A KÖNYVTÁR A könyvtár a dokumentumok összessége, azaz bizonyos szempontok (gyűjtőkör) szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt, feltárt és rendezett dokumentumgyűjtemény. Minden korszak minden könyvtárára lényegi azonosság jellemző: gyűjti, rendszerezi az ismereteket (illetve a dokumentumokat mint az ismeretek hordozóit), és biztosítja a használatukat.

GÓCZÁN ANDREA ÓKORI KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET.mht

CSOPORTOSÍTÁS -Tulajdon szerint (köz- és magánkönyvtár) -Hozzáférhetőség szerint (nyilvános, korlátozottan nyilvános, zárt) -Nagyság szerint (kis könyvtárak 10000 kötetig, közepes könyvtárak 100000 kötetig, nagy könyvtárak 100000 kötet felett) -Típus (funkció) szerint (nemzeti, közművelődési, felsőoktatási, iskolai és szak) -Az olvasók (felhasználók) kora szerint (felnőtt, gyermek, ifjúsági)

KÖNYVTÁRTÍPUSOK NEMZETI KÖNYVTÁR SZAKKÖNYVTÁR KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁR FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁR ISKOLAI KÖNYVTÁR EGYHÁZI ÉS MAGÁNKÖNYVTÁRAK

Hogyan jött létre a magyar nemzeti könyvtár? „ ... édes hazámnak és a közösségnek hasznára és javára mindörökre és visszavonhatatlanul adományozom" - írta 1802. november 25-én keltezett alapítólevelében gróf Széchényi Ferenc, melyben a nemzetnek adta a magyar és magyar vonatkozású irodalmat tartalmazó könyvtárát. Az alapítóról (aki vezetéknevét két ékezettel írta) nevezzük Országos Széchényi Könyvtárnak a magyar nemzeti könyvtárat.

Mi az Országos Széchényi Könyvtár feladata? a jövendő nemzedékek számára a "nemzet emlékezete" legyen, akár pergamen, akár papír, akár elektronikus adathordozó formájában őrizve meg a tudást, az információt.

Mióta ad otthont a könyvtárnak a Budavári Palota? A könyvtár közel 140 évig Pesten, a Magyar Nemzeti Múzeum épületében működött. A folytonosan gyarapodó gyűjtemény kinőtte a rendelkezésre álló területet, ezért a könyvtár 1985-ben a Palota F épületébe költözött.

Hol fér el az OSZK hatalmas gyűjteménye? A közel hét és fél millió darabos gyűjtemény nagy részét raktárakban őrzik, de a legfontosabb kézikönyvek, a tudományágak alapvető irodalma és az egyetemi jegyzetek egy része közvetlenül hozzáférhető az olvasótermek polcain.

Hol vannak az olvasótermek? Az általános igényeket kielégítő olvasótermek két emelettel a bejárat szintje fölött helyezkednek el (az épület VII. emeletén). A speciális gyűjtemények az V-VI-VII. emeleten találhatók.

Hogyan lehetünk a könyvtár olvasói? Minden 18. évét betöltött magyar és külföldi állampolgár beiratkozhat, aki igazolja személyazonosságát, kifizeti a könyvtárhasználati díjat, és aláírásával elfogadja a könyvtár használatának szabályait. (Bizonyos esetekben a használati díj kedvezményes, vagy az olvasó mentesül annak megfizetése alól.)

Az OSZK és a számítógépes világháló                                                                                                          Események, kiállítások Online katalógus Elérhető a MOKKA! A Nagy Könyv Alapítónk                                                                                                          Események, kiállítások Online katalógus Elérhető a MOKKA! A Nagy Könyv Alapítónk Köszöntő Nyitvatartás Beiratkozás Telefon / E-posta 15 kérdés Megközelíthetőség Alaprajzok Képek Szervezeti felépítés Történet Támogatóink Éves program Rólunk írták Üvegzseb Köszöntő Nyitvatartás Beiratkozás Telefon / E-posta 15 kérdés Megközelíthetőség Alaprajzok Képek Szervezeti felépítés Történet Támogatóink Éves program Rólunk írták Üvegzseb Katalógus Bibliotheca Eruditionis Dokumentum-előkészítés EPA HEKTOR Hungarika adatbázisok IKB IKER Könyvtári folyóiratok Könyvtárközi dokumentumellátás Különgyűjtemények KSzK gyarapodás MANCI MO képes történelmi kronológiája Katalógus Bibliotheca Eruditionis Dokumentum-előkészítés EPA HEKTOR Hungarika adatbázisok IKB IKER Könyvtári folyóiratok Könyvtárközi dokumentumellátás Különgyűjtemények KSzK gyarapodás MANCI MO képes történelmi kronológiája Helyben olvasás OPM Multimédia olvasóterem EBSCO folyóirat-adatbázisok ISSN, ISBN Könyvtárközi dokumentumellátás Mikrofilm Kötelespéldány szolgáltatás Csoportos könyvtárlátogatás Zeneműtár olvaóterem Helyben olvasás OPM Multimédia olvasóterem EBSCO folyóirat-adatbázisok ISSN, ISBN Könyvtárközi dokumentumellátás Mikrofilm Kötelespéldány szolgáltatás Csoportos könyvtárlátogatás Zeneműtár olvaóterem Törzsgyűjtemény Törzsgyűjtemény Digitális Corvinák Digitális Corvinák Állandó kiállítások Állandó kiállítások Könyvek bibliográfiája Könyvek bibliográfiája Kiadványok Folyóiratok Konferenciák Publikációk Kiállítások Rendezvények Egyéb Kiadványok Folyóiratok Konferenciák Publikációk Kiállítások Rendezvények Egyéb Különgyűjtemények Digitális gyűjtemények Különgyűjtemények Digitális gyűjtemények Kincs, műkincs, közkincs Kincs, műkincs, közkincs Időszaki kiállítások Virtuális kiállítások Időszaki kiállítások Virtuális kiállítások Könyvek bibliográfiája - pdf Új Periodikumok Hungarikumok IKER MNB CD-Rom Könyvek bibliográfiája - pdf Új Periodikumok Hungarikumok IKER MNB CD-Rom Az OSZK és a számítógépes világháló Az Internetes honlapon keresztül bárki igénybe veheti az OSZK szolgáltatásait. Az olvasótérben elhelyezett terminálokon keresztül pedig más könyvtárak, adatbázisok és egyéb könyvtári vonatkozású információk érhetők el.                                           Z3950 szabvány Karakterkészletek Könyvtárkódok Tezaurusz Hasonmás kiadások Hunmarc, FRBR Restaurátor módszertani útmutatók Tervek és beszámolók Régi könyvek leírása ZING projekt Útmutató a LibriVision keresési indexek használatához Z3950 szabvány Karakterkészletek Könyvtárkódok Tezaurusz Hasonmás kiadások Hunmarc, FRBR Restaurátor módszertani útmutatók Tervek és beszámolók Régi könyvek leírása ZING projekt Útmutató a LibriVision keresési indexek használatához                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             Újdonságok Katalógus MOKKA MEK Könyvtári Intézet LibInfo Ugródeszka Írjon nekünk! English      A könyvtárról      Online szolgáltatások      Helyi szolgáltatások      Gyűjtemények      Kincseink      Kiállítások      MNB      Publikációk      Útmutatók                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                      Újdonságok Katalógus MOKKA MEK Könyvtári Intézet LibInfo Ugródeszka Írjon nekünk! English      A könyvtárról      Online szolgáltatások      Helyi szolgáltatások      Gyűjtemények      Kincseink      Kiállítások      MNB      Publikációk      Útmutatók                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          - Olvasói tájékoztató - - MO képes történelmi kronológiája - - Kiállítás - Pannóniai Féniksz - Magyarország térképeken-Virtuális kiállítás - Olvasói tájékoztató - - MO képes történelmi kronológiája - - Kiállítás - Pannóniai Féniksz - Magyarország térképeken-Virtuális kiállítás

