Az es forradalom és szabadságharc

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Felsőtárkányi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Advertisements

Október 6. Kati néni előadása.
Klauzál Gábor élete és kora
Az es szabadságharc.
Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
Bevezetés a magyar alkotmány- és jogtörténet tanulmányozásába III.
Október 6. „Amennyi könny van a szemekben, Hulljon ki lassan, permetegben, S elsírva mind, kezdd újra még; Siratni őket nincs elég! „
A FORRADALOM EREDMÉNYEI
Dr. Fábiánné Páger Anna szekszárdi előadásának részlete
HAZÁNK A SZABADSÁGHARC LEVERÉSE UTÁN
A SZABADSÁGHARC TETŐPONTJA A TAVASZI HADJÁRAT
Magyarország a reformkorban
Magyarország a reformkorban
1848/49-es szabadságharc nemzetiségi, kisebbségi vonatkozása
II. Rákóczi Ferenc I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona
Magyarország az első világháborúban
1848–49-es forradalom és szabadságharc.
Petőfi Sándor Élete és műve.
Nevelésügy a reformkori Magyarországon
Az áprilisi törvények és a Batthyány-kormány működése
Az es forradalom és szabadságharc
A védelem megszervezése
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc
Jókai és Komárom 27/B. 1. Író és városa sokrétű kapcsolata Jókai itt született, itt járta első iskoláit Apja ügyvéd volt, a dunai gabonakereskedelem sok.
Varga Tamás Általános Iskola
Klauzál Gábor Pest, november 18. – Kalocsa, augusztus 3
Készítették H.T.K.T. Klauzál Gábor Általános Iskola tanulói: Jurcsisin Martin 7. c Jakabfi László 8. c.
Készítették: Szendi-Horváth Fanni 8/b Török Hanna 7/b
Erkel Ferenc Kortársai
I. Dicsőséges Tavaszi hadjárat
Füvesi Dóra: Batthyány Lajos élete
Kacziba Zita: Az isaszegi csata
Pap Mónika: A Batthyány-kormány működése
Pető Tamás: Görgey Artúr
Korom Tamara: A szatmári béke
Pálinkó Máté: A tavaszi hadjárat
GEMINI EMLÉKÉRE.
Készítette: 10.A osztály Kiszli Robertina Csegezy Márk Ignácz Gábor
AZ ÁLLAMFŐ JOGÁLLÁSA A POLGÁRI KORBAN
Bodócs István történelem verseny december 16.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek bemutatása
Megemlékezés az aradi vértanúkról
Készítették: Csik Barbi Kiss Pálma Kókai Tamás (7.a)
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában II.
BATTHYÁNY-KORMÁNY.
Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről. .
Az abszolutizmus kora Magyarországon
Ferenc József (1830–1916) Készítette: Till Adél.
1848. Március 15. Krizsán Pál.
A reformkortól a szabadságharc leveréséig (1830—1849)
Az es szabadságharc. Magyarország 1848 nyarán.
A független Magyarország bukása Készítette: Nagy György Magyary Károly Általános Iskola és Zeneiskola, Kerecsend, kerecsend.sulinet.hu/okt_anyagok.htm.
A szabadságharc, a kiegyezés és a dualizmus kora Bibliográfia: Romsics Ignác (szerk.): Magyarország története. Akadémiai Kiadó. Budapest,
A vereség.  ’49 tavasza  érlelődik a megegyezés  nemzetiségek és a kormány között  Okai  Magyar részről  Véres események, magyar győzelmek, Teleki.
A királyi hatalom meggyengülése A Jagelló-család.
„A forradalom ellen harcolunk […] abban a meggyőződésben, hogy vagy egészen úrrá leszünk rajta, vagy el kell vesznünk.” Félix Schwarzenberg hg „Nem az.
FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. EURÓPAI FORRADALMAK február március március március március március.
Készítette: Banyó Enikő
A SZATMÁRI BÉKE.
ARADI VÉRTANÚK.
Osztrák - Magyar kiegyezés 1867
ARADI VÉRTANÚK.
A törvényes forradalom
A kivételes hatalom joga Magyarországon
Megemlékezés Október 6. NYÁRÁDY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA rAMOCSAHÁZA
Megemlékezés Október 6. NYÁRÁDY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA rAMOCSAHÁZA
GEMINI EMLÉKÉRE.
1848–49-es forradalom és szabadságharc.
13 aradi vértanú.
Március Név: Czúth Dávid Iskola év: 2018/19 Osztály: I.CM Szak: GDM Stredná odborná škola technická - Műszaki Szakközépiskola.
Előadás másolata:

Az1848-49-es forradalom és szabadságharc

Előzmények: Magyarország a törökök kiűzése és Rákóczi szabadságharc elbukása után erősen korlátozott része volt a Hasburg Birodalomnak.

A pesti fiatalság vér nélkül érvényt szerzett a 12.pontnak 1848. március 15 A pesti fiatalság vér nélkül érvényt szerzett a 12.pontnak

Március 17-én V. Ferdinánd hozzájárulásával gróf Batthyány Lajos felelős magyar kormányt alakított.

Battyány Lajos kormánya: Battyány Lajos: elnök Szemere Bertalan: belügy Kossuth Lajos: pénzügy Deák Ferenc: igazságszolgáltatás és kegyelem Mészáros Lázár: honvédelem Klauzál Gábor: földművelés Széchenyi István: közmunka,közlekedés Eötvös József: nevelés Esterházy Pál: külügy miniszter.

Az Áprilisi törvények: Független felelős magyar kormány létrehozása. Uralkodó rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek. Kétkamarás parlament Országgyűlés székhelye: Pest. Megyerendszer meghagyása. Erdély uniója. Közteherviselés. Jobbágyfelszabadítás a nemesek állami kártérítésével (nem úrbéres földek megmaradtak a földesurak kezén). Sajtószabadság.

Harcoló felek: Magyarország Hasburg Birodalom Lengyel légiók Orosz Birodalom Bécsi és Német légiók Horvátország Olasz légiók

Híres tábornokaink: Bem József Klapka György

Móga János Vetter Antal

Jelentősebb ütközetek: Pákozd 1848. szeptember 29. Móga János - Jellasics Győzelem Ozora 1848. október 7. Perczel Mór - Róth GY Győzelem Mór 1848. december 30. Perczel Mór - Jellasics Vereség Szolnok 1849. március 5. Damjanich J Windischgraetz Győzelem Isaszeg 1849. április 6. Görgey Artúr Windischgraetz Győzelem Csorna 1849. június 13. Kmety György Wyss Győzelem Segesvár 1849. július 31. Bem József - Lüdersz Vereség Debrecen: 1849. augusztus 2. Nagysándor József- Paskievics Ve-reség Temesvár 1849. augusztus 9. Bem József - Haynau Vereség

Fegyver letétel: Világos : 1849. augusztus 13-án itt tette le a fegyvert a magyar honvédsereg Rüdiger orosz tábornok előtt. A Bohus-kastélyban írták alá a megadási okmányt. A magyarok megadása egyfajta jelképes jelentéssel is bírt, Görgey ezzel kívánta jelezni, hogy a magyarokat nem a Habsburg Birodalom győzte le.

A Világosi fegyverletétel:

A forradalom alig fejeződött be, a császáriak mindjárt megkezdték a megtorlást. Haynau, a magyarországi osztrák főparancsnok felállította a haditörvényszéket, melyek több száz személyt ítéltek halálra és még többet várfogságra. A foglyul ejtett katonák közül a magyarokat, székelyeket, lengyeleket és németeket erőszakkal besorozták az osztrák hadseregbe, a más nemzetiségűeket hazaengedték.

1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 13 tábornokát, az aradi vértanukat. Ugyanezen a napon főbe lőtték Battyány Lajos első magyar miniszterelnököt is, majd október 25-én Kazinczy Lajost. A forradalom után a császáriak nem teljesítették a nemzetiségeknek tett ígéreteiket, ők is el kellett hogy szenvedjék a forradalom leverése utáni önkényuralmi rendszert.

Az aradi 13 tábornok: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezić Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly

Vége