BEVEZETÉS – KI MIT TUD AZ EU-RÓL?

http://www.youtube.com/watch?v=RHfDuKQDO4Q&feature=player_embedded

Az európai integrációs folyamat Alapfogalmak

Integrációs elképzelések Konföderációs megoldás Nemzetállamok között Megállapodásokra épülő együttműködés különböző területeken különböző mélységben Nem zárja ki államközi szervek létrehozását, de a szuverenitás alapvetően nem sérül => nemzetállami jogkörök

Integrációs elképzelések Föderalizmus a nemzetállam leszerepelt, helyette európai föderatív struktúra: szupranacionális szervek szuverenitás egyes elemeiről le kell mondani a folyamat végén valamilyen unió jön létre Funkcionalisták integráció lépésről lépésre funkcionális intézmények, amelyek a nemzetállamoktól függetlenek leginkább járható út Spill over pl.: ESZAK

Integrációs formák Szabadkereskedelmi térség: tagországok közötti kereskedelem liberalizált, a külvilággal szemben viszont mindenki különálló kereskedelempolitikát folytat. Vámunió: tagországok közötti kereskedelem liberalizált (szolgáltatások és áruk szabadon mozognak); DE! a kívülállókkal szemben már közös külső vámokat alkalmaznak és közös kereskedelempolitikát folytatnak. Közös piac: Itt már a termelési tényezők is szabadon mozognak (tőke, munkaerő), vagyis megvalósul a 4 alapszabadság.

Integrációs formák Egységes belső piac: a közös piacnál annyival „több”, hogy nem csak a vámokat és mennyiségi korlátozásokat bontják le, hanem az úgynevezett nem vámjellegű, fizikai, pénzügyi, technikai korlátokat is felszámolják. Gazdasági unió: megvalósítják a gazdaságpolitikák integrációját is. Megjelenik a közös pénz. Politikai unió: kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele az integráció szintjére

Az európai integráció története 1945 - 2008 Folyamatos bővülés és mélyülés

Az integráció kezdete II. világháború vége: kétpólusú világrend kialakulása Winston Churchill beszédei 1946. március – Fulton: „Vasfüggöny ereszkedett Európára” 1946. szeptember – Zürich: „Európai Egyesült Államok” gondolata A tartós európai béke egyik kulcsa a német-francia megbékélés

Integrációs törekvések Benelux Unió (1948): Benelux államok együttműködése, több mint klasszikus vámunió, mivel egyes gazdaságpolitikai és pénzügy-politikai intézkedéseket is egyeztetnek. Skandináv országok együttműködése (1946): Lazább politikai és jogi együttműködés is: elhatározták, hogy parlamentjeik együttműködnek a nemzeti jogszabályaik felülvizsgálatában, s azt is célul tűzték ki, hogy igyekeznek közös északi álláspontot kialakítani a nemzetközi tanácskozásokon. Brüsszeli Szerződés (1948): katonai, gazdasági és kulturális együttműködés 50 évre; Benelux államok, Nagy Britannia, Franciaország

Az integráció első lépése: Európai Szén és Acélközösség (ESZAK) Jean Monnet: Az ESZAK tervének megfogalmazója; Elképzelése: A siker kulcsa a nemzetek együttműködése, ezért a németekkel ki kell békülni, és be kell vonni őket egy nemzetközi integrációs folyamatba. Szektorális integráció javaslata a szénre, acélra, vasra. Robert Schuman: Francia külügyminiszter; kiáll Monnet terve mellett, 1950. május 9-én ismerteti az elképzelést, kezdeményezi az ESZAK megalakítását. =>Schuman terv

1951. április 18. Az ESZAK alapító szerződésének aláírása 1951. április 18. Az ESZAK alapító szerződésének aláírása. (Párizsi szerződés) Tagjai: Benelux államok, Németország, Franciaország, Olaszország Az országok motivációi Nagy Britannia távol marad

ESZAK jelentősége Intézményrendszer létrehozása – a későbbi integrációs intézmények mintája Főhatóság Miniszterek Tanács Parlamenti Közgyűlés Bíróság Tanácsadó Bizottság Statisztikai mutatók szerint sikertörténet Kikövezte a további integrációhoz vezető utat: =>eldőlt, hogy az európai egység nem politikai síkon, hanem a gazdasági térben fog megvalósulni.