Kölcsönözhetőek-e a könyvtár dokumentumai? A nemzeti könyvtárnak muzeális feladatai is vannak, ezért korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni. Ez indokolja azt, hogy nemcsak a szabadpolcon lévő dokumentumok, hanem a raktárakból kikért művek is kizárólag az olvasótermekben használhatóak.

Az OSZK térképtára Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben a magyar nemzetnek ajándékozta híres gyűjteményeit, amelyben közel 6000 darab térkép (nyomtatott és kéziratos) és atlasz is helyet kapott. E térképgyűjteményt - mint a grafikai dokumentumok  gyűjteményét -, az alapítástól kezdve külön kezelték.

Könyvek gyűjteménye A könyvtár a törzsgyűjtemény számára a teljesség igényével gyűjti a Magyarországon megjelent könyveket, adományok és hagyatékok átvételével igyekszik a gyűjteményt minél teljesebbé tenni.

Hírlapok és folyóiratok gyűjteménye Az állomány ma közel 250 000 évfolyamból áll. Értékét nemcsak nagysága határozza meg, hanem az is, hogy az itt őrzött hazai és külföldi hírlapok csaknem háromnegyed része országos viszonylatban is az egyetlen fennmaradt példány. A gyűjteményben megtalálható a magyar hírlapirodalomnak szinte minden jelentős emléke, az 1721-ben indult latin nyelvű Nova Posoniensiá-tól kezdve napjainkig. Kiemelkedő darabjai a legrégibb magyar hírlapok (Magyar Hírmondó, Magyar Kurír, Hadi és Más Nevezetes Történetek), a 18-19. század vezető folyóiratai (Magyar Museum, Uránia, Tudományos Gyűjtemény), a reformkor híres divatlapjai (Regélő, Pesti Divatlap, Életképek, Honderű), az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hírlapjai (Marczius Tizenötödike, Munkások Újságja, Közlöny, Kossuth Hírlapja, Komáromi Lapok), a 20. század fordulójának vezető folyóiratai (A Hét, Nyugat, Huszadik Század, Magyar Géniusz, Jövendő).

Digitális gyűjtemények Magyar Elektronikus Könyvtár Multimédia gyűjtemény

Magyar ISBN Iroda Az ISBN (International Standard Book Number) a könyvekre vonatkozó nemzetközi azonosító. Egyértelműen jelöli a kiadványt, de semmiféle jogi védelmet nem nyújt. A szám 4 számcsoportból, összesen 10 számjegyből áll. Az első az országazonosító; ez Magyarország esetében 963. A második a kiadó azonosítója, ill. azonosítóval nem rendelkező kiadók esetében gyűjtőszám. Ez a számcsoport 2-5 számjegyű lehet. A harmadik a kiadvány sorszáma az azonosítón belül; 1-4 számjegyből állhat. Az utolsó egy ellenőrző szám. A számot bele kell nyomtatni a könyvbe, lehetőleg a címlap hátoldalára vagy a kolofonba. A számcsoportokat kötőjel vagy szóköz választja el, pl. ISBN 963-7239-13-8 vagy ISBN 963 7239 13 8. Az ISBN szám alapján el lehet készíteni a vonalkódot, ezzel azonban az Iroda nem foglalkozik, ezzel kapcsolatos felvilágosítást nem tud adni. Az ISBN számot akkor is fel kell tüntetni eredeti formájában, ha vonalkód is készült belőle.

ISSN INTERNATIONAL STANDARD SERIAL NUMBER AZ IDŐSZAKI KIADVÁNYOK NEMZETKÖZI AZONOSÍTÓ SZÁMA Az ISSN (International Standard Serial Number) numerikus kód, mely az időszaki kiadványok egyértelmű azonosítására szolgál. Alkalmazását az ISO 3297 nemzetközi szabvány, illetve annak honosított változata, az MSZ ISO 3297:2000 írja elő. Az ISSN nyolc számjegyből álló numerikus kód, melynek elemei - a könyveket azonosító ISBN-től eltérően - semmiféle jelentést nem hordoznak, csupán azonosító funkciót töltenek be. A nyolcadik számjegy ellenőrző számjegy, mely az előző hétből számítható ki, és 0-tól 10-ig terjedhet. A 10-es számjegyet római szám helyettesíti, azaz: X.

