyűlésnek felelős nemzeti kormányt
Népnek „az alkotmány sáncaiba való beemelése” ÉRDEKEGYESÍTÉS jogkiterjesztés Népnek „az alkotmány sáncaiba való beemelése” Politikai nemzet államnemzet A magyar reformozgalom nem a társadalom valamely nagy törésvonala - vagyoni társadalmi mentén szervezte az erőket A különbözőbb helyzetű csoportokból váltak a reformok híveivé vagy ellenzőivé
18. A feladat a reformkorral kapcsolatos. (hosszú) 2006. Február 18. A feladat a reformkorral kapcsolatos. (hosszú) Vesse össze Széchenyi István és Kossuth Lajos gazdasági és társadalmi elképzeléseit! Fogalmazza meg a források és ismeretei felhasználásával a két politikus főbb céljait a társadalmi-gazdasági átalakulásról! Térjen ki a hasonlóságokra és a különbségekre! Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Széchenyi István és Kossuth Lajos gazdasági és társadalmi reformelképzeléseit elemzi. állnak egymással. polgári átalakulás szoros összefüggésben és kölcsönhatásban A válasz lényegre törően mutatja be, hogy a gazdasági és (pl. a feudális viszonyok felszámolása), és kitér a különbségekre Az elemzés feltárja a két politikus elképzeléseinek azonosságait azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket von le és A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, is (a polgári átalakulás üteme, jellege). fogalmaz meg. térben és időben Tájékozódás 0–4 T Rögzíti, hogy Széchenyi és Kossuth a reformkorban működött, M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. a Hitel 1830-ban jelent meg, a védegyleti mozgalom a Habsburg Birodalom keretei között akarta megvalósítani. 1844-ben indult. Megállapítja, hogy mindkét politikus reformjait Szaknyelv kapcsolódó történelmi fogalmakat. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához alkalmazása liberalizmus, polgárosodás, reformkor stb.), illetve helyesen T Használja a következő általános fogalmakat (nacionalizmus, alkalmazza a témához tartozó szakkifejezéseket (közteherviselés, Védegylet stb.). jobbágyfelszabadítás, érdekegyesítés, Hitel, Stádium, M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, használata Források nemesség gazdasági problémáit veszi sorra, és megállapítja, T Felismeri, hogy Széchenyi a Hitel című munkájában a birtokos és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Felismeri, hogy Széchenyi a gazdasági-társadalmi átalakítást birtokviszonyok meghaladása. hogy a helyzet megoldásának egyik fontos eleme a feudális haragítani. hogy a változtatási javaslataival nem akarta a dinasztiát magára illetően mérsékeltebb álláspontot képviselt, és megállapítja, T Felismeri, hogy Kossuth a gazdasági-társadalmi viszonyok kap. a jobbágyfelszabadítás és az érdekegyeztetés is helyet gyorsabb átalakítását hirdeti meg, és megállapítja, hogy programjában Történelem — középszint Javítási-értékelési útmutató írásbeli vizsga 0521 16 / 18 2006. február 22. feltárása alakító tényezők Eseményeket között fogalmazza meg elképzeléseit, és összeveti a változtatási M A vizsgázó feltárja, hogy a két politikus a reformkor viszonyai tűzi ki céljául, de Széchenyi az arisztokrácia vezetésével, T Pl.: felismeri, hogy mindkét politikus a feudalizmus felszámolását javaslataikat. ez összefügg Széchenyi származásával, neveltetésével. mérsékeltebb programot hirdet, és megállapítja, hogy hogy az érdekegyeztetés programjának meghirdetésével a köznemességet tekinti az átalakulás vezetőjének, és megállapítja, T Pl.: rögzíti, hogy Kossuth radikálisabb változtatási javaslataiban T Pl.: felismeri, hogy a két politikus eltérő nézetei óhatatlanul alapvetően akarja megváltoztatni a rendi viszonyokat. hogy a két politikus megtagadta volna a társadalmi-gazdasági hogy a sokszor személyeskedő ellentétek sem vezettek odáig, vezettek a kettőjük közötti nyilvános vitákhoz, és megállapítja, T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival alátámasztja, átalakítás szükségességét. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak 0–6 kiegészíti elemzését. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését és egyértelműek. Megszerkesztettség, A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. szolgálja. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási nyelvhelyesség hibákat.