Római szerződések - előzmények ESZAK sikerei ösztönzőleg hatnak => felmerül a továbblépés lehetősége Európai Védelmi Közösség: kudarc 1955. június 1. – 2. Messinában ESZAK tagállamai gyűltek össze. Fő téma: Benelux államok kezdeményezésére megvitassák a 1. gazdasági integráció elmélyítését 2. szélesebb területekre történő kiterjesztését 3. az atomenergia-ügyi és az általános közös piaci együttműködés lehetséges intézményi kérdését.

Római szerződések - 1957 Beyen-terv: Benelux vámunióból kiindulva több országra kiterjedő közös piac és vámunió terve Monnet: szénen és vason kívül további funkcionális integrációra van szükség; ez lehet: villamos energia, közlekedés; VAGY bővíteni kell az ESZAK-ot, VAGY az atomenergiára is hangsúlyt kéne fektetni

Római szerződések – 1957 Paul-Henri Spaak vezette bizottság dolgozza ki a részleteket 1956 május: Velencei konferencia; külügyminiszterek elfogadják a szövegtervezetet Háttér: 1956-os magyar forradalom rontja a Szovjetunió javuló megítélését; Szuezi-válságban elszenvedett kudarc miatt Franciaország számára ez presztízs 1957. március. 25 : Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia közösséget ( Euratom) létrehozó szerződések aláírása Rómában

EGK szerződés 248 cikk + preambulum + mellékletek Cél a közös piac megteremtése, a gazdaságpolitikai közelítés és az életszínvonal emelése (2. cikk) Közös piac megteremtése 12 éves határidővel, fokozatosan (1968. július 1- jére, 18 hónappal korábban megvalósul) Minden évben 10 %-kal csökkentették az egymás közti vámokat kétszeresére nőtt a belső kereskedelem az első négy évben Egymás piacain a kölcsönös részesedés hamar elérte az 50%-ot

A szerződések létrehozták a két új szervezet intézményrendszerét: EGK szerződés A szerződések létrehozták a két új szervezet intézményrendszerét: Közgyűlés, (=> Európai Parlament) Tanács, (=> Európai Unió Tanácsa) Bizottság, => (Európai Bizottság) Bíróság Gazdasági és Szociális Bizottság

11 pontban összefoglalja a megvalósításra váró intézkedéseket (3. cikk) áruk kivitelénél és behozatalánál a vámok és mennyiségi korlátozások és az ezekkel egyenlő hatású intézkedések eltörlése közös vámtarifa és kereskedelempolitika a kívülállók felé személyek szabad áramlása, munkavállalás szabadsága, tőke szabad mozgása, korlátozások lebontása közös mezőgazdaság-politika közös fuvarozási politika rendszer, mely megakadályozza a verseny torzítását a közös piacon gazdaságpolitikák összehangolása, fizetésimérleg egyensúlyhiányait kiküszöbölő eljárások jogharmonizáció a közös piac működését biztosító mértékben Európai Szociális Alap Európai Beruházási Bank Tengerentúli területek társulása

1965. Egyesítő szerződés: a három közösség intézményeit összevonják EURATOM szerződés A szervezet feladata az atomenergia-ipar gyors megteremtése, közös kutatások előmozdítása, közös beruházások, közös atomerőművek építése, nyersanyagok és hasadóanyagok kizárólagos joggal való beszerzése, elosztása, biztonságellenőrzés megteremtése ESZAK – EGK – EURATOM Három különböző szervezet, de ugyan az a hat tagállam alkotja mindegyiket 1965. Egyesítő szerződés: a három közösség intézményeit összevonják

Európai Szabad Kereskedelmi Társulás - EFTA Megalakulásának oka: EGK sikere Nagy Britannia vezetésével Egymás közötti IPARI vámok megszüntetése Nincs közös külső vámhatár Alapító tagok:Svédország, Norvégia, Dánia, Ausztria, Portugália, Svájc, Nagy Britannia Az EGK bővítésével fokozatosan elveszíti jelentőségét => megoldás 1994. Európai Gazdasági Térség létrehozása