Szolgáltatások Lelőhely-tájékoztatás MOKKA http://www.mokka.hu ODR lelőhely-adatbázis http://odr.lib.klte.hu Bejelentések fogadása Kérésfogadás Belföldi kérésközvetítés Külföldi kérésközvetítés Kölcsönzés Dokumentumszolgáltatás az OSZK állományából Az OSZK muzeális és hungarikum-, valamint periodikumállománya eredetiben nem kölcsönözhető. A nem-hungarikum állomány - egyéb hazai lelőhely hiányában - kölcsönözhető. Az 1952 után megjelent dokumentumok részeiről nyomtatott és elektronikus másolat rendelhető. Elektronikus dokumentumtovábbítás

Új számítógépes lehetőségek az OSZK-ban Az Országos Széchényi Könyvtár 2004. július 5-ikétől olvasói számára mintegy 100 számítógépes munkaállomás használatát biztosítja olvasótermekben elhelyezett terminálokon – elsősorban irodalomkutatáshoz és tanulmányok megírásához. Ezeket a munkaállomásokat Olvasói Professzionális Munkaállomásoknak, röviden OPM-nek nevezzük.

Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek Bibliográfiája A törzsrész a bibliográfiai tételeket 49 szakcsoportba rendezve közli, a szakcsoportokon belül a tételek besorolási adatainak betűrendjében, egy évfolyamon belül folyamatos tételszámozással. A szakcsoportok tartalmáról betűrendes mutató tájékoztat és egy ETO konkordanciatáblázat nyújt további segítséget. A tételeket számítógépes azonosító szám zár ja le. Minden évfolyam első számában meg jelenik a magyarországi kiadók, közreadók betűrendes cím- és azonosítószám (ISBN) jegyzéke.

Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek Bibliográfiája 8123. Barnes, Jonathan Aristotle (magyar) Arisztotelész / Jonathan Barnes ; [ford. Király Zsuzsa]. - Budapest : Akad. K., 1996. – 130 p. ; 20 cm. - (Y könyvek, ISSN 1416-5619) Egys. cím: Aristotle. - Bib li og r.: p. 129-[131]. ISBN 963-05-7367-9 fûzött : 880,- Ft *Aristoteles 1(38)(092)Aristoteles [MNB KB 197910] tételszám, besorolási adatok, szabványos bibliográfiai leírás, tárgyi melléktétel, ETO szakjelzet, azonosító szám

IKER Az IKER adatbázis az 1993 óta feldolgozott, Magyarországon megjelent és az Országos Széchényi Könyvtárhoz kötelespéldányként beszolgáltatott időszaki kiadványok válogatott társadalom- és természettudományi cikkanyagának bibliográfiai tételeit tartalmazza. Feldolgozza a tudományos, irodalmi, művészeti szaklapokat, az évkönyveket, valamint az országos napilapokat. Nem tartoznak gyűjtőkörébe a kiállítások, konferenciák, rendezvények önálló kiadványai és a könyvsorozatok. A feltárt kiadványokból nem regisztrálja az alkalmazott tudományok anyagát (ETO 6-os főosztály), a szépirodalmi műveket, a recenziókat, a híranyagokat, a tanulmányúti beszámolókat és a glosszákat. Nem tartalmazza "Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia", a "Magyar Orvosi Bibliográfia" és a "Műszaki Cikkek a Magyar Időszaki Kiadványokban" c. szakbibliográfiák által teljes körűen feldolgozott időszaki kiadványokban megjelent cikkeket. A bibliográfiai leírások az MSZ 3424-60 szabvány figyelembevételével készülnek. A számozási adatokban nem szerepelnek a szokásos rövidítések, mivel az adatok kötött sorrendje (évfolyam, év-, füzet- és oldalszám) lehetőséget ad az eligazodásra. A cirill betűs adatok átírása az MSZ 3394-88, az egyéb nem latin betűs adatok átírása ISO szabványok és ajánlások, a kiadványok címének rövidítése az MSZ 3404-86 és az ISO 4-1984, a bibliográfiai leírás egyéb adatainak rövidítése az MSZ 3432-85 szabvány, valamint az Egyetemes Tizedes Osztályozás előírásainak felel meg.

Könyvtártudományi Szakkönyvtár Különgyűjtemények Kézirattár Kisnyomtatványtár Mikrofilm- és Fényképtár Régi nyomtatványok tára Színháztörténeti tár Térképtár Történeti Interjúk Tára Zeneműtár Könyvtártudományi Szakkönyvtár

SZAKKÖNYVTÁRAK Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár Országos Mezőgazdasági Könyvtár BME Műszaki Információs Központ és Könyvtár Országos Orvostudományi Könyvtár.

Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) a neveléstudomány és a közoktatás magyarországi információs, neveléstörténeti és kulturális központja. Gyűjti és szolgáltatja a neveléstudomány szakirodalmi információit, ápolja, őrzi és közkinccsé teszi a pedagógia tárgyi emlékeit és dokumentumait. A pedagógiai nemzeti szakbibliográfiák és szakirodalmi adatbázisok előállítójaként a neveléstudomány szakirodalmi információs rendszerének bázisintézménye. Szakmailag támogatja a pedagógiai szakkönyvtárak és az iskolai könyvtárak munkáját, gyűjteményeivel és szolgáltatásaival, múzeumi és kiadói tevékenységével, információs és koordinációs munkájával elősegíti a neveléstudomány és az oktatásügy területén dolgozók széles körű tájékoztatását, gyakorlati és elméleti munkáját, szakmai továbbképzését, önképzését, a pedagógiai kutatást, a pedagógusjelöltek felkészítését hivatásukra. Kulcsfeladata van az európai integráció szempontjából lényeges nemzetközi oktatási információk feldolgozásában és terjesztésében, a terminológiai fejlesztési munkákban.

