2. gyakorlat Esőkarakterisztika

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A halmazállapot-változások
Advertisements

Készítette: Nagy Mihály tanár Perecsen, 2006.
a terület meghatározása
mint természeti veszélyforrás a Dél-Dunántúlon
A tevékenységhosszak és az erőforrás- mennyiségek kapcsolata Készítette: Szentirmai Róbert (minden jog fenntartva)
2010 éghajlati értékelése, átlagok és szélsőségek
Időjárás, éghajlat.
Az időjárás előrejelzése
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Atmoszféra - A Földünk légköre
MEH - MAKK konferencia és fórum 1 Egy hazai fejlesztésű terhelésbecslő és szélerőmű termelésbecslő szoftver Bessenyei Tamás
2010 időjárása, különös tekintettel a nagy csapadékokra és más veszélyes jelenségekre dr Bonta Imre, Babolcsai György, Ujváry Katalin (IEO) Nagy csapadékos.
A légnyomás és a szél.
Kvantitatív Módszerek
A BELVÍZELVEZETŐ HÁLÓZAT HIDROLÓGIAI MÉRETEZÉSE
Dualitás Ferenczi Zoltán
A víz,a levegő, az anyagok és tulajdonságai
IV. fejezet Összefoglalás
A hosszúság mérése.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz– és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Meterológiai Tanszék Aszályok erőssége,
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
Koordináta transzformációk
Koordináta transzformációk
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
VPOP Jövedéki Igazgatóság
AZ ÉGHAJLAT ÁBRÁZOLÁSA
ZAJVÉDELEM SZÁMÍTÁSI PÉLDA Koren Edit 3.. Feladat A gyárban folyamatos a termelés. Három műszakban dolgoznak. Nőket csak abban a műszakban lehet foglalkoztatni,
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
Víz a légkörben Csapadékképződés.
MUNKA-TERMELÉKENYSÉG
3. Vetületi ábrázolások számítási eljárásai
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Levegőtisztaság-védelem 7. előadás
Éghajlat, klíma „Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja” WMO def.: az éghajlati rendszer által véges.
Csapadék területi átlagának meghatározása
Feszültség, ellenállás, áramkörök
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN
FIZIKA A NYOMÁS.
Kvantitatív módszerek
Grafikus ábrázolás.
Exponenciális - Logaritmus függvények, Benford fura törvénye
Időjárási és éghajlati elemek:
Időjárási és éghajlati elemek:
gyakorlat Párolgásszámítás Meyer eljárásával
Hidrológia I gyakorlat
Hidrológia I. 3. gyakorlat Lefolyás Gyakorlatvezető: Kiss Melinda.
4. gyakorlat Egységárhullámkép számítása
(CSAPADÉK) VÍZGAZDÁLKODÁSRA
A lineáris függvény NULLAHELYE GYAKORLÁS
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
A termelés költségei.
A földrajzi övezetesség
gyakorlat Párolgásszámítás Meyer eljárásával
Legfontosabb erő-fajták
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár – európai vonatkozások
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár – európai vonatkozások
A termelés költségei.
Sándor Balázs BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
A hóviszonyok jellemzői és vízjárás befolyásoló hatása a Felső-Tiszán (Konecsny Károly,Hidrológiai Közlöny évf.1.sz.) Készítette: Éberlein Attila.
A testek néhány mérhető tulajdonsága 3. óra
Atmoszféra - A Földünk légköre
Függvényábrázolás.
Készítette: Váradi Tímea 10. osztály
Magyarország jelenlegi és várható csapadékviszonyai,
Készletek – Állandó felhasználási mennyiség (folyamatos)
Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára
Előadás másolata:

2. gyakorlat Esőkarakterisztika Hidrológia I. 2. gyakorlat Esőkarakterisztika Gyakorlatvezető: Kiss Melinda

A csapadék: Csapadékképződés: Vízgőz részecskék felemelkedése (okai) Egyre hidegebb közegbe kerülve lehűl V csökken, sűrűség nő (= kondenzáció) A telítési hiány csökken Mikor „e” eléri „E”-t – felhőképződés, kicsapódás Mikor a súlyerő nagyobb a felhajtóerőnél – lehullik

A csapadékok fajtái: Mikrocsapadék (nem hulló csapadék): - Harmat - Dér - Zúzmara Makrocsapadék: - Szitálás - Eső, záporeső Ónos eső Hó, hózápor Hódara, jégdara Fagyott eső Jégeső

Mennyiségi jellemzők: Csapadékmennyiség: h [mm] 1 mm csapadék = 1 liter/m2 Intenzitás: i [mm/s], [mm/min], [mm/d], Jelentése: egységnyi idő alatt lehullott csapadékmennyiség i = h/T Pillanatnyi intenzitás: i = dh/dT A műszaki gyakorlatban: [l/(s*ha)], [m3/(s*ha)] [l/(s*km2)]

Rekordok: Éves max.: 1554.9 mm (Miskolc-Lillafüre-Jávorkút, 2010) Éves min.: 203 mm (Szeged, 2000) Havi max: 444 mm (Dobogókő, 1958.06.) 2 napos max.: 288 mm (Kékestető, 1958.06. 11-12) Napi max.: 260 mm (Dad, 1953. 06. 09.) Órás max.: 120 mm (Heves, 1988. 08. 23.) 10 perces max: 64,2 mm (Zirc, 1915. 05. 24.) Minél hosszabb időtartamot veszünk, - az intenzitás annál kisebb; - a csapadékösszeg annál nagyobb

Esőkarakterisztika: A leesett csapadék (h) időbeli alakulását kifejező vonal, azaz csapadék- összegző vonal.

Esőkarakterisztika:

Csapadékmaximum függvény: A csapadék magassága (h) a csapadék időtartama (T) és az átlagos visszatérési idő (gyakoriság) közötti összefüggést adja meg. Gyakoriság: az az időtartam, amelynél egy adott mennyiségű csapadék átlagosan előfordul Pl: az 5 éves gyakoriságú csapadékmennyiség átlagosan 5 évente egyszer fordul elő 45 év alatt ez a mennyiség 45/5=9-szer fordul elő 33 év alatt viszont 33/5=6,6-szor Statisztikai összefüggés -> egy csapadékeseményre nem érvényes, nagy időtartamot nézünk A mérnöki tervezés alapja

Csapadékmaximum függvények: A függvényről az olvasható le, hogy valamely időtartamú csapadék valamilyen visszatérési idővel h magasságú vagy nagyobb n = f (földrajzi helyzet, éghajlat) Magyarországon 0,2 < n < 0,3 a = f (földrajzi helyzet, éghajlat, gyakoriság, az idő mértékegysége) A csapadékmaximum függvény intenzitásra vonatkozó alakja: Magyarországon 0,7 < m < 0,8

Feladat menete: Adott: Évek száma: pl. N = 45 év Gyakoriság (2 db): pl. g1 = 1 év, g2 = 5 év A csapadékmaximum függvény előállítása klasszikus (Montanari-féle) módon: - Leolvasás a gyakorisági táblázatból– lineáris interpoláció

Feladat menete: A csapadékmaximum függvény pontjai: A pontok ábrázolása log-log koordináta-rendszerben Az y tengely átskálázása! A függvény egyenletének meghatározása Értékelés