De Gaulle Európája Párizs-Bonn tengely: intézményesült német – francia együttműködés; 1963. január 22. Nagy Britannia és USA együttműködése => Franciaország kétszer is elutasítja a britek felvételi kérelmét az EGK-ba 1958-ben jelentik be szándékukat Franciaország nem ab ovo ellenzi, de feltétele, hogy szakítsanak azzal a külpolitikával, amiben az USA a legfontosabb partner, feltétel nélkül igazodjanak a meglévő európai struktúrához és mondjanak le a gyarmatbirodalomból származó bizonyos előnyökről 1963: elutasítják a csatlakozást, mert GB elutasította a közös atom/rakétaprogramot, helyette az USA-val kezdett hasonló programba.

De Gaulle Európája 1967 újabb csatlakozási kérelem, 1968-ban újabb elutasítás, mivel egy magánbeszélgetés részleteit a franciák háttérfeltételeiről kiszivárogtatnak a britek.

De Gaulle Európája Franciaország „működése” az EGK-n belül: „üres székek politikája” 1965. több probléma a Közösségen belül:Agrárpolitika jövője, Parlamenti Közgyűlés jogkörének kibővítése, költségvetés elfogadása => „csomagban” akarták rendezni Franciaország nem akarta az EGK nemzetek feletti jellegének fokozódását =>A megegyezés hiánya miatt 1965 júniusától Franciaország nem vett részt a Tanács ülésein A konfliktus megoldása: 1966 január 16-17. Luxembourgi kompromisszum: egy döntést megvétózhat az az ország, mely megítélése szerint az eldöntendő kérdés létfontosságú nemzeti érdekeit befolyásolja => megtorpanás, eddig az egyhangúság szerepének csökkentését akarták a döntéshozatalban

Felmerülő problémák és megoldásuk: Hatokból kilencek 1973. január 1. Nagy Britannia Dánia Írország Norvégia: népszavazás utasítja el Felmerülő problémák és megoldásuk: Nemzetközösség tagja => loméi megállapodások Nagy Britannia költségvetési befizetései => regionális politika elindulása; Brit visszatérítés (1980-as évek)

A hetvenes évek kihívásai Valutaárfolyamok ingadoznak EGK válasza: Werner-terv: 1970-1980 gazdasági és monetáris unió megvalósulása 1971. Bretton Woods-i rendszer összeomlása, dollár aranyra válthatóságának vége Helyette: EMS – Európai Monetáris Rendszer létrehozása Gazdasági problémák Korábbi aranykor vége Olajárrobbanások (1974-75, 1980-83) => olajszámlák Recesszió, magas infláció (1974. 15%) és munkanélküliség (10%) EGK nem versenyképes USA-val és Japánnal szemben Technológiai lemaradás 1979. Első közvetlenül választott Európai Parlament – demokratikus deficit enyhítése

Déli bővítés 1981: Görögország 1986: Portugália, Spanyolország Politikai indokok a bővítés mögött: fiatal demokráciák védelme Problémák Eltérő gazdasági fejlettség Eltérő mezőgazdasági struktúra „Régi” tagállamoknak konkurencia Túl rövid csatlakozási idő Megnövekedett kiadások Megoldás: a regionális és a közös mezőgazdasági politika továbbfejlesztése

Egységes Európai Okmány – SEA (1987) A Római Szerződés első átfogó felülvizsgálata Az SEA kiegészítette a Római Szerződést a gazdasági és valutapolitikai együttműködésre, a szociális politikára, a gazdasági és társadalmi összefogásra (regionális politikára), a kutatási és műszaki fejlesztésre és a környezeti politikára vonatkozó rendelkezésekkel. Létrehozta az Elsőfokú Bíróságot Európai Parlament hatáskörének növelése A Közösség elsődleges jogában elsőként, a környezetvédelem kapcsán fogalmazták meg a szubszidiaritás elvét! Egységes belső piac megteremtésének célja 1993. január 1-ig