AZ OPKM országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár, a pedagógiai dokumentáció (információ) központja, az iskolai könyvtárak és a pedagógiai szakkönyvtárak szakmai és szervezési segítője, pedagógiai szakmúzeum, a magyar neveléstörténet kutatóhelye taneszközetalon-tár és információs központ kiadó.

OPKM SZOLGÁLTATÁSAI Tanfolyamok On-line katalógus Szaktájékoztatás Fénymásolás Irodalomkutatás Kölcsönzés Könyvtárközi kölcsönzés Elektronikus információszolgáltatás

Felsőoktatási könyvtár Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár Az Egyetemi Könyvtárat, a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként, 1561-ben Oláh Miklós, esztergomi érsek alapította. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek megalapította a nagyszombati egyetemet. 1773-ban Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet, a könyvtár állami intézménnyé vált. A Magyar Királyi Egyetem a könyvtárral együtt 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött. 1876-ban készült el az ország első nyilvános könyvtáraként a Ferenciek terén álló új könyvtárépület, melyben a könyvtár azóta is működik.

Felsőoktatási könyvtár MISKOLCI EGYETEMI KÖNYVTÁR A Miskolci Egyetem Könyvtára országos feladatkörű, nyilvános, tudományos szakkönyvtár.

Felsőoktatási könyvtár MISKOLCI EGYETEMI KÖNYVTÁR A könyvtár az 1735-ben alapított bányászati-kohászati tanintézet könyvtárát tekinti elődjének, mely 1919-ig Selmecbányán, ezt követően pedig 1949-ig Sopronban működött. Ekkor alakult meg utódja Miskolcon. Jelenlegi épülete 1969-ben készült el. A 400 férőhelyes olvasóteremben a folyóiratok és a szabadpolcos állomány mellett 45 számítógép áll az olvasók rendelkezésére. A Könyvtár épületében található még a Selmeci Műemlékkönyvtár, valamint az Egyetemi Levéltár és a Múzeum. A könyvtár állománya és gyűjtőköre Körülbelül 1 millió könyvtári egység alkotja az állományt. Évente 12-15 ezer könyvvel és egyéb dokumentummal gyarapszik. A folyóiratok száma közel 1000. Gyűjtőkörébe tartozik: magyar és idegen nyelven a műszaki tudományok szakirodalma (kiemelten a bányászati, kohászati ágazatok) és az e tudományok műveléséhez szükséges természettudományi alapirodalom a társadalomtudományok (jog, közgazdaságtan, neveléstudomány, szociológia stb.) publikációi valamint a bölcsészképzéshez szükséges tudományágak (történettudomány, irodalom- és nyelvtudomány, idegen nyelvek, pszichológia stb.) szakirodalma. A könyvtár szervezeti keretein belül működik az egyetem levéltára (alapítva 1982), amely az egyetem két és fél évszázados történeti értékű irat- és kéziratos anyagait gyűjti.

Felsőoktatási könyvtár A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára A Könyvtár 2001 január 1-tõl egységes egyetemi könyvtári rendszerként mûködik. A rendszer tagjai szakterületükön a teljességre törekedve gyûjtik, feltárják, rendelkezésre bocsátják és közvetítik a hazai és nemzetközi szakirodalom hagyományos és elektronikus hordozókon megjelenõ dokumentumait, részt vesznek az országos könyvtári és információpolitika alakításában és együttmûködnek más könyvtárakkal a hazai könyvtári információellátás rendszerszerû mûködtetésében. Közel hatmillió dokumentummal, az ország második legnagyobb könyvtáraként szolgálja az egyetemen folyó oktatást, kutatást, gyógyítást és mûvészeti alkotómunkát.

Iskolai könyvtár Az iskolai könyvtár az általános és középiskolák könyvtára. Gyűjtőkörét az ott folyó oktató-nevelő munka és az iskolai tananyag határozza meg. Feladata közé tartozik az alapvető könyvtárhasználati ismeretek oktatása. Alapvető funkciója az iskolában folyó képzési és nevelési tevékenység támogatása.

Az iskolai könyvtárat az jellemzi, hogy Állománya dokumentumtipológiai szempontból a legösszetettebb tevékenységében a referensz (tájékoztató) munka uralkodik a források használatának és az ismeretek megszerzésének, rendszerezésének helye, az ezzel kapcsolatos eljárások, technikák stb. elsajátításának begyakorló terepe információtartalma teljes egészében minőségre orientált a tudományos és művészi értéket illetően az iskola legdemokratikusabb színtere, ahol a tanár és diák, akiket ugyanazon célok és feladatok vezérelnek, egyformán használói minőségben és egyenjogúan van jelen.

Közművelődési könyvtár A közművelődési könyvtár általános gyűjtőkörű, többnyire önkormányzati könyvtár. Célja a helyi lakosok, vagy azok egy csoportja általános műveltségének emelése. A megyei könyvtárak szakmai módszertani funkciót látnak el a megyében. A települések könyvtárai jelentős helytörténeti gyűjtő és feltáró tevékenységet is végeznek.

FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR Az 1904-ben alapított Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai együttesen biztosítják Budapest területén a közkönyvtári ellátást. A Központi Könyvtár ellátja a nagyvárosi nyilvános közkönyvtár feladatait, országos szakkönyvtárként részt vesz a tudományos és szakkönyvtári ellátásban, I. osztályú tudományos szakkönyvtárként támogatja a kutatómunkát és az oktatást. Korhatárra és érdeklődési körre való tekintet nélkül segíti az önképzést és a szervezett oktatást. Szolgáltatásaiban széleskörűen felhasználja az információtechnológiát. A kerületi tagkönyvtárak a főváros nyilvános közkönyvtári ellátásának alapintézményei. Állományukat a kategóriájukra vonatkozó gyűjtőköri szabályzat alapján fejlesztik. Több kerület tagkönyvtárainak közös irányítás alatt álló – részlegesen önállóan gazdálkodó, szakmai feladatait összehangoltan, részben központosítottan ellátó – szervezeti egysége a régió. A régiók elnevezése és beosztása: budai régió: I., II., III., XI., XII., és XXII. kerületi tagkönyvtárak észak-pesti régió: IV., V., VI., VII. és XIII. kerületi tagkönyvtárak dél-pesti régió: IX., XVIII., XIX., XX., XXI. és XXIII. kerületi tagkönyvtárak kelet-pesti régió: VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerületi tagkönyvtárak A teljes hálózat szolgáltatóhelyeinek száma 61, a regisztrált könyvtárhasználók száma 208 624 fő, ebből 42 692 gyerek. 378 számítógép áll az olvasók rendelkezésre. A beiratkozott olvasók száma a központi könyvtárban 72 843, a napi látogatói létszám átlagosan 5-6000 fő. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a főváros legnagyobb közművelődési intézményeként – a lakosság több mint 12%-ának közvetlen szolgáltatója, jelentős kulturális értékek őrzője és közvetítője – feladatának és felelősségének tekinti, hogy a kor kihívásaira fejlesztési stratégiájának kidolgozásával, szolgáltatási feladatainak újrafogalmazásával válaszoljon. A 2002-ben elkészült fejlesztési terv lényege a tagkönyvtárak szolgáltatásainak jobb összehangolása, erőforrásainak célszerű hasznosítása.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2004-ben ünnepelte 100. születésnapját. A Központi Könyvtár az 1904-es alapítást követően 1931-ben költözött jelenlegi épületébe, a Wenckheim-palotába. Tizenháromezer négyzetméteren böngészde, szabadpolcos kölcsönző, 15 olvasóterem, internetterem, gyerekkönyvtár, kávézó, mintegy ezer olvasóhely, 160 számítógép várja a látogatókat. Kiállítások, rendezvények, programok teszik teljesebbé a kulturális kínálatot.

Egyházi és magángyűjtemények PANNONHALMA Pannonhalmi Bencés Apátsági Kolostor Nagykönyvtára az egyetlen olyan szerzetesi könyvtár hazánkban, mely abban a környezetben él, amiért létrejött. A monostorban végig bencés szerzetesek éltek, tanítottak, lelkipásztorkodtak. Még Géza fejedelem telepítette le őket itt, fia, Szent István pedig a levert Koppány minden népét és birtokát a monostor adófizetőjévé tette. Az azóta elmúlt ezer év azért itt sem telt el eseménytelenül. 1786-ban II. József feloszlatta a kolostort, és az csak 1802 után telt meg újra élettel, az akkor már tanítórenddé alakult bencések gimnáziumának központjaként. Kezdettől fogva volt könyvesházuk, ami ide-oda vándorolt, mai helyén csak a múlt század derekán rendezkedett be. Máig az ország legszebb, legtágasabb könyvtárterme. A könyvanyag zömét papok, szerzetesek és főként a tanári életre felkészülő növendékek igényei szerint válogatták. A könyvtár nem annyira az iskolai, mint inkább a diákotthoni élettel fonódott össze. Az állomány legnagyobb részét az elmúlt másfél évszázadban gyűjtötték - már 1986-ban meghaladta a 300 000 kötetet.

PANNONHALMA A főapátság épületegyüttesének a torony és a gimnázium mellett egyik leghangsúlyosabb része a könyvtár. Bár maga az építmény csak a XIX. század első harmadában készült el, az általa megtestesített eszme ezerötszáz éves. Szent Benedek olyan nagy szerepet adott az olvasásnak a monostor életében, hogy a szerzetesek munkája őrizte meg számunkra nemcsak az első századok keresztény irodalmát, hanem a görög-római kultúra alkotásait is, ugyanakkor megteremtette Európa és benne hazánk kultúráját is.

PANNONHALMA Egy Szent László-kori (1090 körüli) oklevél tanúsága szerint a 11. század végén Pannonhalmán már 80 kötetet (kb. 200 művet) tartottak nyilván. 1786-ban a feloszlatáskor már több mint 4.000 kötetet számlált a gyűjtemény. 1802-ben a könyvek közül csupán 757 kötetet és 27 kéziratot szállítottak vissza a monostor könyvtárába. A könyvek elhelyezésére elegendő volt néhány terem. A könyvek száma azonban a 19. század elején ugrásszerűen megnőtt. Ekkor határozták el az új könyvtárépület építését. A könyvtár állománya mind a mai napig gyarapszik. Napjainkban körülbelül 360.000 kötetet őriznek a gyűjteményben. 

PANNONHALMA A könyvtár épületének hosszanti részét az 1820-as években Engel Ferenc tervezte és építette. Ezt követően Packh Jánost bízták meg az épület bővítésével. Az ő munkája az ovális teremrész. Az épület belső díszítésére egy bécsi mestert, Josef Kliebert kérték fel. Az ovális terem mennyezetének négy oldalán a négy középkori egyetemi fakultás jelképe látható (jog-, hit-, orvos- és bölcselettudomány). Az ő munkái a napjainkban eredeti helyükre visszakerült gipsz királyszobrok is (az alapító Szent István, és a visszaállító I. Ferenc). A hosszanti terem központi freskója Pallas Athéné (Minerva) alakját ábrázolja. A két rövid oldalon ókori bölcsek, filozófusok, tudósok alakjai, míg a hosszanti oldalakon a magyar kultúrtörténet kiemelkedő alakjainak portréi láthatók. Az ábrázolt személyek kiválasztása a kor szellemiségét tükrözi. A névvel meg nem jelölt magyar személyek a magyar reformkor nagyjai.

