Az1848-49-es forradalom és szabadságharc
Előzmények: Magyarország a törökök kiűzése és Rákóczi szabadságharc elbukása után erősen korlátozott része volt a Hasburg Birodalomnak.
A pesti fiatalság vér nélkül érvényt szerzett a 12.pontnak 1848. március 15 A pesti fiatalság vér nélkül érvényt szerzett a 12.pontnak
Március 17-én V. Ferdinánd hozzájárulásával gróf Batthyány Lajos felelős magyar kormányt alakított.
Battyány Lajos kormánya: Battyány Lajos: elnök Szemere Bertalan: belügy Kossuth Lajos: pénzügy Deák Ferenc: igazságszolgáltatás és kegyelem Mészáros Lázár: honvédelem Klauzál Gábor: földművelés Széchenyi István: közmunka,közlekedés Eötvös József: nevelés Esterházy Pál: külügy miniszter.
Az Áprilisi törvények: Független felelős magyar kormány létrehozása. Uralkodó rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek. Kétkamarás parlament Országgyűlés székhelye: Pest. Megyerendszer meghagyása. Erdély uniója. Közteherviselés. Jobbágyfelszabadítás a nemesek állami kártérítésével (nem úrbéres földek megmaradtak a földesurak kezén). Sajtószabadság.
Harcoló felek: Magyarország Hasburg Birodalom Lengyel légiók Orosz Birodalom Bécsi és Német légiók Horvátország Olasz légiók
Híres tábornokaink: Bem József Klapka György
Móga János Vetter Antal
Jelentősebb ütközetek: Pákozd 1848. szeptember 29. Móga János - Jellasics Győzelem Ozora 1848. október 7. Perczel Mór - Róth GY Győzelem Mór 1848. december 30. Perczel Mór - Jellasics Vereség Szolnok 1849. március 5. Damjanich J Windischgraetz Győzelem Isaszeg 1849. április 6. Görgey Artúr Windischgraetz Győzelem Csorna 1849. június 13. Kmety György Wyss Győzelem Segesvár 1849. július 31. Bem József - Lüdersz Vereség Debrecen: 1849. augusztus 2. Nagysándor József- Paskievics Ve-reség Temesvár 1849. augusztus 9. Bem József - Haynau Vereség
Fegyver letétel: Világos : 1849. augusztus 13-án itt tette le a fegyvert a magyar honvédsereg Rüdiger orosz tábornok előtt. A Bohus-kastélyban írták alá a megadási okmányt. A magyarok megadása egyfajta jelképes jelentéssel is bírt, Görgey ezzel kívánta jelezni, hogy a magyarokat nem a Habsburg Birodalom győzte le.
A Világosi fegyverletétel:
A forradalom alig fejeződött be, a császáriak mindjárt megkezdték a megtorlást. Haynau, a magyarországi osztrák főparancsnok felállította a haditörvényszéket, melyek több száz személyt ítéltek halálra és még többet várfogságra. A foglyul ejtett katonák közül a magyarokat, székelyeket, lengyeleket és németeket erőszakkal besorozták az osztrák hadseregbe, a más nemzetiségűeket hazaengedték.
1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 13 tábornokát, az aradi vértanukat. Ugyanezen a napon főbe lőtték Battyány Lajos első magyar miniszterelnököt is, majd október 25-én Kazinczy Lajost. A forradalom után a császáriak nem teljesítették a nemzetiségeknek tett ígéreteiket, ők is el kellett hogy szenvedjék a forradalom leverése utáni önkényuralmi rendszert.
Az aradi 13 tábornok: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezić Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly
Vége