(Széchenyi István: Hitel) „Nevetséges vagy inkább szomorú dolognak kell e mondani, ha valaki nagy számú gulyája és telt gabonavermei mellett is koplal, vagy szinte éhen hal? Nevetséges vagy szomorú e, ha egy nagy birtokos, kinek kiterjedt termékeny szántóföldei, rétjei, erdei, szőlei stb. vannak, nem adózik, és az országnak szinte semmi terhét nem viseli, és kinek sok ingyen dolgozik – ha ily birtokos mondom annyira elszegényül, hogy véges adósságai miatt semminél kevesebbje marad? Már ez miért van így – és ennek úgy kell e lennie, vagy talán nem kellene; […] Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt könnyen és tüstént? […] Hitel híja miatt csak felette nagy uzsorával kaphatott. Hány birtokost ismerek magam, ki mindig pénzben szűkölködik, és kinek kincse maga előtt mindig el van zárva? És ez földesuraink és földbirtokaink állapotjának vázrajza, és ebből látszik, hogy inkább mende-monda teszi Hitelünk létét vagy nemlétét, mint fekvő jószág, ház, marha, gabona, bor, sajt.” (Széchenyi István: Hitel)
„4-szer: Jus proprietatis Ha pedig a nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személyi s vagyonbeli bátorság, azaz 5-ször: törvény előtti egyformaság. És mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza – 6-szor: törvényes pártvéd. Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy 7-szer: a házipénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint viseltessenek. Ezen törvények következésében új életre ébredend a hon… De mind e mellett a szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni, mint káros akadályt 9-szer: a monopóliumokat, céheket, limitatiókat s egyéb ilyen intézeteket örökre. (Széchenyi István: Stádium)
„Tavalyi jelentéseimben több úgynevezett Védegyletet említettem […] Kossuth […] minden figyelmét e tárgynak szentelte, és sikerült létrehoznia az Országos Védegyletnek nevezett szervezetet, amely most általános szóbeszéd tárgya. […] egy petíciót nyújtottak be az alsótáblának, melyben bejelentették, hogy a Védegylet megalakult az ország gyáriparának támogatására. […] Mikor valaki a Védegylet tagja lesz, aláírásával és becsületszavával megerősített fogadalmat tesz, hogy 1850. október 1-jéig nem vesz, rendel, hord vagy használ külföldi árucikkeket – és nem hagyja, hogy gyermekei, szolgái és a tőle függő személyek ilyeneket használjanak –, ha a környéken, ahol lakik, hasonló honi árucikk beszerezhető. (Korabeli levélrészlet)
„[…] cél; szabadság s alkotmányos jog minden magyarnak; nemzeti jólét, mely a szabadság gyökeréből hajtson; közös teherviselés különbség nélkül, s az alkotmányos szabadság közös élvezete, azon organikus formák kifejtése és a népképviselet kellékeihez idomítás által, melynek köszönhetjük, hogy ’él magyar, áll Buda még’. […] Európa szerte csak a koldus adómentes, minálunk az úr.” (Kossuth Lajos)
17. A feladat a magyar reformkorhoz kapcsolódik. (rövid) Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Széchenyi reformprogramjának alapelveit mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. gazdasági reformok elsődlegessége; polgári jogegyenlőség; politikai reformok visszafogottsága).0-4 Tájékozódás térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megemlíti, hogy a magyar reformkor tulajdonképpen Széchenyi tevékenységével (pl. a Hitel kiadásával) kezdődött vagy hogy reformkornak az 1830–48 közti időszakot nevezzük. Magyarország ebben az időszakban a Habsburg Birodalom része. 0–4 [nem adható:1 és 3] Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. gazdaság, társadalom, reform, ősiség, örökváltság, adómentesség.0–4(nem adható:1 és3 Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Rögzíti, hogy Széchenyi megszüntetné a nemesi kiváltságokat (pl. adómentesség, birtokbírhatás), és megállapítja, hogy ezzel megteremtené a polgári jogegyenlőséget vagy célja a gazdasági fejlődés előtti akadályok felszámolása volt. 0–4 [nem adható: 1 és 3] Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó bemutatja Széchenyi reformprogramjának alapelveit. T Rögzíti, hogy Széchenyi elsődlegesen gazdasági reformokat akart megvalósítani, és megállapítja, hogy a társadalmi változások ebből következtek volna (pl. jogegyenlőség) vagy megállapítja, hogy reformját a főnemesség vezetésével gondolta elérni. T Rögzíti, hogy Széchenyi reformjait fokozatosan és az uralkodóval / a bécsi udvarral együttműködve képzelte megvalósítani, és megállapítja, hogy politikai változásokat alig tervezett. 0–6[nem adható:1 és 4] Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0-2 2013/május 17. A feladat a magyar reformkorhoz kapcsolódik. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Széchenyi reformprogramjának jogi, gazdasági és politikai alapelveit!
„[Az ősiség törvényének] eltörlése pedig szükségkép maga után vonja 3-szor: a Fiscalitas [háramlási jog] megszűnését. Minthogy továbbá nem elég, ha a hitelező az ingatlant csak exequálhatja [végrehajthatja], de azt nekie teljes bátorsággal [biztonsággal] bírhatni is kell, mert máskép kis kamatra pénzt nem fogadni; többször lehetne pedig a hitelező nemtelen, mint magyar nemes: szükségkép foly mindenkire a 4-szer: Jus proprietatis [birtokbírhatás joga]. Ha pedig nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személy s vagyonbeli bátorság, azaz 5-ször: törvény előtti egyformaság. És – mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza 6-szor: törvényes pártvéd [választott védő]. Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy 7-szer: a házi pénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint viseltessenek. Ezen törvények következtében új életre ébredend a hon, s nagyobb lévén a mozgás […].” (Széchenyi István: Stádium; 1833)
Reformkori országgyűlések 1825 I Ferenc „Haza és haladás” 1830 REFORMKOR Széchenyi István 1830 Reformkori országgyűlések Hitel ősiség 1832-36 Wesselényi Miklós Kossuth Lajos érdekegyesítés Kölcsei Ferenc Kötelező örökváltság Önkéntes örökváltság népképviselet Kossuth Lajos cenzúra közteherviselés 1844 államnyelv Védegylet védvám 1847