Digitális (elektronikus) könyvtárak Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. küldetése, hogy részt vegyen a magyar kulturális örökség megőrzésének és közkinccsé tételének nagy feladatában. Az interneten ingyenesen elérhető gyűjtemény sok tízezer tételt számláló magyar szövegtár, amely folyamatosan gyarapodik szépirodalmi, szakirodalmi és tudománytörténeti művek digitalizált változatával. Céljuk, hogy gazdag és igényes forrásanyagot szolgáltassanak minden olvasónak – a gyermekeknek szóló irodalomtól a kutatóknak készült szakirodalmi munkákig. Gondoskodnak a digitalizált szövegek hosszú távú megőrzéséről és szolgáltatásáról is. A szövegek mellett állóképeket és hangzó anyagokat is feldolgoznak. Elsősorban az oktatás különböző szintjeit szolgálva számos speciális témájú multimédia weboldalt is készítenek és működtetnek. Gyűjtik és elérhetővé teszik a közgyűjtemények adatait. A magyar weben található és a kulturális örökség körébe tartozó dokumentumokat kereshető adatbázisban írják le, melynek segítségével folyamatosan bővülő internetes tartalom válik gyorsan elérhetővé.

Neumann-ház Bibliotheca Hungarica Internetiana Magyar Szövegtár Digitális Irodalmi Akadémia Kortárs magyar irodalom Olvasni jó! Gyermekirodalom Virtuális Diafilm-Történeti Múzeum Diafilmek Képek a magyar irodalomból Képek és diafilmek Balassi Bálint Versek, versfelvételek, énekelt versek

Digitális (elektronikus) könyvtárak Magyar Elektronikus Könyvtár www.mek.oszk.hu A MEK a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává lett. Bárki a legkisebb mértékben és a legegyszerűbb eszközökkel is részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában: felajánlhat saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok copyright jogait. Hungarológiai Alapkönyvtár A mintegy 3.800, többségében nagy terjedelmű kiadvány elektronikus változatának elkészítése az eddigi legnagyobb magyar szöveg-digitalizálási vállalkozás. Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA) a Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeményezése, mely a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve egyes folyóiratok archiválására irányul. A LIBINFO 1999-ben indult azzal a céllal, hogy a tájékoztató könyvtárosok az Interneten keresztül is segítséget tudjanak adni az információt keresőknek. A feltett kérdést 2 munkanapon belül megválaszolják.

Digitális (elektronikus) könyvtárak Magyar Elektronikus Könyvtár www.mek.oszk.hu A MEK a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává lett. Bárki a legkisebb mértékben és a legegyszerűbb eszközökkel is részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában: felajánlhat saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok copyright jogait. Hungarológiai Alapkönyvtár A mintegy 3.800, többségében nagy terjedelmű kiadvány elektronikus változatának elkészítése az eddigi legnagyobb magyar szöveg-digitalizálási vállalkozás. Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA) a Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeményezése, mely a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve egyes folyóiratok archiválására irányul. A LIBINFO 1999-ben indult azzal a céllal, hogy a tájékoztató könyvtárosok az Interneten keresztül is segítséget tudjanak adni az információt keresőknek. A feltett kérdést 2 munkanapon belül megválaszolják.

Tájékozódás a könyvtárban tömörraktár A szabadpolcon el nem férő vagy más okból a raktárban elhelyezett könyveket zárt raktárban helyezik el, amit kérésre kap meg az olvasó.

Tájékozódás a könyvtárban tömörraktár Kérőlap Az olvasó adatai Név: Olvasójegy/mágneskártya száma: Elérhetőség (e-mail, telefonszám): A kért mű adatai Raktári szám: Szerző: Cím: Megjegyzés: A kérés dátuma: 2005. Az olvasó aláírása:   A vállalási határidő maximum a kérés leadásától számított egy hét. A kért dokumentumok a Kölcsönzésben vehetők át. A kérőlapokat kérjük olvashatóan, lehetőleg nyomtatott betűvel kitölteni. Egy olvasó egy alkalommal legfeljebb két könyvet kérhet soron kívül. További ilyen kéréssel csak a kért művek átvétele után élhet. A kéréseket a Tájékoztató Szolgálaton, a Fszt. 1-es és 12-es szobákban várják munkatársaink.

Tájékozódás a könyvtárban KÖLCSÖNZŐTÉR Az állomány jelentős részét az olvasók által is hozzáférhető szabadpolcon helyezik el.

A könyvek elhelyezése a polcokon Rendszerező raktári rend Betűrend Szépirodalom  A szépirodalmi művek együtt találhatók a könyvtárban. Belső rendjük az ábécé. (Másutt gyakran külön csoportokat emelnek ki közülük, pl. a drámákat, a verseket.) A betűrendbe sorolás alapja a könyv szerzőjének neve. Ha egy könyvet háromnál több szerző írt, akkor a címe alapján soroljuk be. Ha egy írónak több kötete van a polcon, akkor a kötetek címének ábécé sorrendje számít. Az idegen szerzők nevének sorrendje más, mint a magyaroké. A keresztnév áll elöl, és utána a személynév. Ezért például Victor Hugo nevét nem a V, hanem a H betűnél kell keresni. A szépirodalmi könyvek elhelyezésekor és keresésekor is ugyanolyan sorrendet kell követnünk a könyvespolcok soraiban, mint a könyvben az olvasásnál (balról jobbra, fentről le). A könyvtári betűrendbe sorolás legfontosabb szabályai  A könyvtári ábécé 28 betűből áll. A, B, C, (CS), D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, Ö, P, Q, R, S, (SZ), T, U, Ü, V, W, X, Y, Z  A rövid és hosszú magánhangzók azonos betűnek számítanak, nem teszünk közöttük különbséget. Pl.: A = Á, U = Ú, Ö = Ő stb. A két- vagy többjegyű mássalhangzókat betűnként vesszük figyelembe.