A Maastrichti Szerződés 1992. február 7. aláírás => 1993. november 1. hatályba lép Újabb reform Hárompilléres szerkezet létrehozása Európai Közösségre átkeresztelt EGK Kül- és biztonságpolitika Bel- és Igazságügyi együttműködés Európai Unió elnevezés Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása három szakaszban (Maastrichti konvergencia kritériumok)

Pillérek

Amszterdami szerződés Maastrichti szerződés felülvizsgálata 1997. október 2. aláírás => 1999 május 1. hatályba lép Elégtelen döntéshozatali rendszer Az intézményrendszer nem működik ennyi taggal (1995. Ausztria, Svédország, Finnország csatlakozása) alapvetően három fő problémakörrel kellett foglalkoznia: Egy „polgárközelibb” Európai Unió kialakításával, Az Unió „kifelé irányuló cselekvési programjának megerősítésével”, Az EU hatékonyabbá és demokratikusabbá tételéhez, illetve a kibővítés utáni működőképességének biztosításához szükséges belső intézményi reformokkal Előrelépés: Schengen acquis az első pillér része; foglalkoztatás; EP szerepének növelése „Mr. Európa”

Nizzai szerződés 2001. február 26. aláírás => 2003. február 1. hatályba lép „Amszterdami maradékok” ügyének tárgyalása A Tanácsban a minősített többséggel meghozott döntések számának kiterjesztése. A tanácsi szavazatok újrasúlyozása. A Bizottság összetételének és méretének meghatározása. Alapvető Jogok Chartája Legfontosabb hozadéka, hogy megteremti a keleti bővítéshez szükséges intézményi feltételeket: szavazatszámok, súlyok

Alkotmányos Szerződés 2004. május 1. Keleti bővítés 2001. december laekeni csúcs: Európai Konvent összehívása Konvent elkészíti az Alkotmányos Szerződés tervezetét, melyet a Tanács elfogad Cél: „Európai Alkotmány” (Szerződés Európai Alkotmány létrehozásáról) megalkotása, melyet a Tanács elfogad Csúfos kudarc: 2005. május-június; Franciaország és Hollandia elutasítja a szerződést Szerződés átdolgozása Enyhítik mindazokat a részeket, amelyek a tagállami önállóságot veszélyeztetnék

Alkotmányos Szerződés 2004. május 1. Keleti bővítés Lehetséges folyatatás Ratifikáció folytatása Alkotmányos Szerződés újratárgyalása Egyes rendelkezések gyakorlati alkalmazása Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Írország, Lengyelország, Portugália, Svédország => ratifikáció elhalasztása Alkotmányos Szerződés vége

Alkotmányos szerződésből Reformszerződés 2007. Német elnökség – 50 éves az Európai integráció Ünnepélyes „Berlini Nyilatkozat” Közös cél megújított alapokra helyezni az integrációt a 2009. júniusi EP választásokig 2007. június 21-22. csúcstalálkozó: reformszerződés elhatározása Új kormányközi konferencia kell Alkotmányszerződés átszövegezése, föderális elemek „megszelídítése”

Cél: 2009. január 1-re hatálybalépés Lisszaboni szerződés 2007. december 13. tagállamok Lisszabonban aláírják az új reformszerződést Cél: 2009. január 1-re hatálybalépés DE! 2008. június: Írország: népszavazás utasítja el 2009. október 2. Ír igen 2009. november Csehország 2009. december 1. HATÁLYBA LÉPÉS

A közelmúlt 2007. Románia és Bulgária csatlakozik az EU-hoz 2008. gazdasági válság – folyamatos kihívások, megfelelő válaszok keresése 2011. Magyarország az EU soros elnöke 2013. Horvátország az Európai Unió 28. tagja

A jelen nagy kérdőjelei és a jövő További bővítések: Törökország folyamatban lévő csatlakozási tárgyalások Nyugat-Balkán Európai országok közös fellépésének nehézségei Iraki háború USA-val való viszony Arab tavasz Ukrán válság Energiabiztonság és klímakérdés Legfontosabb politikák felülvizsgálata: gyökeres változásokra van szükség Skócia függetlenedése Euroszkepticizmus térnyerése