A könyvek elhelyezése a polcokon Rendszerező raktári rend Szakrend A könyvtárak tartalmi csoportosítás céljaira azokat a rendszereket vették át – akár módosítással – melyek a filozófiában, a tudományokban kialakultak. A szakirodalmat általában a kétsoros raktári jelzet alapján raktározzák. Az első sorban a mű tárgyát megjelölő raktári szakjel szerepel, a második sorban pedig a betűrendi jel (Cutter-szám). A jelzetek segítségével a tudományos művek tartalmuk szerint csoportosulnak, majd egy-egy szakcsoporton belül betűrend alakul ki. 500 500 K12 K65

A könyvek elhelyezése a polcokon Rendszerező raktári rend Időrendi (kronológiai) elrendezés Kéziratgyűjtemények esetében szokásos. Földrajzi elrendezés Helyismereti gyűjtemények esetében szokásos (pl. Cegléd, Csemő, Mikebuda irodalma). Személyek szerinti elrendezés (fond) Kéziratgyűjtemények, irattárak, levéltárak esetében.

A könyvek elhelyezése a polcokon Mechanikus raktári rendszerek A raktári elhelyezés a gyarapodás sorrendjében történik, a dokumentumok kizárólag a katalógusból megállapítható raktári jelzet szerint kereshetők vissza. Az alkalmazott jelrendszer: numerus currens (=folyószám: 1,2,3 stb.), betűjeles numerus currens (a betűjel utalhat akár a dokumentum gerincmagasságára: a1,a2,b1,c1).

A könyvek elhelyezése a polcokon Különgyűjtemények Dokumentumtípusok szerinti különgyűjtemények (kéziratok, régi és ritka könyvek, időszaki kiadványok, kis- és aprónyomtatványok, térképek, audiovizuális dokumentumok Tematikus különgyűjtemények (régi patrioticum-gyűjtemények, helyismereti gyűjtemények, hagyatéki különgyűjtemények, műemlékkönyvtárak, zenei gyűjtemények)

Szolgáltatások Kapcsolatteremtés a felhasználóval A könyvtárra, annak szolgáltatásaira, használati módjára vonatkozó felvilágosítás, szükség esetén más, az olvasó igényének megfelelő, illetékes forráshoz irányítás.

Szolgáltatások Tájékoztatás passzív vagy visszakereső aktív vagy szétsugárzó Felvilágosítás eligazító vagy módszertani tanácsadó jelleggel. Adatszolgáltatás – faktográfiai és bibliográfiai adatok, közhasznú információk. faktográfia = tényközlő tájékoztatás bibliográfia = 1. a könyvismeret tudománya 2. valamilyen kérdés tanulmányozásához adott vagy felhasznált forrásmunkák, könyvek jegyzéke közhasznú információk = a mindennapi élet során felvetődő kérdések megválaszolása: menetrend, telefonszám stb.) Irodalomkutatás (Megadott szempontok szerint a vonatkozó szakirodalom értékelése, válogatása, majd jegyzék formájában az olvasó rendelkezésére bocsátása.)

Dokumentumszolgáltatás Helybeni használat Kölcsönzés Könyvtárközi dokumentum-ellátás. Az Országos Dokumentumellátó Rendszer adatbázisa (http://odr.lib.klte.hu) a négy nagy vidéki egyetem, az ELTE könyvtárai, több művészeti, teológiai, fizikai szakkönyvtár anyagára és a dokumentumellátó rendszer tagjainak legalábbis a rendszeren belül vásárolt és több esetben teljes számítógépes állományára vonatkozóan nyújt lelőhely-információkat és lehetőséget közvetlen, irányított email-s könyvtárközi kölcsönzési kérések indítására.

Szolgáltatások Mozgókönyvtár Cegléden 1984-tól mozgókönyvtári szolgálat biztosítja a külterületek és a nagyobb lakótelepek lakosságának könyvtári ellátását. Jelenleg 12 megállóhelyen fogadja az olvasókat. A mintegy 3500 kötet könyvet, folyóiratot, képeslapot szállító bibliobusz alapfunkciója a kölcsönzés. A ceglédi Mozgókönyvtár az első az országban, amely eleve könyvtári célokra készült (a többi busz mind átalakított jármű volt).

A mozgókönyvtári ellátás létrejötte Cegléden 1984-1987. 1984. június 6-án az Országos Közművelődési Tanács titkára Cegléd város főterén átadta az első olyan autóbuszt, amelyet a székesfehérvári Ikarus gyár sajátosan könyvtári célokra készített.

Mozgókönyvtár Teremkiképzésű, 20 m2 belterület, figyelemfelkeltő. Busz tárolása karbantartása a helyi Volán Vállalatnál. Az állomány induláskor 6567 könyv és 68 db folyóirat, a buszon 3500 könyv fért el. Felnőtt szépirodalom, gyermek- és ifjúsági irodalom és ismeretterjesztő szintű szakirodalom. Háttérintézmény, a város központjában. 1 fő könyvtáros, 1 fő autóbuszvezető, 1 fő helyettes. 7 megállóhelyen, heti 1-2 kölcsönzési alkalom, 1,5-2-2,5 órás kölcsönzési idő.

A 3 bibliobusz tevékenységéről A 3 bibliobusz összesen 25 helyen, buszonként átlagban heti 20 órás időtartamot kölcsönzött. Heti 1 alkalom, 1,5-3-5 óra kölcsönzési időben, a hét 5 napján. Ebben az időszakban a forgalmi adatok folyamatos növekedést mutatnak.

Az I. számú bibliobusz megállóhelyei

Statisztikai adatok 1984-1990

1991. A szolgáltatás beszűkítése A Cegléd vonzáskörzetében könyvtári feladatokat ellátó bibliobuszok tevékenységét mindvégig a Pest Megyei Tanács finanszírozta. Az új költségvetési törvény megoldhatatlan helyzet elé állította a város önkormányzatát. A megyei támogatás megszűnése miatt a város már nem tudta felvállalni a körzeti ellátást nyújtó bibliobuszok terheit is. Ezért 1991. március 1-jével a körzeti ellátást nyújtó bibliobuszok beszüntették tevékenységüket. Cegléd városa megtartotta a területén üzemelő bibliobuszt és vállalta annak fenntartási költségeit.

Cegléd 14 másik településsel együtt Többcélú kistérségi társulást hozott létre. Alapító Okirata májusra készül el. Célkitűzései: a közművelődés és a közkönyvtári ellátás fejlesztése mozgókönyvtári ellátással.

A megállóhelyeknek a központtól való távolsága 2-8km. 1991-től 1 bibliobusz 12 megállóhelyen, Cegléd bel- és külterületein teljesít szolgálatot. Heti 20 órában. Kölcsönzési idők rövidültek 0,5 - 1-2óra, kivéve a „Lakótelepen” 5 óra. Kölcsönzési alkalmak száma ritkult. „Könyvet házhoz” szolgáltatás. A megállóhelyeknek a központtól való távolsága 2-8km.

Állomány Elhelyezése a busz hosszanti tengelye mentén. Válogatások (versek, romantikus, kötelezők, sci-fi…) Kézikönyvtár, 25 db periodika. Feltárása, számítógépen és raktári katalógusban.

Fenntartási költségek 2004 Parkolás 135.000Ft Karbantartás 598.750Ft Kötelező biztosítás 70.800Ft Üzemanyag 431.069Ft Bérek 2.647.296Ft Összesen 3.882.915Ft

20 év a statisztika tükrében

Alapszolgáltatások Helyben olvasás Kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés Előjegyzés Tájékoztatás Járulékos szolgáltatások „Hangos könyvek” kölcsönzése Fénymásolás

Olvasószolgálati tevékenység Alapszolgáltatások Helyben olvasás Kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés Előjegyzés Tájékoztatás Járulékos szolgáltatások „Hangos könyvek” kölcsönzése Fénymásolás

Tapasztalatok összegzése könyvtári célra alkalmas busz típus munkába állítása, megfelelő háttérintézmény kialakítása, a rendszeresen cserélt mindig friss állomány, folyamatos szerviz szolgáltatás, alkatrészellátás kiépítése, PR tevékenység, folyamatos visszacsatolás, a munka mindenoldalú megszervezése több forrásra épülő folyamatos működést biztosító anyagi háttér.

Keresési módszerek Keresés (searching) - Lekérdezés (scanning) = pontos kifejezés, név alapján végzett lekérdezés, természetes nyelvi kifejezésekkel, tárgyszavakkal, deszkriptorokkal[1] és a boole–műveletek segítségével végzett keresésre az általános keresés vagy a lekérdezés szót használjuk Böngészés (browsing) = meghatározott ismérv szerint rendezett dokumentumtételek között, meghatározott belépési helyen kezdett keresés, afféle bóklászás, tallózás. Szörfölés (surfing) = csatolók segítségével végzett információgyűjtés Innovatív keresés (serendipitous searching) = „emelt szintű szörfölés”; „olyan helyen találod az információt, ahol aztán senki nem gondolta volna”, a szörfölés művészete; a hagyományos dokumentumokban való keresés, a böngészés, a találatok adta ötletek juttatnak el a megoldáshoz

Az információkeresés legfontosabb művelete az összehasonlítás. A felhasználó információkereső nyelvre lefordított kérdését össze kell hasonlítani a tárban található, ugyancsak információkereső nyelven megfogalmazott információkkal. Online rendszerekben az összehasonlítást a program végzi. Összehasonlításkor a kérdés és a dokumentum ismérveinek összehasonlítására kerül sor.

Információkeresés A könyvtári információkeresés végezhető kézzel (manuálisan) cédulakatalógusban, dokumentumokban, végezhető mechanikai eszközökkel és készülékekkel (lyuk- és fény-lyukkártyák, mikrofilmes berendezések) és számítógépek segítségével. A mechanikai eszközökkel és készülékekkel, továbbá az olyan programrendszerekkel végzett keresést, amely nem teszi lehetővé a számítógéppel folytatott kommunikációt, offline keresésnek nevezik és a könyvtári információkeresésben már alig van szerepe. Online információkereső rendszerekben a felhasználó közvetlen – interaktív kapcsolatot teremthet a számítógép segítségével a dokumentum-leírások, olykor a digitális vagy digitalizált dokumentumok állományával.

Hierarchikus információkereső nyelvek (Egyetemes Tizedes Osztályozás) Közös e rendszerekben, hogy az “egész” (fölérendelt) fogalmat meghatározott szempont szerint “osztják fel” alárendelt fogalmakra (gyümölcstermesztés-almatermesztés). A mesterséges nyelven alapuló hierarchikus információkereső nyelvek jelkészlete általában számjegyekből vagy elsősorban számjegyekből áll. Lényegesebb azonban, hogy a szóképzés szabályai a fogalmi hierarchián alapulnak. Ez azt jelenti, hogy ha egy fogalomnak egy – általában – számjegy(ek)ből álló “szó” (jelzet) felel meg, akkor az e fogalomnak alárendelt fogalmak “neve” (jelzete) ugyanezen számjegy(ek)ből és az ehhez alárendelt fogalmanként hozzárendelt további számjegy(ek)ből áll (gyümölcstermesztés = 634 almatermesztés = 634.11). SZAKKATALÓGUS

Mellérendelő osztályozási rendszerek A fogalmakat nem rangsorolják, a kérdés jellemzőit és a keresett dokumentumok, információk tartalmát (jellemzőit) egyaránt a természetes nyelv egymás mellé rendelt szavaival fejezik ki; a kérdés így létrejövő keresőképét (keresőprofil) illetve a “dokumentumképeket” kell összehasonlítani. TÁRGYSZÓKATALÓGUS

Szemantikai (relációs) információkereső nyelvek Pl.: Tezaurusz = a természetes nyelven kifejezett fogalmak rendezett szótára, amely feltünteti a fogalmak között fennálló fontosabb logikai kapcsolatokat is.